Csökkent a hazai nagyvállalatok éves várakozásait mutató K&H nagyvállalati növekedési index – közölték a cég szakértői. Érdekesség, hogy a vállalatok a kimutatás szerint a saját helyzetüket jobban ítélik meg, mint a gazdaság kilátásainak egészét, noha a gazdaság ez esetben saját piacukat jelentheti. A bank azzal számol, hogy az infláció csökkenésével a jegybanki kamatok is mérséklődnek, és ismét előtérbe kerülhet a piaci alapú hitelezés.

Az index 10 éve vizsgálja a hazai nagyvállalatok várakozásait, a hazai gazdaság fejlettségi szintjét, a hatékonyságát tovább kell javítani – mondták a K&H Bank szakértői legújabb jelentésük ismertetésekor.

Rövid távon nem várnak jelentős javulást a nagyvállalatok, az év első negyedévében 1 ponttal csökkent a K&H nagyvállalati növekedési index, így maradt a negatív tartományban. A magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó kilátásait és terveit mutató hangulatindex –2 ponton áll, ami egy enyhe pesszimista hangulatot tükröz.

A vállalatok ezzel együtt a saját helyzetüket jobbnak látják, mint a gazdaság összesített kilátásait. Erről kérdeztük is Rajna Gábort, a K&H Vállalati divíziójának vezetőjét. Elmondása szerint a kettősség okait valóban érdemes a jövőben feltárni, jelenleg az emberi gyarlóságra tud gondolni, „én jobban tudom”.

A 2–3,9 milliárd forint közötti éves árbevételű cégek hangulata az előző negyedévi –1 ponthoz képest 0 ponton áll, míg a 4–9,9 milliárd forint közötti éves árbevételű cégek várakozása az év végi 1 ponthoz képest a negatív tartományba, –4 pontra csökkent. A 10 milliárd forint feletti éves árbevételű cégek kilátása a legnegatívabb, –5 ponton áll, igaz, ez kismértékű javulást jelent a korábbi –7 ponthoz képest.

Lehet félni

„A mélyben valami még megbújhat” – mondta Németh Dávid, a pénzintézet vezető elemzője, utalva azokra a makrogazdasági folyamatokra, amelyek meghatározzák a hazai vállalkozások piacát. Ilyen elsősorban a maginfláció, amely felülírja a pillanatnyi piaci folyamatokat, és jellemzően a tartós cikkek kereskedelmére vonatkozik.

Várakozása szerint a legközelebbi (csütörtök reggeli) inflációs adatközlés 4 százalék alatti lesz, vagyis megfelel a Magyar Nemzeti Bank tűréssávjának. Az év további részében viszont további emelkedést vár.

Egyúttal azzal is számol a bank, hogy az MNB tovább tudja csökkenteni a jelenleg 8,25 százalékos alapkamatot, 50 bázispontos lépésekkel az év végéig.

Ettől egyúttal azt is várják, hogy a jelentős likvid tőkén ülő cégek is bátrabban nyúlnak a hitelhez mint finanszírozási eszközhöz. Ennek egyelőre nincs érdemi jele, a cégek tartanak a piaci folyamatoktól, és inkább kivárnak.

A várhatóan gyenge kereslet miatt a beruházási hajlandóság is visszafogott: továbbra is csak a vállalatok 40 százaléka számol valamilyen fejlesztéssel, ami némi visszaesés az előző negyedévi 42 százalékhoz képest – áll a K&H kutatásában.

Belép az állam?

Rákérdeztünk arra is, hogy tudnak-e olyan tervekről, ami ismét támogatott hitelekhez juttathatná a cégeket, mint amilyen a Baross-program, a Széchényi-kártya vagy akár a növekedési hitelprogram volt.

Rajna szerint ilyen tudomásuk nincs, viszont a meglévő programoknak eleve van egy időbeni átfutó hatásuk, így ezek az eddig elnyert támogatások továbbra is támogatják a cégek fejlesztéseit.

Németh hozzátette: a költségvetés jelenleg nincs is olyan helyzetben, hogy ilyesmit finanszírozzon, lévén a nominális hiánycélt már az első negyedévben elérte a kormány.