A Lewis Theobald által írt Double Falsehood (Kettős hazugság) című darabot 1727-ben vitték színre, és a szerző a bemutatótól kezdve állította, hogy William Shakespeare több mint száz évvel korábban írt művét, a Cardeniót dolgozta át. A korabeli irodalmárok nem vették komolyan Theobald szavait, akit hazugsággal vádoltak, a szerelemről és árulásról szóló darab pedig a kezdeti színpadi sikerek után csaknem teljesen feledésbe merült.

William Shakespeare

commons.wikimedia.org

Brean Hammond, a Nottinghami Egyetem professzora 1980-ban kezdett foglalkozni a színművel. Több tanulmányt is megjelentetett a témában, és abban reménykedett, hogy az Oxford University Press kiadja a színdarabot. "2002-ben azonban a Shakespeare-műveket megjelentető Arden Kiadó főszerkesztője lépett velem kapcsolatba azzal, hogy szeretné kiadni a darabot" - nyilatkozta Hammond. A professzor hozzátette, a kiadó szigorú vizsgálatnak vetette alá a színművet. "Theobald mindig is azt bizonygatta, hogy műve Shakespeare elveszett darabján alapult, Cardenio történetét viszont az angol drámaíró Miguel de Cervantes Don Quijote című regényéből kölcsönözte" - magyarázta. A Don Quijote angol nyelvű fordítása 1612-ben látott napvilágot, a Cardeniót pedig egy évvel később, 1613-ban mutatták be, és abban az évben legalább kétszer játszották is. A modernkori kutatások bebizonyították, hogy az eredeti színdarabot William Shakespeare (1564-1616) és John Fletcher (1579-1625) írta.

"Shakespeare írta az eredeti színmű első felének jelentős részét: az első és második felvonást, valamint a harmadik felvonás első két jelenetét. Theobald átdolgozta és lerövidítette: a három stílust egyértelműen el lehet különíteni" - hangsúlyozta Hammond. Shakespeare és Fletcher két másik darabot is írt társszerzőségben, a VIII. Henriket és A két nemes rokont. A színdarab március 22-én lát napvilágot nyomtatásban. Megjelenését követően valószínűleg újból fellángol a vita az irodalomtörténészek között arról, hogy valójában mely művek szerzője Shakespeare, és mely darabokat tulajdonítottak tévesen az angol irodalom leghíresebb drámaírójának.