Az OSZK főigazgatója, Sajó Andrea elmondása szerint, noha a papír a nemzeti könyvtár minden eddigi kiállításán jelen volt, most először kap főszerepet. A könyvkészítéshez évszázadok óta nélkülözhetetlen anyag történetét ismertetve a főigazgató felidézte: Kínában már a II. században használtak papírzsebkendőt, 363-ban megjelent az első pekingi újság, majd a VII. századtól az első papírpénz. A kínaiak féltve őrizték a papírkészítés titkát, ahogy később évszázadokon át az európai mesterek is - tette hozzá.

Magyarországon a pápa követe, Gentilis bíboros írt először papírra levelet 1310-ben, így a magyar papír története éppen hét évszázadra nyúlik vissza. A önálló magyar papírkészítés az 1500-as évek elején indult meg, majd 1827-ben megnyílt hazánkban az első papírgyár is. Mint a főigazgató elmondta, a papírok formája és mérete a régmúltban nem volt egységes, így a vásárlókat a vízjelek is segítették a megszokott termék kiválasztásában. A kiállításon is gazdagon bemutatott magyar vízjelkincs számos különleges vallási, világi, növényi, állati motívumból épül fel; jelenleg százezer törzsvízjelet tartanak számon Magyarországon. A tárlattal együtt pénteken a Magyar Digitális Vízjel Adatbank is megkezdi működését.

Az OSZK előcsarnokában papírszobrok és -objektek, művészkönyvek, grafikák és metszetek fogadják a látogatókat. A kiállítótermek előterében internetes prezentáció és látványműhelyek sora vezeti be az érdeklődőket a papírmerítés, a vízjelkészítés, a könyvkötés és a nyomtatás technikai titkaiba; a merészebbek saját papírt is meríthetnek.

A három kiállítóterem tárlóiban a magyar papírtörténet szinte minden ágának ritka termékei, különleges tipográfiával készült kisnyomtatványok, díszes folyóiratok, könyvek, füzetek, plakátok, eredeti vízjeles kéziratok, híres emberek vízjeles papírjai és saját vízjelei kaptak helyet, míg a nagyméretű kivetítőkön színes, mozgó, háromdimenziós papírmalom-modellek idézik fel a szerkezetek működését. A tárlat július 17-ig látogatható az OSZK budavári épületében.