A színházavatón – mint Vas-Zoltán Iván rendező elmondta – különleges előadást szerettek volna előadni. Radnóti Zsuzsa dramaturg ötlete volt, hogy ez egy készülő Esterházy-dráma legyen. A nehézség csak az volt, hogy a Mercedes Benz-t az író a Szlovák Nemzeti Színház felkérésre írta, amit ott nyáron készülnek színre vinni. Végül erre az egyszeri alkalomra sikerült elkérni a színháztól, szerzőtől, és felolvasószínházként ezzel nyithatott a Tesla Teátrum.

 

A darabnak minden különösebb hírverés ellenére gyorsan híre ment, telt ház előtt olvashatták fel/játszhatták el a színészek. A közönség soraiban maga a szerző is ott ült, betegsége ellenére láthatóan jó kedéllyel beszélgetett rajongóival, barátaival, írótársaival (többek közt Spiró Györggyel, Parti Nagy Lajossal) a szünetekben, és nagyon élvezte a saját mondatait a színészek előadásában. Ő volt az est hőse – ezt az elején a rendező is kiemelte, s az darab végén pedig természetesen ő kapta a legnagyobb tapsot.

A "történelmi revü" Az ember tragédiája keretjátékát idézte, ahol az Úr és Lucifer vitatkozik (Úr: „Most mi van? Valami leesett, aminek le kellett esnie. Szerinted a gravitációt ki teremtette? – Lucfer: Newton. –Úr: Na de Newtont? – Lucifer: Az öreg Newton./Úr: Elég már. Jegyezd meg, Lucifer, a mondat én vagyok. Te legföljebb lábjegyzet.”), majd fogadást kötnek az Esterházy család sorsáról. „Vedd el a szerencséjüket, fogadjunk, akkor se fordulnak ellenem, akkor se árulják el a jót.”

Lucifer pedig „kajánul figyelve az eseményeket, bedobja ezt a családot az elmúlt évszázadok magyar történelmi kavalkádjába, de különösen a huszadik század históriájának vérzivataros évtizedeibe, ő maga pedig gyakran, kísértőként, más-és más álarcba bújva próbálja megtörni a család férfihőseit” – írja a színlap.  És nem csak Magyarország, hanem egész Ká_Európa (többször felmerül, hogy most hol is vagyunk: magyar, szlovák, osztrák földön? – „Hát, itt” – mondá az Úr) történelmén száguldunk végig.

Igazi esetrházys darab, feltűnnek benne benne a labancok, kurucok, kommunisták, Haydn, Puskás és persze a családtagok – akik mindezt végigszenvedik. És többször felhangzik Esterházy kedvenc dala, Janis Joplin Mercedes benz-e, a végén a híres sátáni kacagással. „Rémületével, elkeseredett, de valódi vidámságával, olyan mintha az ars poeticám volna. Kis túlzással” – mondta a dalról korábban Esterházy.

Nem csak a szellemes, ironikus, olykor megható szöveg, nevettette meg/döbbentette meg a hallgatóságot, hanem igenis komoly színészi teljesítményeket láttunk –annak ellenére, hogy papírból olvasták a darabot. Emlékezetes volt az Úr és Lucifer (Fodor Tamás és Gyabronka József) évődése, filozofálása, és a hol a cselédlényt, hol a hercegnőt játszó Jordán Adél érzékeny játéka, kiszólása. Csak remélni tudjuk, hogy egyszer magyarországi bemutatója is lesz a darabnak, és ott ők nem fognak hiányozni a szereposztásból.

Addig is Pozsonyba kell mennünk, ha látni akarjuk a Mercedes benz-t. Ami meg a szerzőt illeti. Néhány napja a Klubrádiónak nyilatkozott arról, hogy van: „röviden, jól”.

Színlap

Esterházy Péter: Mercedes  Benz című történelmi revüjének felolvasó színházi bemutatójára Szereplők:                          Úr: Fodor Tamás Lucifer/Ügyvéd/Ávós/Inas/Idealista:  Gyabronka József Gróf/Író: Menszátor Héresz Attila Apa: Quintus Konrád Herceg: Lukáts Andor Első Szerető/Anya: Szalay Kriszta Második Szerető/Szolgáló, Vilma, Hercegnő: Jordán Adél Haydn/Főforradalmár/Kuruc/Angol I.: Király Adrián Hazafi/Labanc/Forradalmár/Angol II.: Ponty Tamás A felolvasó színházi változatot készítette: Radnóti Zsuzsa Rendezte:  Vas-Zoltán Iván