Cserpes István mégsem adja el a Cserpes Sajtműhelyt

Az üzletember szerint egy „nagyon súlyos emberi árulás, anyagi lehúzás” okozta a cég mélypontját, de már túl vannak ezen.

  • hvg.hu hvg.hu
Cserpes István mégsem adja el a Cserpes Sajtműhelyt

Bár tavaly márciusban arról szóltak a hírek, hogy Cserpes István harminc év után eladja cégét, a Cserpes Sajtműhelyt, a tulajdonos most meggondolta magát. 

„Sokáig keresgéltünk vevőt, de végül úgy döntöttünk, hogy megtartjuk a céget” – fogalmazott Cserpes a Heteknek, hozzátéve, hogy noha találtak megfelelő vevőt, az ad neki „békességet”, ha folytathatja a családi üzletet.

Úgy látja, a legfőbb feladat most az, hogy megtalálják a további fejlődés, a megújulás irányát. „Járvány ide, energiaválság oda, a mélypontot leginkább egy nagyon súlyos emberi árulás, anyagi lehúzás okozta nekünk, ami éveken át zajlott anélkül, hogy ezt felismertük volna” – mondta. Szerinte a nehézségek után a tanulság az, hogy „a talpon maradásban kulcsfontosságú az emberi tényező, az, hogy kibe helyezzük a bizalmunkat, mert az ilyen visszaélések sajnos teljesen általánosak”. 

Mint mondta, míg a kihívások sűrűjében a dolgozói és a családtagjai mellé álltak, és erőt adtak a folytatáshoz, addig azok, akik meglopták és átverték, a tulajdonosváltás hírére mind elhagyták a céget. 

A kapuvári Cserpes Sajtműhelyt 1992-ben alapította Cserpes István, jelenleg 234 főt foglalkoztat. Az Opten szerint a cég nettó árbevétele 4 milliárd 175 millió forint, adózott eredménye 439 millió forint volt 2023-ban.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?