szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

Margitai Ági Kossuth- és Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes művész rövid, súlyos betegség után november 4-én otthonában, szerettei körében elhunyt – tudatta a család kedden.

Margitai Ági / Facebook

Margitai Ági "mindig megújulásra képes tehetsége, szakmai alázata, varázslatos nőiessége és kifogyhatatlan energiái közel hatvan éven át szolgálták a magyar színház- és filmművészetet" – írták.

Majdnem balerina lett, de a Balettintézetből kirúgták, mert kicsit dundibb volt a kelleténél. Amikor a színművészeti főiskolára ment felvételizni, majdnem lekésett a vizsgáról: "az utolsó pillanatban elcsíptem Básti Lajost, kértem, hogy hallgasson meg. Nagy hálával tartozom neki" – mondta korábban a hvg.hu-nak. Básti Lajos, Gellért Endre, Várkonyi Zoltán volt a tanára.

A Wikipedia róla szóló szócikke szerint 1958-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után Pécsre került a Pécsi Nemzeti Színházba. 1962-1963 között a kecskeméti Katona József Színház tagja volt, 1963-1964 között pedig a Petőfi Színházban szerepelt, ezt követően a Miskolci Nemzeti Színházban játszott.

Később tagja volt a Szegedi Nemzeti Színháznak, a József Attila Színháznak és a szolnoki Szigligeti Színháznak is. 1982-1990 között a Mafilm társulatának volt a tagja, 1990-től pedig újra a Miskolci Nemzeti Színház tagja lett. 1999-től a Győri Nemzeti Színház foglalkoztatta, később szabadúszó lett.

Örömmel ment vidékre, előfordult, hogy Pestet jó helyzetből hagyta ott egy általa kedvelt rendező miatt. Mint a hvg.hu-nak mondta, régebben folymatosan jelen volt, sok filmet és tévéjátékot csinált, manapság viszont mindenki azt foglalkoztatja, aki "kéznél" van. "Egész eddigi életemben vándor természet voltam, és ennek most érzem a hátrányát" – fejtette ki 2012-ben.

A 2010-ben megkapott Kossuth-díjáról így nyilatkozott: "Örülök, hogy megkaptam, de semmiből nem szabad nagy ügyet csinálni. Csak a jó munka fontos, és az, hogy jó emberekkel dolgozhassak."

Margitai Ágit számos emlékezetes színházi alakítása mellett olyan filmekből ismerte és szerette meg az ország többek közt, mint a Szabadíts meg a gonosztól (1979), a Circus Maximus (1980), a Ripacsok (1981), a Szerencsés Dániel (1983), a Franciska vasárnapjai (1997), a Nyugalom (2008), vagy a Pál Adrienn (2010). Szerepel a napokban bemutatott Senki szigete című Török Ferenc-filmben is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!