Matolcsy György büntetőjogi felelőssége nem merült fel az Állami Számvevőszék vizsgálata során, mondta el a 444-nek adott interjújában Windisch László. Az ÁSZ-elnök szerint azért nem, mert nem volt sem kuratóriumi, sem felügyelőbizottsági tag a PADME jegybanki alapítványban, és a befektetéseket végrehajtó céghálózatban, alapkezelőkben, különböző kft.-kben sem volt vezető tisztségviselő – az ÁSZ szerint elsősorban ezeknek a testületeknek a tagjai valósíthatták meg a bűncselekményt. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy az ÁSZ szerint az alapítvány alapítójaként és kontrollálójaként Matolcsynak nincs büntetőjogi felelőssége, de Windisch azt sem tudta megerősíteni, hogy van.

Windisch 2019-ig volt az MNB alelnöke, és a saját, az MNB-botrányt illető esetleges felelősségét firtató kérdésről azt mondta, amikor az alapítványok összeolvadásából 2019-ben létrejött a PADME, ő már munkaviszonyban sem volt az MNB-vel, ezért érthetetlen számára, hogy miért bombáznak azzal, hogy a távozása után létrejött alapítvány 2020-as és 2021-es befektetéseivel kapcsolatban milyen felelősség terheli.

2016-ban zajlott az emlékezetes vita arról, hogy az alapítványi pénz közpénz-e vagy sem. Erről Windischnek elmondása szerint akkor nem volt személyes álláspontja, persze ma az ÁSZ-jelentésben foglaltak más megvilágításba helyezik ezt a kérdést, de ez a vita akkor neki inkább jogi és adatvédelmi kérdésnek tűnt arról, hogy közzé kell-e tenni a támogatottak nevét. “Nem gondolom, hogy azok a viták összefüggenének a sok évvel később feltárt visszaélésekkel” – fűzte hozzá.

Abban biztos vagyok, hogy az alapítványok helyes és jó céllal jöttek létre. Az Alkotmánybíróság is azt állapította meg, hogy a jegybank a közpénzt közfeladatok ellátására rendelte. Nem hiszem, hogy bárki gondolta volna, hogy ilyen véget fognak érni, és ilyen vizsgálati jelentést leszünk kénytelenek publikálni.

A kérdésre, hogy az előző ÁSZ elnök 2016 után, a legnagyobb balhék idején miért nem tett semmit, Windisch azt válaszolta, elődjét, Domokos Lászlót nem tartja felelősnek azért, hogy ezek az ügyek csak most derültek ki, mert az Állami Számvevőszéknek egészen más a szerepe és feladatköre, mint ahogy az sokszor a sajtóban megjelenik. “Az ÁSZ nem egy felügyeleti szerv – még ha én ilyen szemléletben is végezném a munkámat –, hanem a parlament pénzügy-gazdasági ellenőrző szerve.”

“Nem tudom, hogy miért nem válogatták be 2018 és 2022 között az MNB alapítványait, de az ÁSZ ezzel nem követett el törvénysértést. Közel húszezer ÁSZ által ellenőrizhető szervezet van, és csak a központi költségvetés évente 43 ezer milliárd forint körüli összeget költ el. Ehhez képest kell megítélni, hogy az MNB alapítványa bekerült-e korábban az ÁSZ ellenőrzési tervében, vagy sem.”

A kérdésre, hogy ő maga mit talált gyanúsnak a PADME-nél, azt mondta, a kockázatelemzésük nem nyilvános, de ő is olvassa a sajtót, és hallott a Matolcsy-kör feltűnően fényűző életmódját taglaló ügyekről.

Windisch a Della podcastban azt mondta, nem Orbán Viktortól kapott utasítást a vizsgálatra, de mégis úgy tűnik, mintha a vizsgálat mögött politikai/személyes okok állnának, mintha az ÁSZ felsőbb utasításra, az első adandó alkalommal támadásba lendült volna. Windisch szerint nem politikai indíttatású, prekoncepción alapuló vizsgálatról van szó, az időzítésről pedig azt mondta, az ellenőrzött véleményezheti a jelentést, amire mi 30 napon belül válaszolnak, és zárómegbeszélést is lehet tartani. “Ahogy ezek a technikai lépések megvoltak, az első adandó alkalommal közzétettük a jelentést.”

Az ÁSZ-jelentés szerint a GTC részvényeket erősen túlárazva vették, amire nem találtak racionális magyarázatot. Hogy ezzel ki járhatott jól, arra Windisch csak annyit mondott, hogy az eladó, egy amerikai tőketársaság, amögött pedig nem látják, ki áll, mert nincs eszközük arra, hogy egy Amerikában nyilvántartott céget vizsgáljanak. A lengyel tőzsdefelügyelettel felvették a kapcsolatot, de nem kaptak választ, és azt mondta, ott sincs jogsegélyre lehetőség.

A Válaszonline szerint a volt jegybankelnök fia, a sajtóban a luxuséletmódjáról ismertté vált Matolcsy Ádám Kovács Petra fedőnéven folyt bele a cégek ügyeibe – Windisch most azt mondta, amilyen mélységig az ő vizsgálatuk beleláthat az MNB-ügybe, addig a mélységig Matolcsy fiának neve semmilyen összefüggésben nem merült fel.

Miután kiderült, hogy az alapítvány vagyonkezelő cégét az utolsó pillanatban megpróbálták átjátszani a Száraz érdekeltségébe tartozó Közép-Európai III. Magántőkealapnak, az ÁSZ feljelentéskiegészítést küldött. Windisch az átjátszási kísérletről azt mondta, szerinte az biztos, hogy nem jó céllal született a megállapodás, és semmilyen racionális érv nem szól amellett, hogy az alapkezelő tulajdonjogát egy olyan magántőkealap kezelésébe adják, amit nem az alapítványi körbe tartozó alapkezelő kezel. Azt mondja, ezt az ügyet majd a nyomozóhatóságok vizsgálják.

Az ÁSZ-elnök azt mondta, a vizsgálat során meglepte, az az előterjesztés is, amivel az alapítvány kuratóriuma jóváhagyta a GTC részvénytársaság megvásárlását:

“Én foglalkoztam tőzsdefelügyelettel is, de ilyen szakmaiatlan, döntésre alkalmatlan előterjesztést még nem nagyon láttam, holott itt egy 200 milliárdot meghaladó befektetésről volt szó. Ráadásul jelentős, 30 százalék feletti prémiumot fizettek az eladónak a tőzsdei árfolyam felett. Ezt nagyon alá kellett volna támasztani.”

A jelentésre reagálva Matolcsy György egyebek mellett azt állította, az azért is bajos, mert az alapítványi vagyon nem veszett el, az megvan, ingatlanban, és még többet is ér, mint gondolnák. Windisch a felvetésre azt mondta, “olyanon vitázunk, ami a nap végén egy hitvita lesz, miközben a számviteli törvény a számításra előír egy viszonylag objektív értékmérőt, a tőzsdei árfolyamot. Az szóba sem kerülhet, hogy az ÁSZ egyesével felértékelje az ingatlanokat, de az biztos, hogy az eszközöket és a forrásokat, azok struktúráját együtt kell értékelni.”

Arra is rámutatott, hogy a GTC-t a Fitch Ratings bóvli kategóriába sorolta, a kilátásai negatívak, a részvények árfolyam azt mutatja, hogy a befektetők sem bíznak benne. Az Optimának idén 75-80 milliárd forintot meghaladó összegben kellene kifizetést teljesítenie, aminek az ÁSZ-elnök szerint nem látszik a fedezete. A Neumann alapítványával pedig több mint egy éve tárgyalnak, mert nem tudják visszafizetni a 127,5 milliárd forintjukat.

“Szóval az, hogy a GTC-ben lévő ingatlanok mennyit érnek, gyenge – és nehezen ellenőrizhető – érv arra, hogy nem történt hűtlen kezelés, hiszen látszik, hogy nem tudják előteremteni a kifizetendő összegeket.”

Windisch azt mondta, a vizsgálatuk után még nem kezdeményeztek törvénymódosítást, hogy erősítsék az ellenőrzést, legyen több garancia, de összeszedik a tanulságokat. Annak pedig nem látták nyomát, hogy az alapítvány körül kifolyatott pénz párthoz vagy pártokhoz került.

Ismert, hogy Windisch együtt él Varga Judittal, Magyar Péter volt feleségével. A kérdésre, hogy tudja-e majd távolságtartóan vizsgálni a Tisza Párt pénzügyeit, ha az az ÁSZ elé kerül, azt mondta:

“Hogyne tudnám.”

Magyar Péter többször is azt állította, a Tisza ellen már folyik vizsgálat. Windisch szerint “ebből természetesen egy szó sem igaz, nincs ilyen vizsgálat az ÁSZ-nál”. Ha Magyar Péter vagy a Tisza Párt részéről megkapja a vádat, hogy ez személyes támadás, mivel fogja tudni igazolni, hogy nem az? “Szerintem annak kell bizonyítania valamit, aki állítja. Egyébként a legjobb bizonyíték ilyen esetekben mindig a jelentésünk.”