Pécs, Essen és Isztambul: egy évig e három városon a világ - de leginkább Európa - szeme. Kulturális mámort, pezsgő-pergő és színes kavalkádot ígérnek a szervezők, mindent, mi szemnek, szájnak és persze fülnek ingere. Mégpedig azért, hogy minél több turistát csábítsanak magukhoz, ha lehet, hosszú távra. Ami az isztambuli és esseni kínálatot és igyekezetet illeti, valószínűleg nem csúszik hiba számításaikba. A több mint tízmillió lakosú Isztambulba évente egyébként is hétmillió turista látogat, idén megcélozták a tízmilliós álomhatárt, a félmilliós Essen pedig azzal, hogy a Ruhr-vidék nagyobb városaival karöltve szervezi a programokat, szintén jól pozicionálta magát. Pécsre egymillió látogatót várnak a szervezők. A programsorozat azonban - a rendelkezésre álló források ellenére - valljuk be, nem túl acélos.

Bajnai Gordon és Páva Zsolt. Nagy lehetőség, áhítat. © MTI - Szigetváry Zsolt

Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat  büdzséje a tervek szerint tokkal-vonóval összesen 50 milliárd forintra rúg majd, a legfontosabb beruházásokra - infrastrukturális fejlesztésre: útépítésre, épület- és szállodarekonstrukcióra - közel 35 milliárd forint megy el (85 százaléka uniós támogatás). Ehhez jönnek még a kommunikációs és reklámköltségek, összesen mintegy 9 milliárd forint. Szép summa. Négy nagyberuházást irányoztak elő a szervezők: a közel ezer fő befogadására alkalmas Pécsi konferencia- és koncertközpont kialakítását, a Zsolnay kulturális negyed rendbetételét - 11 milliárd forintból -, a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont létrejöttét, valamint a közterek és parkok helyreállítását, modernizálását. A helyzet viszont az, hogy a program indulásáig a beruházások többsége - a parkok, közterek rendbetételét leszámítva - nem fejeződött be. Pedig novemberben az Európai Bizottság megállapította, hogy Pécs készen áll a kulturális maratonra, ezért - Esennel egy időben - meg is kapta a frissen létrehozott, 1,5 millió euróval járó Melina Mercouri-díjat (a kezdeményezés és a díj elnevezése is a görög kulturális miniszter nevéhez főződik). Ez az összeg háromszorosa a korábbi támogatásnak, amit addig Európa Kulturális Fővárosai a felkészülés finisében kaptak.

Múlt, jelen és jövő

Az EU Tanácsa 1985-ben indította útjára a programot, melynek elnevezése 1999-ben lett Európa Kulturális Fővárosa. 2004. december 31-ig 11 magyar város pályázott a 2010-es címre: Budapest, Debrecen, Pécs, Eger, Miskolc, Kecskemét, Győr, Sopron, Székesfehérvár, Veszprém és Kaposvár. A befutó Pécs lett. 2006. március 11-én kiderült, hogy 2010-ben Essen és Isztambul mellett (noha utóbbi nem EU-tagállambeli város) a baranyai megyeszékhely is megkapja a címet. Először, 1985-ben Athén töltötte be ezt a posztot, egy évvel később Firenze, 1987-ben Amszterdam, 1988-ban Nyugat-Berlin, 1989-ben Párizs, 1990-ben pedig Glasgow. 2009 decemberében Linz és Vilnius búcsúzott a címtől, 2011-ben pedig Turku (Finnország) és Tallinn (Észtország) veszi majd át a stafétabotot.

A nagy dérrel-dúrral beharangozott január 10-ei hivatalos megnyitón - 80 milliót kóstált -, a Széchenyi téren becslések szerint 10 ezer ember vett részt. Bajnai Gordon kormányfő, Hiller István kulturális miniszter és Páva Zsolt pécsi polgármester is felszólalt a tömeg előtt, a címmel járó kiváltságokat - Európa ránk figyel, használjuk ki a kedvező helyzetet -  hangsúlyozó beszédeket és az azt követő műsort élőben közvetítette a Magyar Televízió. Pár nappal később a pécsi polgármester tévesen értelmezve a nézettségi adatokat, lelkesen közölte, hogy a lakosság 59 százaléka látta a közvetítést, noha a felmérést készítő Nézőpont Intézet szerint a megnyitó másnapján, 500 (!) ember megkérdezésével  végzett telefonos közvélemény-kutatás során mindössze a válaszadók negyede nyilatkozott úgy, hogy nézte a Magyar Televízió műsorát (vagy  annak legalább egy részét). A félreértelmezett, később kimagyarázott nézettségi adatok ellenére a több napos programsorozatra látogatók egy része nem volt elragadtatva a látványtól és a műsor színvonalától (az 50 milliárd mégiscsak 50 milliárd, ugye, és fölmerül a kérdés, hogy milyen megnyitóra telik belőle). Az ünnepségen közösen is éneklő magyar hírességek:  Demjén Ferenc, Kandech Evelyne és Lang Györgyi fellépése - és a város történetét bemutató kortörténeti felvonulás - nem durrant akkorát, mint a tűzijáték petárdái Essenben, ahol a megnyitón a fagyos idő ellenére is százezer ember vett részt, többek között José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Horst Köhler államfő. Igaz, ami igaz, Pécs lakossága - közel 160 ezer fő - harmada Essenének.

Essen és Isztambul, a nagytestvérek

A hatszázezer fős - török vendégmunkásokat, arabokat, európai menekülteket is szép számmal befogadó - Essen nem éppen pompás földrajzi adottságairól vagy pezsgő kulturális életéről ismert. A város a közel 5,5 milliós Ruhr-vidék szívében található, Köln, Düsseldorf és Dortmund szomszédságában. A német szervezők éppen ezért - a vidék bányászati, nehézipari múltjára építve - az egész térséget, összesen 53 várost bevonták a European Capital of Culture RUHR 2010 programba, fejlesztve a környék infrastruktúráját és kiaknázva a lehetőséget, hogy az eddig szürke, ipari „rémként” is emlegetett Ruhr-vidéki nagyvárosokat a kulturális élbolyba húzzák fel, vagy legalább megpróbálják felhúzni. A zenés, táncos, tűzijátékkal megkoronázott hivatalos megnyitón, a németek által csak „Ruhr-Metropolis”-nak nevezett Essenben január 9-én a mínuszok ellenére tele voltak az utcák. És hogy mit kínálnak a németek? 2010-ben a régióban 300 kulturális programot valósítanak meg, ez összesen 2500 eseményt jelent. A legnagyobb helyi fesztiválokat is beépítik a kínálatba: a Ruhrfestspielét, a Klavier-Festivalt és a Ruhrtriennalét. Máris megnyílt a Ruhr Múzeum, amely a térség történetét, fejlődését, lakóinak mindennapjait mutatja be, míg a környező városok összesen 120 színházban, 100 koncertteremben, 200 múzeumban kínálnak változatos programokat egész évben.

A több mint tízmillió lakosú Isztambul eddig is a Törökországba látogató turisták kedvelt célpontja volt. Január 16-án, a 303 fellépőt felvonultató nagyszabású hivatalos nyitóünnepségen - a város hét kerületében – összesen 40, többségében európai ország vezetője, vezető tisztségviselője, művésze vett részt. A törökök a programsorozatra való tekintettel számos, évek óta húzódó rekonstrukciós munkát fejeznek be: teljes pompájában ragyog a Szulejmán mecset, az 1999-ben földrengés következtében megrongálódott Topkapi Palota, másnéven Ágyúkapu Palota (1465 és 1853 között az Oszmán Birodalom adminisztratív központja volt). 2010 végére befejeződik a Hagia Sofia második, nagy rekonstrukciója (felújításának első üteme 2005-ben zárult). Időközben elkészült az Ayazaga Kulturális Központ is, amely 1995 óta épült; emellett számos vendéglátóipari helyet létesítettek, fejlesztették az infrastruktúrát, kipofozták a történelmi műemlékeket, turisztikai látványosságokat: az összköltségvetés 65 százalékát fordították erre. Mottójuk, mellyel a 2010-es rendezvénysorozatot beharangozták, a nagyszabású törekvésekhez méltó - többek között a U2-t is sikerült megnyerniük egy koncert erejéig -, „Isztambul a világ leginspirálóbb városa”. A törököknek létfontosságú, hogy megfeleljenek a címmel járó szerepnek, elnyeréséért ugyanis civilek szálltak harcba (mivel Törökország nem uniós tagállam). Nem véletlen, hogy az összköltségvetés  - 270 millió euró, több mint 72 milliárd forint - 99 százalékát a török állam állja. Az is igaz, hogy a felkészülési időszak hangos volt a botrányoktól, a rendezvénysorozatot összeállító bizottságot azzal vádolták, hogy közpénzeket sikkasztott, ráadásul a bizottság elnöke - aki később lemondott - több projektben is benne volt. Na de történt már ilyen.

Színpompás kezdet. A megnyitó már megvolt. © MTI - Szigetváry Zsolt

A pécsi programsorozat kivitelezése sem mentes a furcsaságoktól. Júniusban a város vezetését a fideszes Páva Zsolt vette át. A programok lebonyolítását pedig az OKM-hez tartozó fővárosi Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Kft. végzi. Ugyanakkor, ahogy a HVG e heti (2010/02.) számában olvasható, a Hungarofest élén álló Rubovszky Rita erősen jobboldali kötődésű. De félre a politikával, ha kultúráról van szó. Lássuk, mit kínál a 2010-es rendezvénysorozat.

A társvárosokra való tekintettel lesz török és német filmhét, valamint számos, közös produkció (erről bővebben lásd keretes írásunkat). Az éves program gyors átfutása során egyetlen nemzetközi húzónév tűnik fel: májusban az ír szupertáncos, Michael Flatley csapata lép fel. (Ne feledjük, a U2-t lenyúlták a törökök.) Lesz Pécsi Tavaszi Fesztivál, Pécsi Diákfilmfesztivál, egyetemi napok, Pécsi Országos Színházi találkozó, Fishing on Orfű alterfeszt, mint minden évben, ám ezúttal a programsorozat égisze alatt. Nemzetközi raggaefesztivált, roma fesztivált, diákszínjátszó-találkozót és haiku-világkonferenciát is rendeznek, ahogy Pécs is részt vesz a Múzeumok Éjszakáján. Lesz Európai Migrációs Egészségügyi Konferencia, Európai Bányász-Kohász-Erdész találkozó is (a szakmának). Természetesen nem lehet mindent felsorolni, nem is vállalkozunk erre: a válogatás szubjektív. (A programokról bővebben az esemény honlapján olvashatnak.)

Közös örömök

A három város közös vállalkozásokba is fog: folytatódik az együttműködés a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Fúvószenekara, valamint az esseni Schönebecker Jugend Együttes között, a magyar és német zenészek koncerteket adnak a két országban, a hanganyagból pedig később CD-t is készítenek. Októberben kortárs zenei programban vesz részt a két ország egy-egy kamarazenekara. A török fotó, zene, irodalom és filmtörténet hagyományait eleveníti fel Pécs az Utazás a török félhold körül című rendezvénysorozattal: lesz kurd néptánc és táncház, török filmhét, gasztronómiai bemutató. Isztambulban a XIII. Nemzetközi Bábfesztiválon fellép a Bóbita Bábszínház, A három kismalac és a farkasok című előadásával. Június végén egy háromnapos szabadtéri fesztiválon összművészeti bemutatkozásra kerül sor Isztambulban. A Temporary City urbanisztikai programban pedig a három város egyetemeinek építész-, környezet- és településtervező hallgatói dolgoznak majd együtt: egy előre kiválasztott, átalakítást igénylő városrészt terveznek újra - Pécsett a Zsolnay negyed szomszédságában meghúzódó közteret.