Tetszett a cikk?

Átszellemült arccal könyvébe mélyed a tudós értelmiségi, miközben környezete a romlottság, az erőszak és az alpáriság terepe. XVI. századi metszet üzen a mának.

Kiss cikk jó cikk. Magyar László András kultúr- és orvostörténész nem először bizonyítja. Most éppen a Beszélőben elemzi Hans Frank fametszetét, amely Johannes Geiler von Kaysersberg (1445–1510) strassburgi egyetemi tanár és prédikátor Hajócska, avagy a bolondok tüköre című könyvének 1518-as kiadásából való.

 

A képen a tudós (az értelmiségi) olvasmányaiba temetkezik, láthatóan élvezi a dolgot, miközben közvetlen környezetében felesége egy snájdig férfiúval enyeleg, két, a kártyán összekülönböző gyereke üvöltve csépeli egymást, a harmadik pedig komótosan a padlóra rondít. A látványt nem ragoznám, a kép magáért beszél, s Magyar László András precíz és szellemes olvasata is rendelkezésre áll.

Az ötszáz év előtti ábrázolás azt tanúsítja, hogy nem sok becse volt akkor sem az értelmiséginek, a kívülálló (akinek a kalauza legtöbb esetben bévülálló, maga is intellektuel, jelen esetben Geiler von Kaysersberg) részvét nélkül, sőt utálkozva szemlélte a tudóst, annak a földi siralomvölgynek a tengődi balekjaként, amely „a hívságok és bűnök melegágya, a hülyék paradicsoma, a pokol előszobája”. Az értelmiség generális megvetése, az értelmiségellenesség értelmiségi találmány, de erősen ragadós.

De vajon, teszi fel a kérdést a kultúrtörténész, az ötszáz éves fametszeten ma is ennyire végzetszerűen hiábavalónak látjuk a „világtalan”, önnön gondolataiba burkolózó értelmiségit, akit nem izgat a körülötte lévő káosz, a rögvaló? A választ Magyar ránk bízza, de azért leteszi a garast, amikor írását azzal zárja: „A magam részéről pedig igyekszem nem felemelni tekintetem a papírról.”

A témához adalékként egy Garay János-idézettel járulnék hozzá. Ezek szerint a XIX. században a helyzet – vagy legalábbis annak ábrázolása – alaposan megváltozott. A családjában „otthonra lelő” értelmiségi ábrázolása már-már idilli: „Köröttem itt futosnak ők,/ A kedves gyermekek;/ Anyjánál a kis harmadik/ Bölcsőben szendereg.// Csendet parancsolok nekik,/ Az egyik könyvet nyér;/ A másik felmász térdemen,/ És tollat irni kér.// A könyvet czim- s több lap hián/ Még vissza kaphatom,/ De képe, egy szép Gőthe-fej,/ Szem- s orrnélkűli rom. // A másik, mig szétnézheték,/ A téntát dönti el,/ Vagy szörnyű gólyalábakat/ Rak írt ivemre fel.// Hagyján! a czél elérve van,/ S én nem neheztelek:/ Anyjánál a kis harmadik/ Még egyre szendereg.”

Ahogy Hans Frank gúnyteli karikatúrája, úgy Garay familiáris idillje is túlzás. De mindkettőben lehet valami.

(Beszélő, 2010/7-8)

zádori

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
hvg.hu Sorkövető

„A halott felül, és enni kér”

A XX. századi magyar irodalom két jeles alakjának életútinterjújából közölt részleteket az októberi Holmi. A folyóirat joggal tekintheti őket „saját halottjának”, mindketten szerzői voltak, a költő szerkesztőbizottsági tagja, az irodalmár szerkesztője is volt a lapnak: Petri György és Domokos Mátyás.

hvg.hu Sorkövető

Japán–magyar közös határon

Érintkezik-e a japán és a magyar történelem? Tanulhat-e valamit a modernizálódó Japán a mi példánkon? Van-e közös érdeke az egymástól sok ezer kilométerre lévő országnak? Nem mai, száz évvel ezelőtti kérdések ezek Japánból.

Kult

Kuroszava: érkezés, feladat, távozás

Kuroszava pályája Japán militáns, véres időszakában, a harmincas–negyvenes években indul és a kapituláció, a háborús összeomlás után ível fel. Filmje, A vihar kapujában 1950-ben nyer Aranyoroszlánt Velencében. Aztán egymást követik a filmek és a nemzetközi sikerek.

hvg.hu Sorkövető

Kié legyen a múmia?

A Parthénon-márványok, a Hottentotta Vénusz agya, náci gyilkosok megrendelésére készült portrék és falképek. A közös bennük, hogy országok kardoskodtak értük, az ő kulturális hagyományuk részei, tehát a tulajdonjog is megilletné őket. Megilleti?

Kult

„Jelenem nincs, jövőm Isten és Aczél kezében”

A hatvanas évek elején Vas István költő azt mondta fiatal pályatársainak: „Aztán tudjátok, ugye, hogy ez a marha Béla az egyetlen zseni köztetek?” Abody Béla tragikus élete Vajda Miklós tanúsága szerint.

Kult

Piros kora, Kádár kora, Péter kora

„A romok közti mindennapi élet, a Kádár-rendszer ellentmondásokkal teli világa lett az elvesztett otthonom, mert senki sem választhatja meg gyermekkora színtereit. És járhattam volna rosszabbul…” György Péter emlékezik.

hvg.hu Sorkövető

Letartóztatták, megsemmisítették, visszadobják

Bűn-e, ha a költő jótőgyű szüzekről, énekes combokról, csóktól fulladó lányokról ír, vagy az ifjú Krisztushoz hasonlítja magát? Nem volt rég, mikor vádat emeltek effélék miatt. Ma az alkotót más kínok gyötrik.

Megírták a brit orvosoknak, kinek adjanak lélegeztetőgépet

Megírták a brit orvosoknak, kinek adjanak lélegeztetőgépet

Már a foci-Eb helyszínei sem biztosak

Már a foci-Eb helyszínei sem biztosak

Szijjártó: Óriási szégyen lenne, ha a Néppárt most szavazna Fidesz tagságáról

Szijjártó: Óriási szégyen lenne, ha a Néppárt most szavazna Fidesz tagságáról