Május 31-e után jön a Sparnál a B terv, ha addig nem vezeti ki a kormány az árréssapkát

Veszteséges volt 2024-ben Magyarországon a Spar, miközben a forgalma még nőtt is. A cég most havonta 1,5 milliárd forintot bukik az árréssapka miatt, és már készülnek a tervek az esetre, ha a kormány a tavasz vége után is megtartaná az árrés szigorúbb szabályait.

Május 31-e után jön a Sparnál a B terv, ha addig nem vezeti ki a kormány az árréssapkát

2024-ben is veszteséges lett a Spar Magyarország – mondta el Heiszler Gabriella, a vállalat elnök-ügyvezető igazgatója. A veszteség pontos számát majd csak az éves beszámoló májusi leadására összesítik, egyelőre annyi látszik, hogy úgy kerültek mínuszba, hogy a forgalom még jobban is nőtt, mint a magyar kiskereskedelmi átlag. Az egy évvel korábbi 1060 után most már 1112 milliárd forint értékben vásároltak a Spar boltjaiban, ami 4,8 százalékos emelkedés – ha az inflációt leszámítjuk ebből, akkor is 2 százalék környéki mennyiségi növekedést jelent.

A Sparnál havonta 1,5 milliárd forint esik ki az árrés új szabályai miatt – válaszolta Heiszler Gabriella a HVG kérdésére. Úgy fogalmazott: „Megpróbálunk minden helyzetben fair partnerként viselkedni a kormányzattal, a célt értjük, hogy az infláció csökkenjen, ezért nem más termékekre terhelünk rá árakat, hanem más stratégiát választunk”.

A legjobb forgatókönyvként úgy számolnak a Sparnál, hogy ha május 31. után nem maradnak meg az árrés mostani szabályai, akkor nem kell változtatni a cég stratégiáján. Készül viszont egy B terv arra az esetre, ha a tavasz utolsó napja után is marad ez a rendszer.

Első lépésben a beszállítókkal kezdtek el tárgyalni – erről diplomatikusan úgy kommunikáltak a cég vezetői eddig is, és most is, hogy ha ők fair partnerek az infláció letörésében, akkor az élelmiszer-feldolgozóknak és a gyártóknak is részt kell vállalniuk ebben. A részletekről egyelőre annyit mondott: „1600 beszállítóval dolgozunk, van, akitől teljes ágazati elutasítást kaptunk, van, aki tud, van, aki nem tud”.

Emellett a beruházásokon is lehet spórolni. Egy nagy logisztikai beruházást már elhalasztottak 2025-ről 2026-ra, a boltok beruházásaihoz még nem nyúltak hozzá.

És ott van két fontos költségtényező is: a marketing és a munkaerő. A marketingnél már dolgoznak azon, hogy a hirdetésekre és szórólapokra mennyit fognak költeni, ha ezek a lépések maradnak. Dolgozókat elküldeni pedig nem terveznek, de „kemény kérdés”, hogy azokat, akik saját döntésükből mondanak fel vagy nyugdíjba mennek, mikor és hogyan pótolják. Vagyis úgy képzelhető el költségcsökkentés, hogy a távozó munkatársak helyett nem vesznek fel újakat.

Azt egyelőre nem látják, hogy az árréssapka érdemben megváltoztatná a fogyasztói szokásokat, de a vásárlók nagyon akcióérzékenyek – tette hozzá. A saját márkás termékek adják a forgalom harmadát. Ezeket a nagy infláció idején kezdték el sokkal jobban vásárolni, 2024-ben az előző évhez képest csak minimálisan nőtt már tovább a forgalom. De az is jól példázza a magyarok anyagi helyzetét, hogy idén azért várnak a tavalyinál nagyobb húsvéti forgalmat, mert tavaly március 30-31-én volt húsvét, amikorra a legtöbb pénzüket sokan elköltötték, idén viszont egy héttel a fizetésnap után fognak az ünnepre bevásárolni.

Arra a kérdésre, hogy felvetődött-e az, hogy a Spar magyarországi leányvállalatát eladják kormányzati nyomásra (az anyacég osztrák vezetője tavaly Tiborcz Istvánt emlegette vevőjelöltként, a miniszterelnök veje ezt tagadta), Heiszler azt válaszolta: az ő legjobb tudása szerint a cég külföldi tulajdonosainak nincs ilyen terve.

A Sparnak hagyományosan fontos része az, hogy saját húsüzemet tart fenn. Ha ez kint lenne a piacon független cégként, akkor a 65 milliárd forintos árbevétele az ország második legnagyobb húsipari vállalata volna – tette hozzá.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

A végtelen lehetőségek iparága

Az űrgazdaság egyre szélesebb lehetőségeket kínál már a kisebb cégek számára is. Pályázati források is rendszeresen elérhetők a vállalkozások számára.

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.