Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
2024-ben is veszteséges lett a Spar Magyarország – mondta el Heiszler Gabriella, a vállalat elnök-ügyvezető igazgatója. A veszteség pontos számát majd csak az éves beszámoló májusi leadására összesítik, egyelőre annyi látszik, hogy úgy kerültek mínuszba, hogy a forgalom még jobban is nőtt, mint a magyar kiskereskedelmi átlag. Az egy évvel korábbi 1060 után most már 1112 milliárd forint értékben vásároltak a Spar boltjaiban, ami 4,8 százalékos emelkedés – ha az inflációt leszámítjuk ebből, akkor is 2 százalék környéki mennyiségi növekedést jelent.
A Sparnál havonta 1,5 milliárd forint esik ki az árrés új szabályai miatt – válaszolta Heiszler Gabriella a HVG kérdésére. Úgy fogalmazott: „Megpróbálunk minden helyzetben fair partnerként viselkedni a kormányzattal, a célt értjük, hogy az infláció csökkenjen, ezért nem más termékekre terhelünk rá árakat, hanem más stratégiát választunk”.
A legjobb forgatókönyvként úgy számolnak a Sparnál, hogy ha május 31. után nem maradnak meg az árrés mostani szabályai, akkor nem kell változtatni a cég stratégiáján. Készül viszont egy B terv arra az esetre, ha a tavasz utolsó napja után is marad ez a rendszer.
Első lépésben a beszállítókkal kezdtek el tárgyalni – erről diplomatikusan úgy kommunikáltak a cég vezetői eddig is, és most is, hogy ha ők fair partnerek az infláció letörésében, akkor az élelmiszer-feldolgozóknak és a gyártóknak is részt kell vállalniuk ebben. A részletekről egyelőre annyit mondott: „1600 beszállítóval dolgozunk, van, akitől teljes ágazati elutasítást kaptunk, van, aki tud, van, aki nem tud”.
Emellett a beruházásokon is lehet spórolni. Egy nagy logisztikai beruházást már elhalasztottak 2025-ről 2026-ra, a boltok beruházásaihoz még nem nyúltak hozzá.
És ott van két fontos költségtényező is: a marketing és a munkaerő. A marketingnél már dolgoznak azon, hogy a hirdetésekre és szórólapokra mennyit fognak költeni, ha ezek a lépések maradnak. Dolgozókat elküldeni pedig nem terveznek, de „kemény kérdés”, hogy azokat, akik saját döntésükből mondanak fel vagy nyugdíjba mennek, mikor és hogyan pótolják. Vagyis úgy képzelhető el költségcsökkentés, hogy a távozó munkatársak helyett nem vesznek fel újakat.
Azt egyelőre nem látják, hogy az árréssapka érdemben megváltoztatná a fogyasztói szokásokat, de a vásárlók nagyon akcióérzékenyek – tette hozzá. A saját márkás termékek adják a forgalom harmadát. Ezeket a nagy infláció idején kezdték el sokkal jobban vásárolni, 2024-ben az előző évhez képest csak minimálisan nőtt már tovább a forgalom. De az is jól példázza a magyarok anyagi helyzetét, hogy idén azért várnak a tavalyinál nagyobb húsvéti forgalmat, mert tavaly március 30-31-én volt húsvét, amikorra a legtöbb pénzüket sokan elköltötték, idén viszont egy héttel a fizetésnap után fognak az ünnepre bevásárolni.
Arra a kérdésre, hogy felvetődött-e az, hogy a Spar magyarországi leányvállalatát eladják kormányzati nyomásra (az anyacég osztrák vezetője tavaly Tiborcz Istvánt emlegette vevőjelöltként, a miniszterelnök veje ezt tagadta), Heiszler azt válaszolta: az ő legjobb tudása szerint a cég külföldi tulajdonosainak nincs ilyen terve.
A Sparnak hagyományosan fontos része az, hogy saját húsüzemet tart fenn. Ha ez kint lenne a piacon független cégként, akkor a 65 milliárd forintos árbevétele az ország második legnagyobb húsipari vállalata volna – tette hozzá.
