Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A halas gazdák arra panaszkodnak, hogy a magyar állami támogatások elérhetetlenek számukra, az uniós halászati alapból pedig alig van plusz bevételük. Támogatás hiányában marad az iszap, és tovább drágulnak a magyar halak.
Magyar halgazdaságokban forgatott a Deutsche Welle, miután több gazda panasza is befutott hozzájuk azzal kapcsolatban, hogy nemzeti támogatásokat egyáltalán nem, és uniós támogatásokat is csak alig kapnak.
A halas gazdák arra panaszkodnak, hogy a magyar állami támogatások elérhetetlenek számukra, az uniós halászati alapból pedig alig van plusz bevételük, mivel a jogszabályok szerint a hal nem számít állatnak, a halastó pedig nem termőföld. Közben ki vannak szolgáltatva a klímaváltozás hatásainak, valamint annak, hogy a zömmel 100 éve épített tavak lassan tönkremennek, eliszaposodnak.
Pedig természet- és környezetvédelmi szempontból is fontos lenne, hogy ez az ágazat fennmaradjon, nem is beszélve arról, hogy a halfogyasztás mennyire egészséges. Támogatás hiányában azonban marad az iszap, és tovább drágulnak a magyar halak –pedig, ha olcsóbbak lennének, talán nem csak karácsonykor ennénk.
A DW magyar halas körképét itt lehet megnézni:
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?