Robert Capa Keresett egy újabb hadszínteret

Ezekből a könyvekből kiderül, hogy a hős fotóriporter, aki szerint "ha nem elég jók a képeid, akkor nem voltál elég közel", csak egy arca az egyik leghíresebb magyarnak. Capa a fotózás és a háborúba mászkálás mellett elképesztően kommunikált, gyakorlatilag mindenből kidumálta magát, nem ment a szomszédba egy kis lódításért, kifejezetten vonzódott a jó minőségű alkoholhoz és még stabil kapcsolatai mellett is szinte mániákusan nőzött. A felsoroltak talán nem mindenkinek a legszimpatikusabb tulajdonságok, de a nemrég megjelent Capa önéletrajzi írás, a Kissé elmosódva sorait olvasva képtelenség ellenállni bájának, stílusának.

Capa Friedmann Endreként született Budapesten és egyáltalán nem készült fotósnak. Ez is érdekelte, de már kamaszkorában is leginkább a kíváncsiság hajtotta újabb és újabb kalandok és nők felé. Berlinben kezdett el fotózni, kölcsön és ajándék kamerákkal, elsősorban pénzkereseti céllal, nem pedig a magas művészet érdekében. Később Párizsban egy barátnőjével kitalálja a menő amerikai fényképészt: Robert Capat. A nevet - Kincses Károly Capáról szóló könyve szerint - gimnáziumi becenevéből, a cápából kreálja, amit "nagy szája és rámenős természete" miatt kapott. Az „új” személyiség bejött, egymás után érkeztek a felkérések, Capa képei befutottak. A spanyol polgárháborúban kezdődött haditudósítói karrierje s A milicista halála meghozta számára a világhírt. Ahogy az lenni szokott, azóta többen kétségbe vonták a kép eredetiségét, de számos bizonyíték alapján ma elfogadjuk, hogy Capa ott és akkor készítette, amikor azt a bizonyos katonát éppen eltalálta a golyó.

A milicista halála Spanyolország, 1936

Néhány utazás után a második világháború következett, ahol egyedül készített közeli képeket a normandiai partraszállásról. Fotóit bevallottan használta Spielberg is a Ryan közlegény megmentése készítésénél. "Azon dolgok közül, amelyek az eseményekről informáltak, Robert Capa Omaha Beach-i pillanatfotói voltak a legjobbak. Újra akartam teremteni azokat az érzéseket, amelyeket minden egyes fotója megtekintésekor éreztem."- nyilatkozta Spielberg. A Kissé elmosódva elsősorban pont a második világháborús harcok fotózásáról szól, ezek szerint Capa nem nagyon unatkozott.,a partraszállás csak egy epizód volt az életében, repült bombázókkal éles támadásban, ugrott ki ejtőernyővel, megjárta a sivatagot, a lövészárkokat. És természetesen közben folyamatosan újabb nőkkel ismerkedett meg.

(M)érték

"Vaskos közhely, hogy a két világháború közti időszak meghatározó fényképészei között több magyar is jelentős szerephez jutott az egyetemes fotográfia történetének alakításában. Mint ahogy köztudomású az is, hogy a fent nevezett fényképészek hazájukat ilyen-olyan okok miatt elhagyva, emigránsként érték el sikereiket, miközben a Magyarországon maradt, hasonlóan tehetséges fotográfusokat szinte senki sem ismeri. (...)" Az Ernst Múzeum (M)érték című kiállítása öt, világhírű magyar fotográfus munkáiból válogat. Brassai, Capa, Kertész, Moholy-Nagy, Munkácsi fotói a Magyar Fotográfiai Múzeumból még január 17-ig láthatók az Ernst Múzeumban.

A könyvet ugyan önéletrajzi könyvként harangozta be magyar kiadója, de ennél egyszerre több és kevesebb, hiszen Capa saját életét felhasználva írt egy letehetetlenül izgalmas és közben kedvesen vicces regényt, már a lehetséges filmforgatókönyvre gondolva. A végig jelen lévő humor nem zárja ki a keserűséget és az őszinteséget sem. Capát már akkoriban is sokan irigyelték "kalandos" életéért, de saját bevallása szerint a haditudósítói életnek is megvannak a maga árnyoldalai. Önironikusan így fogalmaz a kötetében: "Mi a különbség a haditudósító és miden más egyenruhás között? A haditudósítónak több pia, több csaj, több fizetés és nagyobb szabadság jut, mint a katonáknak, ezért a játék bizonyos szakaszában, szabadságában áll megválasztani a tartózkodási helyét. Ilyesformán tehát vállalhatja a gyávaságot is, és vele azt az életfogytiglan tartó kínszenvedést, hogy még csak ki sem végezték érte."

A világháború vége után volt egy rövid epizódja Hollywooddal - és Ingrid Bergmannal - akkor született ez a könyv is. Majd villámlátogatás itthon, néhány gyönyörű kép a szétbombázott Budapestről, aztán elindult háborút keresni és mindig talált is. 1953. május 25-én már túl közel ment, aknára lépett és meghalt, ezzel gondoskodott legendája fennmaradásáról.

Kádár Mónika