szerző:
Nagy Gergely (hvg.hu)

Közeledik 2006 márciusa, amikor a bolognai gyerekkönyvvásáron Magyarország kiemelt vendég lesz. Úgy gondoltuk, érdemes közelképet adni a magyar könyv nemzetközi reprezentációjáról.

Erős irodalom-gyenge reprezentáció? 
Hiányzó intézmények
© sxc.hu
Kisebb vihart kavart a hvg.hu helyszíni beszámolója az októberi Frankfurti Könyvvásár pavilonjáról, amely a magyar könyves szakmát - és közvetve Magyarországot – képviselte. Minthogy szubjektív beszámolóról volt szó, úgy gondoltuk, a megkezdetteket érdemes folytatni, közelképet adva a magyar könyv nemzetközi reprezentációjáról.


Budai Katalin, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) irodalmi referense először is néhány dolgot kiigazított a hvg.hu beszámolójában.
"Az esztétikai jellegű megjegyzéseket el tudom fogadni, a jövőben lesz is mód mindezeken javítani. Ugyanakkor a cikkíró járatlanságára utal néhány kifogása. Azért láthatott például annyiféle tarkabarka, vegyes tartalmú kiadványt, mert az Alföldi Nyomda bérelt stand-részét szemlélte, amely referencia-munkákat mutatott be. Ezt Frankfurtban több száz cég teszi. Csak el kellett volna olvasnia a cégtáblát." Budai Katalin arra is rámutatott, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) által felállított "Books from Hungary" stand mellett magyar kiadók önállóan is képviseltették magukat, s ott a kritikusunk által hiányolt szerzők könyvei is jelen voltak. Ahhoz az állításhoz pedig, hogy a német nyelvterületen legismertebb magyar szerző, Kertész Imre könyveit nem vehette meg az érdeklődő a magyar standon, az NKÖM irodalmi referense azt a kommentárt fűzte, hogy az ok nyilvánvaló: a Frankfurti Könyvvásáron tilos a közvetlen árusítás.

További kérdésünkre azt válaszolta, nincs semmi kirívó abban, hogy a kvázi nemzeti reprezentációt a legtekintélyesebb könyvszakmai egyesülés - az MKKE - szervezi. Bár nem ritka, hogy más országokban ugyanezt kulturális exportra, a nemzeti irodalom- és könyvkultúra megismertetésére szakosodott alapítványok végzik. A magyar írói programok, felolvasások amúgy hagyományosan színvonalasak; néhány éve a berlini Collegium Hungaricum segítségével alakítják ki a lipcsei és a frankfurti kísérőrendezvényeket.

Természetesen az MKKE-t is megkerestük. Zentai Péter László, a szervezet elnöke azonban idegesen lecsapta a telefont: „Ez annyira ostoba cikk, hogy nem vagyok hajlandó kommentálni.” Megkérdeztük volna pedig, miért nincs hozzáférhető írásos koncepció a magyar jelenlétről, ha már a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pénze is benne van a megvalósításban? S hogy tulajdonképpen miért is nem válik el világosabban, mit és kiket képvisel az MKKE Frankfurtban: néhány magyarországi kiadót és nyomdát, vagy pedig a magyar könyvet, mint kulturális fogalmat? Megkérdeztük volna, igaz-e, hogy a frankfurti standon jelen levők közül senki nem beszélt németül? Valamint azt is, mi indokolta, hogy magát az installációt a Sämmling Kft.-vel készíttessék el? A cégnek nem a kiállítási design a fő tevékenysége s a magyar könyv karakteresebb megjelenést érdemelt volna.

De vissza az intézményi kérdésekhez. Mi, magyarok szeretjük azt gondolni, hogy a világ kultúránkról ismer minket, hogy a magyar kultúra jó exportcikk. Eközben azonban kevés olyan intézményünk van, amely ezt az exportot, kulturális ország-marketinget jelentős pénzzel gazdálkodva, hatékonyan végezhetné. A könyves területen például egyetlen egy sincs. Pedig formálódóban egy magyar „könyvközpont” koncepciója; ezt a szerepet a jelenleg kiadási és fordítástámogatást végző Magyar Könyv Alapítvány (MKA) vállalná.

Kormánydöntés kell a változáshoz (Oldaltörés)

Az alapítványnál Károlyi Dóra nyilatkozott a hvg.hu-nak: "Nagy szükség volna arra, hogy legyen valamiféle központ, amely az írók érdekérvényesítésétől kezdve ösztöndíjakon, csereprogramokon át a külföldi kiállítási megjelenésekig sok mindent koordinálhatna. Ez a tavalyi Irodalmi Kerekasztalon is fontos téma volt. Az MKA-n elül működő Fordítástámogatási Iroda - ez vagyok én, egy személyben- nem ügynökség, hanem irodalmi információs központ, amellett, hogy a fordítási költségekhez pályázat útján pénztámogatást ad."

Fordítási támogatást nálunk a Magyar Fordítóház Alapítvány, a JAK fordítótábora és a Füst Milán Alapítván is végez, bár mindháromnak nagyon korlátozottak a lehetőségei. Az MKA Fordítástámogatási Irodát 1997-ben hozta létre a kulturális tárca. A hasonló finn intézmény hat fővel dolgozik, évi 253 ezer eurót oszthat el különböző támogatásokra, ezzel szemben a magyar irodában egyetlen személy dolgozik, az elosztható éves keret 20 millió forint (80 ezer euró), míg a pályázatokon a külföldi kiadók kb. 80-100 milliót igényelnének.

Károlyi Dóra szerint három alapvető területen kellene fejleszteni az irodát; ez a fordítások előkészítése (amely főként információs tevékenység), a fordítások létrehozása és marketingje. Ez utóbbi az a pont, amely a külföldi eladások segítését, a kiállításokon való megjelenést érinti. A fentiekre vonatkozó koncepciót már régen kidolgozó Károlyi Dóra szerint ahhoz, hogy mindezt a szerepet valóban szakmai alapon álló szervezet vigye – például az MKA – „kormányzati döntés és szakmai összefogás kell, egyszerre, egymást erősítve, ám ezek eddig külön-külön is csak kivételes pillanatokban voltak meg, például 1997-ben, amikor maga az iroda létrejött”.

Akármint is alakuljon a magyar irodalom külföldi képviseletének intézményi háttere; közeledik néhány kiállítás, amelyeken méltó módon kellene megjelenni. A bolognai gyerekkönyvvásár 2006 márciusában Magyarországot kiemelten látja vendégül. A minisztériumban azt a tájékoztatást kaptuk, az erre vonatkozó magyar koncepció már formálódik, akárcsak a jelenlétünk anyagi háttere.

Bologna - előkészületben

Bolognában 2006 márciusában illusztrációs és gyerekkönyv vásár lesz, így a magyar jelenlét középpontjában is az illusztrációk kiállítása lesz. Az eseményt a Magyar Illusztrátorok Társasága koordinálja, együttműködve az IBBY (International Board on Books for Young People) magyar szekciójával, valamint a Római Magyar Akadémiával.

A hvg.hu Sárkány Győzőt, a Magyar Illusztrátorok Társasága elnökét, az esemény kurátorát kérdezte a koncepcióról. "A magyar jelenlét jelmondata az lesz: 'Magyaroszág nyitott könyv; 30 illusztrátor - 30 könyv'. A központi megjelenés egy 320 négyzetméteres standon zajlik mjad, ehhez jön a nemzeti stand 64 négyzetmétere. A koncepció központi eleme egy kiállítás lesz magyar illusztrátorok munkáiból. A művek eredetiben és egy leporelló formátumú könyben is hozzáférhetők lesznek majd. Ezenkívül speciális válogatásban bemutatunk vagy száz könyvet is a kiállításon." Sárkány Győző elmondta, az utóbbi években Magyarország a maga 32 négyzetméteres standjával rendszeresen jelen volt Bolognában. Kétévente katalógust is megjelentettek a magyar illusztrátorok munkáival.

Bologna főként az illusztrátorok bemutatkozása, de az adott országok irodalma is képviselteti magát. A hvg.hu az IBBY magyar szekciója részéről Békés Pált kérdezte. A koncepciójuk - mint elmondta - három lényeges elemből áll. Egy, a magyar szerzőket prezentáló, többnyelvű katalógus megjelentetése és bemutatása, magyar szerzők személyes megjelenése, illetve a idegen nyelven megjelent magyar gyerekkönyvek prezentálása.



Irodalmi export más országokban (Oldaltörés)

Néhány európai ország fordítástámogatási, irodalmi export irodájának működése.

AUSZTRIA
Legfontosabb intézményük a bécsi KulturKontakt www.kulturkontakt.or.at. Céljuk az osztrák és kelet-európai kultúra közelítése, ennek egyik szelete, hogy pl. az ezen a téren készülő fordításokat támogatják, mindkét irányban (tehát pl. magyarról, csehről, szlovákról németre is). Éves keretük csak a könyvekre: 80 ezer euró (csak Kelet-Európára, de mindkét irányra). Az átlagos mönyvenkénti támogatás tavaly 1700 euró volt. Ezen kívül segítik az írókat utazásaikban, számos ösztöndíjat írnak ki íróknak, fordítóknak is.

CSEHORSZÁG
A Cseh Kulturális Minisztériumon belül működik egy szerényebbnek mondható, kétszemélyes fordítástámogatási iroda, évi kétszer írnak ki pályázatot, éves elosztható összeg: kb. 40 ezer euró, átlagos könyvenkénti támogatás kb. ezer euró.

DÁNIA
A Danish Arts Councilon belül irodalommal, könyvekkel 7 fő foglalkozik. Éves támogatási keretük fordításokra 186 ezer euró, és próbafordítások készítésére további 66 ezer euró. Tavaly 145 könyv külföldi megjelenését támogatták, átlagosan 1400 euróval. Honlapjukon (www.literaturenet.dk) próbafordításokkal mutatják be a dán irodalom kortárs és klasszikus íróit, költőit.

ÉSZTORSZÁG
Az észt irodalmi információs központ (www.estlit.ee), amely 2 fővel dolgozik, 1998-ban jött létre a Kulturális Minisztérium kezdeményezésére. A Traducta fordítástámogatási programot közösen szervezik az Észt Kulturális Alapítvánnyal, tavaly 14 észt könyv fordítását támogatták, átlag 2400 euróval. Honlapjukon kb. 40 kortárs észt írót mutatnak be, fordításrészletek, kritikák segítségével.

ÍRORSZÁG
Az ILE (Ireland Literature Exchange, www.irelandliterature.com) 1994-ben alakult, 3 fővel dolgozik. Fordításokat mindkét irányban támogat (angol és ír nyelvről és nyelvre), kiadványokat készít az Írországban frissen megjelent könyvekről, ösztöndíjakat ad fordítóknak, írókat utaztat.

LETTORSZÁG
Az LLC Latvian Literature Centre (www.literature.lv) 2001-ben alakult, 3 fővel működik. Fordítási költségek támogatására kiadók és fordítók is pályázhatnak hozzá.

LITVÁNIA
A Books from Lithuania (www.booksfromlithuania.lt) 1998-ban alakult, 3 fő dolgozik itt. Évente 10-15 könyvet támogatnak, átlagosan 1700 euróval. Tevékenységük még: adatbázis a fordításokról, információk az észt irodalomról, szemináriumok fordítóknak, könyvvásárokon való részvétel.

LENGYELORSZÁG
Többszöri átszervezés (Polska 2000, Adam Miczkiewicz Institute) után 2004 óta The Book Institute a nevük, krakkói székhellyel, a Lengyel Kulturális Minisztérium finanszírozásában, összesen 10 fővel (www.bookinstitute.pl.). A Poland Translation Programban két fő dolgozik, tavaly 51 könyv költségeihez járultak hozzá, átlagosan 1400 EUR-val. Egyéb tevékenységeik: ösztöndíjak és szemináriumok fordítóknak, rendszeres információk a lengyel irodalomról a külföld számára, az olvasás népszerűsítése Lengyelországban, New Books from Poland kiadvány évi két megjelenéssel, honlapjukon esszék a kortárs lengyel irodalomról, aktuális irodalmi hírek.

SZLOVÁKIA
1996-ban alakult meg Pozsonyban a Literárné Informacné Centrum (www.litcentrum.sk), amelynek célja a szlovák irodalom megismertetése külföldön. 10 fő dolgozik itt, a fordítások támogatásán (SLOLIA program, ennek keretében jogdíjak kifizetését is vállalják) kívül ösztöndíjakat adnak fordítóknak, kiadványokat készítenek, részt vesznek könyvvásárokon (hat városban), irodalmi folyóiratot jelentetnek meg (angol nyelven is), idegennyelvű könyveket adnak ki (pl. a Szlovák irodalom történetét).

SZLOVÉNIA
A Szlovén Irodalmi Központ Andrej Blatnik vezetésével 2004-ben alakult meg, céljuk hasonlatos a többi nemzeti irodalmi központhoz: a szlovén irodalom jobb megismertetése. Ezen kívül a Kulturális Minisztériumon belül működik a fordítástámogatás, egyelőre.

(Az MKA összeállítása alapján)

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Kult

A PANKKK életben tartja az élő zenét?

Az élő zene támogatását, a vidéki játszóhelyek fellendítését és az amatőr rockzenei színtér támogatását is célozza az program, amelyet ma jelentett be Bozóki András kulturális miniszter. A PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) a magyar nyelvű zene külföldi megjelenését is segíteni akarja a felálló Könnyűzenei Export Irodán keresztül.

Vélemény

Se koncepció, se dizájn: jelenlétünk a Frankfurti Könyvvásáron

A magyar standnak két értelmes momentuma van. Az egyik polcon magyar szerzők idegen nyelven megjelent művei; bár a koncepció nem látszik. Egy kellemesebb sarokban meg az utóbbi időben megjelent, nagyobb visszhangot kiváltó szépirodalmi művek sorakoznak. De a többi botrány. - Kritikusunk a helyszínen járt.

Hárs Géza Kult

Külföldi magyar kultúrintézetek: jól nézünk ki?

A kultuszminiszter értékelője a külföldi magyar kulturális intézetek idei munkájáról győzelmi jelentés volt: magyar évadok több városban, új épület Berlinben, 125 milliónyi extra a miniszteri keretből. Egy kényes kérdés került szóba, Márton András visszahívása a New York-i magyar kulturális központ vezetői posztjáról.

MTI Kult

A New York-i magyar intézet új koncepciót ígér

Elsősorban nem kész produkciókkal, hanem újszerű, izgalmas kezdeményezésekkel szeretné bemutatni a magyar kultúrát a rendkívül nehéz terepnek mutatkozó Egyesült Államokban Orsós László Jakab a New York-i magyar kulturális központ új igazgatója, aki áprilisban foglalta el állomáshelyét.

Visszanéztek az időben a csillagászok, miután találtak ehhez egy trükkös megoldást

Visszanéztek az időben a csillagászok, miután találtak ehhez egy trükkös megoldást

A friss Nobel-díjas, aki nem engedi, hogy előirják neki, ki legyen

A friss Nobel-díjas, aki nem engedi, hogy előirják neki, ki legyen

Csak páros számokat húztak ki az ötös lottón

Csak páros számokat húztak ki az ötös lottón

Az ősz elment szabadságra

Az ősz elment szabadságra

Délután szavaz a brit parlament a Brexit-megállapodásról. Vagy mégsem?

Délután szavaz a brit parlament a Brexit-megállapodásról. Vagy mégsem?

Összeszakadt egy víztározó gátja Oroszországban, többen meghaltak

Összeszakadt egy víztározó gátja Oroszországban, többen meghaltak