Bergendy: „A seggnyalásról szól az egész”

Bergendy: „A seggnyalásról szól az egész”

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
CZT-RA
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A mai fiatalok nem ismerkednek, csak a számítógép előtt ülnek. Ezért kell a májusi szalonzene.

A Bergendy Koncert, Tánc, Jazz és Szalonzenekaré a megtiszteltetés, hogy a május 26-án megrendezendő, fiataloknak szánt táncos-ismerkedő rendezvényen a legfontosabb helyszínen, a Budai Várban zenéljenek. A rendezvény támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szociális és Családügyért Felelős Államtitkársága, amely az ország 8 megyeszékhelyén és Budapesten lepi meg az ifjúságot, akit leköt a tanulás és a munka.

A Bergendy zenekar legendás a szalonzene műfajban, hosszú éveken keresztül importálták Magyarországra a nyugati számokat, de egy-két saját szerzeményük is kiolthatatlan lánggal ég a magyar tánclélekben.

Hogy a 2013-ban egyetemi éveiket élő huszonévesek ízlésének és lendületének megfelel-e a decens polgári szórakozás, már kétséges.

Vagy mégsem az? Gondoltuk, megkérdezzük, fel is kerestük telefonon a zenekar névadóját, a nagyapakorú Bergendy Istvánt, hogy megkérdezzük, milyen zenét és milyen fellépő ruhában szeretnének előadni, úgy látják-e, hogy valóban ez a legjobb ismerkedési műfaj, de a kérdésekig már nem jutottunk el. Szóbeli nyilatkozatot így is kaptunk:

„Először is mi operettzenekar vagyunk. Az Iskola táska című dalig jazzt játszottunk, utána viszont már csak azt az egy számot akarta mindenki hallani tőlünk, nem kellett más. Ezzel ki is estünk a jazz- és rockzenekarok köréből, máig egyedüli operettzenekarként pedig mindenki csak gáncsolni próbál minket. Hadd ne mondjak neveket. A seggnyalásról szól az egész.

2005-ben az én saját ötletem alapján több mint száz együttes, köztük a Bergendy zenekar adott országszerte közel kétezer koncertet. A kommunista-balliberális kormány pedig fényképeket készített minden koncertről, és azokat mutogatta az Európai Uniónak, mintha a saját ötlete lett volna. Én meg persze nem kaptam se külön fizetséget, de még egy állami kitüntetést sem.”

A fellépésről megtudtuk, hogy „a Budai Várban lépünk fel, játszunk egy félórát. Mégis, miért kéne tudnom, hogy milyen rendezvény keretein belül adunk koncertet? Egy régi ismerősöm felhívott, hogy nem vállalnánk-e a fellépést. Táncrendezvény lesz, tánczenét játszunk, miért mondtam volna nemet? Majd a hvg.hu fizeti ki a gázsimat vagy mi?

Bergendy István, a Süsü a sárkány zeneszerzője a Déryné közben 2009. szeptemberében
©

A táncos esteknek természetesen még mindig aktualitásuk van, Németországban is sok száz ilyen klub létezik, mind a mai napig, nem véletlenül. Ebben az egészben csak az kételkedhet, aki azt hiszi, hogy Magyarország élen jár a hülyeségben.”

Itt a telefon nagyot koppant, majd elhallgatott.

Mégis megtudtuk, amit szerettünk volna

A táncos estek aktualitását Gábor Péter is megerősíti, aki a zenekar fellépéseinek szervezésében működik közre. Gábort arról kérdeztük, hogy a nagy múltú zenekar repertoárját kompatibilisnek tartják-e a fesztiválozó és vad életet élő fiatalok ízlésével – ő nemhogy jó választásnak, hanem igazi megoldásnak tartja azt, hogy a hagyományos zenés ismerkedési formát újra bevezessék.

Honnan a magabiztosság? Gábor Péter maga is többszörös apa, és gyermekein keresztül közvetlenül is ismerheti a fiatalok világát. Ez alapján azt gondolja, hogy 2013 nem ajánl igazi ismerkedési alkalmat a fiataloknak. „Számítógép előtt ülnek, közvetlen kapcsoltba nem kerülnek egymással,” esetleg sms-ben kommunikálnak. Még a „disco sem az igazi,” teszi hozzá, hiszen ott részben sötét van, részben az „egyik oldalon állnak a fiúk, másikban a lányok, és ha valaki átmegy ismerkedni, akkor ott a baj…”

Hogy pontosan mi a baj, azt nem tudjuk, de Gábor Péter mindenképpen hatékonyabb formának tartja azt, amikor a „fiúnak fel kell kérnie a lányt, átkarolja, hajába szagolhat,” satöbbi. Nincs szükség oknyomozásra ahhoz, hogy elismerjük, ma mindenki az egy csattanós, figyelemfelkeltő mondatokat gyűjtögeti, mielőtt nekiindul az éjszakának: az esély, vélik a facérok, néhány szón áll vagy bukik.

Akadnak olyan klubok amelyek a hagyományt felélesztik, kérésünkre hármat említett: egyiket a Révay utcában a Mátyás házban, másikat Budaörsön egy művelődési házban, a harmadikat MOM-ban találjuk.

Gábor még hozzáteszi, hogy az idősebb zenészek nem mennek ki a divatból, amire jó példa a Rolling Stones, amelynek londoni koncertjére még mindig pillanatok alatt fogynak el a jegyek. Másrészt a fiatalok szívesen érdeklődnek, sőt, próbálkoznak szüleik és nagyszüleik módszereivel, ezért aztán „revival” van.

Mint a zenekar fellépéseiért felelős szervező azt is elmondta, hogy a májusi fellépésen ők csak zenélnek. „A zenészek nem politizálnak,” a minisztériumtól megérkezett a javaslat, ők pedig elfogadták. Nem kérdezték őket sem a rendezvény lebonyolításáról, sem másról, ami túlterjedne a saját szakmájukon.

Amit a Bergendy-csapatról mindenképpen tudni érdemes

A Bergendy István által alapított együttes már a hatvanas évek elején felfutóban volt. A kezdetekben rockba oltott jazz- és soulzenét játszó, majd szalonpopra átnyergelő formáció a legendás Budai Ifjúsági Park állandó heti fellépőjeként, valamint Anna-bálokon is gyakran szolgáltatott igényes talpalávalót. A Bergendy Együttes 1969-től kezdve kiváltságos zenekarként külföldön is turnézhatott, így többek között Németországban, Dániában, Lengyelországban, Svájcban és Svédországban is fellépett. A megszámlálhatatlan rádiós és tévés fellépés mellett a zenekarnak 17 nagylemeze és több, mint 30 kislemeze jelent meg, ezek közül több arany illetve platina fokozatott ért el.

Hozzászólások