A fél éve megnyílt, és a világ egyik legnagyobb terepasztalaként bemutatott Andrássy úti Miniversum most a terepasztalok minivilágát egy hagyományos kiállítás eszközeivel ötvözi, és így enged betekintést a vasfüggöny mögötti magyar valóságba, az emberek akkori mindennapjaiba.

Tíz "állomáson" és a hozzájuk tartozó, archív képanyagot is tartalmazó tablókon keresztül ismerhetjük meg a kommunizmus jellemző helyszíneit, tárgyait és a legmeghatározóbb történelmi fogalmakat, mint például a tervgazdaság, a munkásőrség, az úttörőmozgalom, a KGST, a szovjet megszállás vagy a közveszélyes munkakerülés.

„Mint a mókus fenn a fán”

Ráláthatunk például az úttörőtáborok világára, konkrétan a csillebérci úttörőtáboréra. A fiatalabbaknak lehet, már újdonság, hogy a kommunizmus időszakában a Magyar Úttörők Szövetségének gyakorlatilag minden magyar 10-14 év közötti iskolás kötelezően tagja volt.

A táborokban olyan, a fegyelemre szoktatáshoz tartozó külsőségek sem tudták elvenni a gyerekek kedvét a szórakozástól, mint a zászlófelvonás, a reggeli ébresztő, a kantin-jellegű étkeztetés, vagy a barakkokban való elhelyezés. Évi 200 ezer gyermeküdültetési férőhely biztosította a pajtások szervezett állami nyaralását.

„Trabanton szállni élvezet”

A kommunizmus időszakának egyik legelterjedtebb gépjárműtípusa a kétütemű Trabant volt. Az NDK népautójából több mint 3 millió példány készült, ezek közül csaknem 30 ezer még most is forgalomban van hazánkban.

Trabanttal és a többi kelet-európai autócsodával (Zsigulival, Skodával, Daciával vagy Kispolskival) indultak neki a családok a közös nyári kempingezéseknek, hiszen akkoriban nem a wellness-szállodák, hanem a sátorozási helyek élték fénykorukat, és jelentettek szabadabb kikapcsolódást a puha diktatúrában.

A magyar kempingek a szétszakított német családok számára is egyedülálló lehetőséget nyújtottak a néhány évenkénti találkozásra. Kérvényezés után az NDK elvtársai a baráti Magyarországra utazhattak, míg a devizával fizető NSZK-s vendégeket is szívesen láttuk. Egy ilyen német családi találkozó a MINIVERSUM kempinges jelenetében is helyet kapott.

Szűkös kínálat

A szocialista országokban a tartós fogyasztási cikkek megvásárlása nagy erőfeszítést igényelt. A mosógép, a televízió ára magas volt, így ritkán cserélték őket. A személygépkocsik esetén pedig még a szerény vásárlóerőt sem tudta követni a kínálat: a kurrensebb modellekre 4-5, de esetenként akár 10 évet is várni kellett.

A megrendeléseket a Miniversum terepasztalain is megelevenedő Merkur Személygépkocsi Értékesítő vállalat gyűjtötte össze. A kérvényezés és kiutalás rendszere nem mindig volt összhangban – sem a szín, sem a felszereltség nem volt garantált.

Mamutcégek

Ma már nehéz elképzelni, hogy egy vállalatnál 30 ezer ember dolgozik, pedig virágkorában ennyi embert foglalkoztatott a terepasztalon is megépült Csepel Vas- és Fémművek, amely egészen 1990-ig Magyarország egyik legnagyobb gyárkomplexumaként működött.

A jelenetben helyett kapott a munkásőrség sorakozója, a munkásokat szállító Ikarus buszok, a rengeteg kerékpár és egy eredeti fotók alapján reprodukált műhelybelső is.

Vasfüggöny

Az illegális határátlépések megakadályozására felhúzott kerítésrendszert a magyar-osztrák határszakaszon építették ki a határvédelem speciális elemeit.

A terepasztalnak ezen a részén épült meg az idén 25 éves évfordulóját ünneplő páneurópai piknik jelenete is. 1989-ben Sopronkőhida mellett néhány órára megnyitották a határt, ahol mintegy 600 akkor még NDK-állampolgár távozott Ausztrián keresztül az NSZK-ba.