Nyugdíjszakértő: a látszat csal, nincsenek rosszabb helyzetben a nők

Nem bizonyítható, hogy a nők helyzete rosszabb lenne a magyar nyugdíjrendszerben, mint a férfiaké, a nyugdíjak összegén túl más tényezőket is figyelembe véve árnyaltabb lesz a kép, vonja le a tanulságot a Portfolión megjelent cikkében Farkas András nyugdíjszakértő.

A kiindulási pont a nyugdíjrés. A férfiak és a nők átlagos nyugdíja közötti különbséget nevezzük így. Mivel a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023. januárjában a férfi átlagnyugdíj 228 410 forint, a női átlagnyugdíj pedig 196 720 forint volt, a 2023-as nyugdíjrés 13,8 százalékra jön ki. A kereseti rés ennél nagyobb, 15,5 százalékos, a kettő közti különbség Farkas szerint elsősorban a Nők40 hatásának tulajdonítható.

A nyugdíjrés így is nagy, ennek elsősorban a nők alacsonyabb életpálya-átlagkeresete és a rövidebb szolgálati ideje az oka. A nőknél – a Nők40 esetét kivéve – a szolgálati idő átlagosan öt évvel rövidebb, mint a férfiak esetében (33,5 év a férfiak 38,2 évével szemben).

A legkevesebb nyugdíjjal rendelkezők mezőnyében sokkal több a nő, mint a férfi. 2023-ban 120 ezer forint alatti nyugdíjat 271 405 nő kapott, illetve 151 896 férfi. 120 és 300 ezer forint közöttit már 1 001 370 nő és 543 708 férfi. 300 ezer fölöttit 143 211 nő, illetve 164 996 férfi.

A tavaly 220 ezer forintos átlagnyugdíj alatti nyugdíjat (vagy hasonló ellátást) 1 028 046 nő és 516 572 férfi kapott.

Farkas szerint azonban a látszat csal, és a nők helyzete korántsem ilyen rossz a nyugdíjrendszerben. Ennek szerinte három alapvető oka van: a nők kedvezményes nyugdíja, a nők hosszabb várható élettartama és az özvegyi nyugdíj.

A nők kedvezményes nyugdíjában, vagyis a már említett Nők40-ben azok a nők részesülnek, akik még nem töltötték be a nyugdíjkorhatárukat, de már nyugdíjasok. Rájuk a teljes nyugdíjkasszából 2024-ben 467,4 milliárd forintot szánnak, vagyis a Nők40-re a teljes nyugdíjkassza 7,8 százalékát költik.

Farkas rámutat, hogy a Nők40 költségvetési igénye többé-kevésbé megegyezik a 13. havi nyugdíj finanszírozási igényével (idén 449 milliárd forint a nyugdíjakra, további közel 72 milliárd forint az egyéb ellátásokra), így a kedvezményes nyugdíj egy rejtett 14. havi nyugdíjjal egyenlő, amit csak a nők vehetnek igénybe.

Hosszabb várható élettartam: egy korbetöltött nyugdíjban részesülő nő 208 alkalommal kap nyugdíjat az élete során, 49 alkalommal többször, mint egy férfi, aki átlagosan 159 alkalommal kap nyugdíjat. Egy Nők40-ben részesülő nő 85 hónappal több nyugdíjat kap, mint egy férfi. Így az élethossziglan mért nyugdíjpénz-áramlás alapján alapján egy nő átlagosan 13 százalékkal, egy kedvezményes nyugdíjban részesülő nő pedig 25 százalékkal nagyobb összeget kaphat, mint egy férfi.

Özvegyi nyugdíj: az ilyen ellátást kapók 85 százaléka nő, ők vagy a saját jogú nyugdíjuk mellett, vagy önálló ellátásként özvegyi nyugdíjra lehetnek jogosultak. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60 százaléka, amely az elhunyt férjet megillette (ha már nyugdíjas volt), vagy megillette volna (ha még nem volt nyugdíjas, de elméleti nyugdíj számítható a részére). Ez az ellátás főszabályként egy évig jár, utána három esetben feléledhet az özvegyi nyugdíj (életkor, egészségi állapot vagy árvaellátás alapján). Ez a feléledő özvegyi nyugdíj 30 százalékos mértékű, ha az özvegy részesül saját jogú nyugdíjban (vagy nyugdíjszerű ellátásban).

Egy özvegy nő – ha teljesülnek a feléledés feltételei – akkor élethossziglan özvegyi nyugdíjban is részesülhet, így a saját jogú nyugdíjjövedelmét kiegészítheti a hozzátartozói nyugellátásból származó jövedelmével. A nők özvegyi nyugdíja jellemzően 41 százalékkal magasabb, mint a férfiak özvegyi nyugdíja.

Farkas a fentiek miatt azt írja, hogy nem bizonyítható, hogy a nők helyzete rosszabb lenne a magyar nyugdíjrendszerben, mint a férfiaké. Szerinte a nyugdíjrendszer égető gondjai gendersemlegesek, a relatív nyugdíjas elszegényedés mindkét nemet fenyegeti. Azt épp nemrég mutatták ki, hogy 2023-ban 900 ezer nyugdíjas élhetett a létminimum alatt Magyarországon.