Az OTP-csoport 990 milliárd forint adózás utáni eredménnyel zárta a tavalyi évet – derül ki a bankcsoport tőzsdei tájékoztatójából. Ez majdnem háromszorosa a 2022-es nyereségnek. A negyedik negyedévi 230 milliárd forintos adózás utáni eredmény ugyan elmaradt a megelőző két negyedévtől, mégis szokatlanul magasnak mondható.

Az eredmények annyira jók lettek, hogy az azokat bemutató tájékoztatón Bencsik László, a bank vezérigazgató-helyettese hosszasan ecsetelte és magyarázta, mennyire nem kell komolyan venni. Lényegében azt igyekezett megmutatni, hogy

a brutálisan jó eredmény mögött főként egyedi tételek és számviteli hatások állnak, az eredmény nem tükrözi a bank valós teljesítményét. Ugyanezt levezette a teljes magyar bankszektorra.

Bencsik magyarázata részben alighanem a kormánynak is szólt. A kabinet előszeretettel különadóztat minden szektort, ahol profitot lát, a bankszektort már most több sarc terheli.

Magyarország már csak a csoport harmada

Az OTP-csoport mostanra igazi nemzetközi bankcsoporttá vált, Magyarország nagyjából csak harmada a csoport egészének (mérlegfőösszeg, eredmény stb. alapján). Magyarország erős fókuszban marad, de sikerült nemzetközi jelenlétet építeni. Minél több lábon állunk, annál stabilabbak vagyunk – mondta Bencsik.

További akvizíciókra készülnek, de ennek persze feltétele, hogy legyen eladó bank és azt értelmes áron meg lehessen venni.

Az OTP nem nyert a magas kamatokon, sőt

A legfontosabb magyarországi operációkat tartalmazó OTP core adózás utáni eredménye 313 milliárd forint volt. De itt is vannak egyedi tételek. Az akvizíciók és eladások egyedi hatásai például. A román bank eladása csoportszinten negatív hatást jelentett, a magyar működésben 37 milliárd forint pluszt jelentett az értékvesztés visszaírása miatt, mivel drágábban adták el, mint amekkora értéken az anyavállalat OTP könyveiben nyilvántartották. Ám ez csak számviteli tétel, semmi köze a működéshez – hangsúlyozta Bencsik.

A külföldi leányokat befektetésként könyvelik, ez 2 ezer milliárd forintot képvisel az OTP anyavállalat mérlegében. Ezt az összeget évről évre értékelni kell, adott esetben értévesztést kell alkalmazni (vagy visszaírást).

Az OTP anyavállalat 277 milliárd forint osztalékot kapott 2023-ban – természetesen ez sem működési eredmény.

A támogatott hiteleket (pl. csok) a könyvvizsgálók szerint folyamatosan piaci értéken kell értékelni és átértékelni. Az OTP-nél ez 79 milliárd forint pozitív hatást jelentett 2023-ban.

Ráadásul nulla kockázati költséggel. A bankszektor egészében a támogatott hitelek akár 180-200 milliárd forint pluszt jelenthetett az eredményben. A törvény szerint így kell számolni, de nagyon nagy „zajt” visz a rendszerbe. Ez nyilván nem valós „teljesítmény” – mondta Bencsik.

A nettó kamatmarzs Magyarországon valamelyest csökkent 2022-höz képest. Ez világosan mutatja, hogy az extrém magas kamatkörnyezeten nem az OTP keresett nagyot.

És egyáltalán, a magas kamatkörnyezet a jegybanknak brutális veszteséget okozott – de ez a másik oldalon, nem az OTP-nél csapódott le. Bencsik szerint a magas kamatkörnyezet legnagyobb nyertesei a támogatott vállalati hitelek felvevői. Ez volt a cél. Nyertek a nagyvállalatok is, amelyeknek sok likviditásuk volt, és ki tudták használni a magas kamatkörnyezetet.

A lakáshitelezés már nő

A lakáshitelezésben (új folyósítás) szektor szinten mintegy 50 százalékos visszaesés volt, az OTP-nél csak 30 százalékos. Ennek megfelelően a bank piaci részesedése nőtt. Úgy látják, hogy a helyzet javul, méghozzá gyorsan.

Személyi hitelezésben az OTP kétszer akkora növekedést ért el, mint a szektor egésze.

A lakossági betétek esetében is nőtt az OTP részesedése. A szektor egészét tekintve ezermilliárd forinttal csökkent a lakossági látra szóló betétek állománya a bankszektor egészét tekintve. „Ilyet még sose láttunk” – mondta Bencsik. A kamatmarzs csökkenését egyébként ez magyarázza, a betétállományt jóval drágább forrásokkal kellett pótolni.