Tőzsdére megy az Arm Holdings. Ezt a mondatot olvasva valószínűleg nem megy fel a vérnyomása a kedves olvasónak. Ám ha megtudja, hogy a cég értéke az IPO után elérheti a 21 ezer milliárd forintot, illetve, hogy többek közt az Apple, a Google anyacége, az Alphabet, a Microsoft, az Nvidia, az Intel és a Samsung is alig várja, hogy sok millió dollárt belenyomjon a vállalatba, akkor már érdemes egy kicsit elidőzni.

De egyáltalán kik ők és mit csinálnak?

Az 1990-ben alapított Arm az Acorn Computers, az Apple (akkor még Apple Computer néven) és a VLSI Technology közös vállalkozásaként jött létre. A megosztás a következő volt: az Acorn 12 alkalmazottat, a VLSI eszközöket, az Apple pedig 3 millió dolláros befektetést biztosított az induláshoz.

A visszaemlékezések szerint az első projekt azért jött létre még az Acornon belül az 1980-as években, mert a cambridge-i fejlesztők egy következő generációs számítógéphez újfajta processzort akartak használni, ám egyet sem találtak, ami nemcsak gyors, de megfelelően olcsó is. Így hát megcsinálták ők maguk.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a processzorok gyártása akkoriban sem volt egyszerű feladat, amelyet általában az olyan óriáscégek sok-sok főből álló csapatai végeztek, mint az Intel. Éppen ezért meglepő volt, hogy egy viszonylag kis csapat előállt az ötlettel. Ahogy a fejlesztőket ismerő, azóta startup-alapítóként nevet szerző Charles Moir visszaemlékezett a kezdeti időszakra: amíg az Intel processzorjai annyira bonyolult kialakításúak voltak, hogy nehéz volt velük dolgozni, addig az Arm technológiáján alapuló eszközökkel „öröm és könnyű” volt dolgozni.

Az ARM Holdings székháza Cambridge-ben a Peterhouse Technology Park-ban

Wikimedia / Cmglee

Az egyszerűbb kialakítás pedig azt is magával hozta, hogy ezek a processzorok sokkal kevesebb energiát fogyasztottak, ami egy évtized múltán vált létfontosságúvá: ekkor jelentek meg ugyanis a mobiltelefonok, amelyeknél kifejezetten fontos volt, hogy minél kevesebb energiát használjanak – annál tovább bírták ugyanis az akkumulátorok. És ez bizony az okostelefonok megjelenésével sem változott, az Arm-technológiával dolgozó laptopok, telefonok és okosórák jellemzően hosszabb akkumulátor-élettartammal rendelkeznek. A technológia így minden nagy cégnek fontos lett, olyannyira, hogy az Apple például az Armnak köszönhetően tudott függetlenedni az Inteltől, hiszen az iPhone-ok és iPadek után immár a Mac számítógépekben is az Arm architektúrájára alapuló chipeket szerelik a saját tervezésű M-sorozattal.

Ez a kettősség pedig utat nyitott a sikerhez, amely amúgy viszonylag hamar jött: a cég első nyereséges évét már 1993-ban elkönyvelhette, a következő esztendőben pedig Szilícium-völgyi és tokiói irodáját is megnyitotta. A fejlődés azóta szinte töretlen volt, így jutottak el mára odáig, hogy a vállalat becslése szerint eddig több mint 250 milliárd Arm-alapú chipet adtak el, mára a világ okostelefonjainak 99 százalékában megtalálható a technológiájuk és 48,9 százalékos részesedéssel rendelkeznek a félvezető-tervezés piacán.

Az Arm 2016-ig volt részvénytársaság, amikor a SoftBank 32 milliárd dollárért megvásárolta. Az Nvidia 2020 szeptemberében tett ajánlatot a vállalatra, de a szabályozó hatóságok és néhány nagy chipgyártó cég hangos ellenállásába ütközött, így az üzlet kudarcba fulladt, a Softbank pedig elkezdte előkészíteni a vállalat tőzsdére lépését.

A szeptemberi IPO során a vállalat részvényeinek mintegy 10 százalékát fogják a piacra dobni, amiből reményeik szerint 4,87 milliárd dollárnyi bevételre tehetnek szerint, a cég értéke pedig ennek megfelelően 50-55 milliárd dollárra ugorhat. A cég várhatóan szeptember 13-án közli majd, mennyire értékeli a részvényeit, másnap pedig kezdődhet is a kereskedés a Nasdaqon.

Az érdeklődés mindenesetre nagy: a hírek szerint az Apple, az Nvidia, az Alphabet, az AMD, az Intel, a Samsung mind arra készül, hogy 25 és 100 millió dollár közötti összegért vásároljon az Arm részvényeiből. Érdekesség, hogy a korábbi hírek szerint az Amazon is az érdeklődök között volt, ám ők az utolsó pillanatban úgy döntöttek, hogy mégsem szállnak be a cégbe.

Megérhet ennyi pénzt?

Az Arm a technológia előzetes licencdíjából, majd az Arm ügyfelei által eladott minden egyes chip után fizetett jogdíjból szerez pénzt. Nem is keveset, az előző üzleti évükben (ami március végétől indul és zárul) 2,68 milliárdos bevételre és 524 millió dolláros nyereségre tettek szert és mindkét összeg minimálisan még csökkent is az egy évvel korábbihoz képest, mivel az okostelefonos piac a vártnál kevésbé pörgött. Az elemzők szerint pedig az, hogy bár az okostelefonos piac nagyot esett, az Arm bevételei ennél kevésbé, azt mutatja, hogy a cég egyre több lábon áll, és nőttek az egy chipre jutó bevételei. Nem felhőtlen azonban az öröm, a licencek értékesítése ugyanis a 2022 márciusáig tartó 12 hónapban 60 százalékkal nőtt, de a legutóbbi évben már 12 százalékos csökkenést voltak kénytelenek elkönyvelni.

A vállalat most mindenesetre azt ígéri, hogy a bevételei növekedni fognak, mivel az általa gyártott legújabb technológia „potenciálisan még magasabbra növelheti az egy készülékre jutó jogdíjbevételi lehetőségeit". Az Arm ugyanis nem gyártja, hanem csak fejleszti a mikroprocesszorokat, amelyeket más vállalatok (pl. Samsung, Qualcomm, Nvidia stb.) licencelnek. Tavaly például több mint 30 milliárd olyan chip került a vásárlókhoz, melyhez Arm-alapú technológiát használtak, legyen szó az Apple laptopjairól vagy egyéb, Windowst használó számítógépekről. És itt nemcsak a számítástechnikára kell gondolni: a cég jelenléte számtalan más termékben is felfedezhető, legyen szó háztartási készülékekről, autókról vagy éppen ipari berendezésekről.

Ennek megfelelően az Arm chipjei szinte teljesen leuralják az okostelefon-ipart, a cégnek nem mellesleg 10 százalékos részesedése van a felhőalapú szolgáltatásokban is, ahol az Arm-alapú chipeket a hálózatépítésben, valamint a szerverek központi processzoraiban használják.

Az ARM Holdings által fejlesztett chip egy HP termékben

Wikipedia

Maradt azonban még egy terület, ahol van még bőven fejlődnivalója a cégnek: ilyen a mesterséges intelligencia, ahol még mindig az Nvidia a legnagyobb szereplő. Igaz, a térhódítás már megkezdődött, ugyanis az Nvidia is kínál már Arm-alapú processzort az egyik „szuperchip" ajánlatának részeként, amely egy MI-chipet kombinál egy hagyományos központi processzorral. Márpedig az, hogy az Arm nincs jobban jelen a mesterséges intelligenciában, elég ahhoz, hogy néhány befektető felvonja a szemöldökét. Számukra ugyanis kétséges, hogy az Arm valóban ki tudja-e szolgálni ezt a szektort is akkora mértékben, amennyire a jövendőbeli befektetők szeretnék, még akkor is, ha a cég a tőzsdére lépésből szerzett bevételét kifejezetten a mesterségesintelligencia-projektjeinek fejlesztésére költené.

Az mindenesetre bíztató, hogy az Arm technológiája továbbra is meglehetősen energiatakarékos működést biztosít, ami különösen fontossá válik abban az időszakban, amikor a vállalatok egyre nagyobb számítási teljesítményt igénylő óriási mesterségesintelligencia-modelleket építenek. Ugyanakkor bevétele ebből még nem sok van az Armnak, ez pedig több befektetőt óvatosságra int, hiszen egy óriási robbanás előtt lévő iparágról van szó, amiből a jelek szerint egyelőre nem sikerült túl nagy szeletet kiharapni magának az iparág egyik legfontosabb szereplőjének. Márpedig a SoftBank gondolkodása szerint a befektetők azért is fognak sok pénzt adni az Arm részvényeiért, mert abban bíznak, hogy hamarosan a mesterséges intelligencia terén is megkerülhetetlen vagy legalábbis nehezen megkerülhető lesz a cég.

Kérdéseket vet fel az is, hogy mindent összevetve az Arm bevételeinek 24 százaléka Kínából származott a legutóbbi pénzügyi évben. Ez nagyjából megegyezik a chipipar számos más vállalatával, de itt az adja az eset különlegességét, hogy a bevételek az Arm China-n keresztül származnak, amely egy különálló cég, amelyben csak közvetett, 4,8 százalékos részesedéssel rendelkezik az anyavállalat. És nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az Arm Chinának az utóbbi időben több vitája volt a SoftBankkal. És bonyolítja a dolgokat az is, amint azt maga az Arm is elismert, hogy az amerikai és a brit kormány által bevezetett exportellenőrzések és a kínai gazdaság általános visszaesése miatt csökkenő jogdíjbevételre, valamint a Kínából származó csökkenő licencbevételre számít a közeljövőben.

A SoftBank főhadiszállása Tokióban

AFP / Richard A. Brooks

A befektetők számára az sem a legvonzóbb, hogy a Softbank a hírek szerint azt tervezi, hogy továbbra is szoros kézben tartja az Armot: a nyolc igazgató közül például hetet ő választhat meg, amíg legalább 70 százalékos tulajdona van a cégben. Márpedig ez elvileg a tőzsdére lépés után sem fog megváltozni, ami azt is jelenti, hogy a leendő befektetők minimális irányítási jogokat kapnak majd, ez pedig érthetően elbizonytalanít egyeseket.

Ugyanakkor ennél fontosabb lehet a számukra, hogy befektetőként még szorosabb kapcsolatuk lehet az Armmal, akár a kereskedelmi kapcsolataikat is jobban tudják így erősíteni. És ami ennél is fontosabb: azzal, hogy bevásárolják magukat a cégbe, azt is biztosíthatják, hogy a számukra nélkülözhetetlen partner nem kerül valamelyik közvetlen vetélytársuk birtokába. Márpedig ez, ha az eddig megjelent hírek igazak, akkor fontosabb a techóriások számára, mint hogy végül mekkora lesz a befolyásuk az újonnan tőzsdére lépő cégben.