Bicsérdi Ádám
Bicsérdi Ádám
Tetszett a cikk?

Míg korábban Fellini, Bergman vagy Buñuel filmjei nyerték el a legjobb külföldi film díját az Oscaron, volt időszak, amikor sokan már komolytalannak tartották ezt a kategóriát. Egy reformnak köszönhetően ma már újra bátor alkotásokat jelölnek, így válhatott nagy esélyessé a Saul fia is. Sőt, Nemes Jeles filmjének eddigi útja kísértetiesen hasonlít a tavalyi győztesére, a lengyel Idára. Az a film is teljesen megosztotta hazáját és a kritikusokat, mégis elhozta a szobrot. Ugyanez lesz 2016-ban is?

Kis művészfilmnek indult. Egyedi módon forgatták, a párbeszédek helyett inkább a képek mesélték el a történetet. Aztán egyre több nemzetközi díjra jelölték. Köztük Golden Globe-ra és Oscarra is. Ahogy nőtt a híre, úgy lett egyre több ellensége a filmnek hazájában. Aláírást gyűjtöttek ellene. Hiteltelen, hazaáruló, történelemhamisító alkotásnak tartották. A rendező ugyan tiltakozott ellene, de holokausztfilmként emlegették. Tabutémákat feszegetett az ország múltjáról. Politikai célokra használták.

A fenti jellemzés szinte egy az egyben szólhatna akár a Saul fiáról is. De nem arról szól, hanem az Idáról, amely legnagyobb esélyesként egy éve elnyerte a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díját, és hosszú hónapokra vitatémát szolgáltatott Lengyelországban.

Megosztották hazájukat, mégis nagy esélyesek lettek

Nem nehéz felfedezni a párhuzamokat a lengyel és a magyar film sorsa között. A Saul fia cannes-i sikere óta nem lehet olyan cikket találni, ami alatt ne indulna be a kommentháború és a mocskolódás, nagyrészt olyan emberektől, akik nem látták a filmet. Az egyik leggyakoribb vád az Idával és a Saul fiával szemben is az, hogy direkt az Oscarra készítették őket, és csak a témájuk miatt sikeresek.

Pawlikowski: Uramisten, hogy kerültem ide?
A tavalyi lengyel győztes emlékezetes módon nem hagyta magát, és a köszönőbeszéd végét jelző zene után is folytatta. Szerencsére, mondhatjuk, hiszen egyszerre megható és vicces beszédet mondott:
Uramisten, hogy kerültem ide? Csináltunk egy fekete-fehér filmet a csend szükségességéről, a világtól elvonult szemlélődésről, erre most itt vagyunk a figyelem és zaj epicentrumában. Hihetetlen. Az élet csupa meglepetés. (…) Köszönöm a lengyel barátaimnak is, a stábomnak, akik a tévé előtt ülnek, és most már biztosan teljesen részegek. Ti testesítitek meg, amit szeretek Lengyelországban: ellenállók, bátrak és viccesek vagytok. Most már ihattok!

Pedig ha jobban megfigyeljük, mindkét film alkotói szembementek a hagyományos elvárásokkal – az Ida közvetlen módon egyáltalán nem, a Saul fia pedig egészen máshogy beszélt a holokausztról. Az Idát rendező Pawel Pawlikowski a második világháború lengyel lelkiismeretét boncolgatta az 1960-as években játszódó, fekete-fehérben forgatott filmben. Nemes Jeles László és stábja pedig egyetlen ember szemszögéből, csakis rá koncentrálva mutatta meg a haláltábort, mindenféle moralizálás vagy átfogó történelemkép erőltetése nélkül.

Az Ida lengyel rendezője a díjjal, Chiwetel Ejiofor és Nicole Kidman között
©

A dicsérő kritikák mellett nemcsak hazájában, de néhány külföldi kritikusnál is kiverte a biztosítékot a két film egyedi látásmódjával: az Idát a New Yorker kritikusa nevezte ízléstelennek, a Saul fiát a New York Times szerzője illette a visszataszító jelzővel. De ha ilyen megosztó volt mindkét film, hogyan juthattak el az Oscar-jelölésig? Az ok valószínűleg az Oscarról döntő Akadémia idegen nyelvű filmek díjáért felelős bizottságát vezető Mark Johnson reformjainak köszönhető.

Mielőtt végleg komolytalanná vált volna, újra rangja lett

Johnson, az Esőember és a Breaking Bad producere, 2007-ben vette át a bizottságot, épp a legjobbkor. Abban az évben például az a csúfság esett meg, hogy az előző év legfontosabb külföldi filmje, a román 4 hónap, 3 hét, 2 nap még csak a jelölésig sem jutott. Helyette a jóval gyengébb Pénzhamisítók nyert, a díj pedig kezdte végleg elveszíteni rangját, és egyre többször gúnyolódtak az Akadémia ízlésén. Főleg azért, mert korábban olyan, ma már kultfilmnek számító alkotások sem kaptak jelölést, mint a brazil Isten városa. Joggal gondolhatta a világ Amerikán kívüli filmszerető közönsége, hogy az a díj, amely korábban Fellini, Buñuel, Ingmar Bergman vagy Almodóvar filmjeinek jutott, ma már nem ér semmit.

Federico Fellini a szoborral
©

Jonhson, látva az ellentmondásokat, akcióba lépett. Átalakította és többlépcsőssé tette a végső öt film kiválasztását. Az a szabály megmaradt, hogy az országok döntőbizottságai javasolnak filmet a jelölésre, amit ezután az Akadémia tagjai mozivetítéseken nézhetnek meg. Csak az szavazhat, aki bizonyos hányadát látta a filmeknek. Ez amúgy nem is olyan egyszerű feladat, hiszen idén rekordszámú, nyolcvanegy mozi közül kellett választani. Miután a szavazatokat összesítik, a hat legtöbb szavazatot kapó film továbbjut. Ehhez a hathoz Johnsonék bizottsága javasol még hármat: itt küszöbölhetik ki, hogy az európai fesztiválokon már bizonyító filmek ne maradjanak le a listáról. A pletykák szerint a Saul fiát is ez a bizottság javasolta, de ezt később cáfolták. A lényeg úgyis csak ezután jön: egy harminc tagú albizottság mind a kilenc filmet végignézi, majd az ő pontozásaik alapján dől el a végső ötös összetétele. Az öt jelöltre pedig már minden Akadémia-tag szavazhat.

A rendszer elsőre bonyolultnak tűnhet, de a változás óta visszanyerte megtépázott renoméját a díj. Persze még így is akadt bőven balhé. Több ország politikai, és nem tisztán filmszakmai szempontok alapján terjeszti fel a díjra saját jelöltjét. Ugyancsak sokan vitatták az argentin Szemekbe zárt titkok győzelmét olyan filmek ellenében, mint A fehér szalag vagy A próféta. Ekkor is azzal vádolták az Akadémiát, hogy előremutató, bátor filmek helyett a tisztességes, de unalmasabb alkotásokra szavaznak. Magyarán csak meghatódni, nem gondolkodni szeretnek. Az elmúlt években azonban érezhetően bátran választottak, ezt a mezőnyben rendhagyónak számító Ida díja is elég egyértelműen jelezte.

Az Ida kifejezetten bátor választásnak számított
©

De lemaradt például 2014-ben az Adéle élete is a jelölésről, ugyanis az egyik szabály szerint csak olyan film nevezhető, amelyet már a gálát megelőző évben szeptember 30-ig bemutattak a jelölő országban, ennek a kritériumnak pedig nem felelt meg a Cannes-ban díjazott alkotás. Ebből okulva a Saul fia hazai forgalmazója, a Mozinet már szinte Cannes után egyből bemutatta a Saul fiát, de ez még azért lehet, kevés lett volna az ötbe kerüléshez.

A Sony nagyon érti a dolgát

Nem véletlenül hangsúlyozta azt a Saul fia stábja, hogy a Sony Pictures Classicsnál nagyon jó kezekbe került a magyar film promóciója. Miután kiderült, hogy Cannes-ban a cég vette meg a film észak-amerikai jogait, egyértelművé vált, hogy a Sony a cannes-i díjra építve egészen az Oscarig akarja kísérni a Saul fiát. A Sony amúgy is elképesztően domináns a legjobb idegen nyelvű filmek versenyében. Már tizenhárom általuk képviselt film nyert ebben a kategóriában: az elmúlt években a már említett Pénzhamisítók, a Szemekbe zárt titkok, az Egy jobb világ vagy a Nader és Simin – Egy válás története hozta el a szobrot a gáláról. Az ilyenkor kötelező Oscar-kampány költségeibe aztán a Magyar Nemzeti Filmalap is beszállt 20 millió forinttal, ráérezve a film sikerében rejlő óriási reklámpotenciálra.

Almodóvar 2000-ben nyert a kategóriában a Mindent anyámról című filmmel
©

A Filmalap szereti hangsúlyozni, hogy a Saul fia sikere a magyar filmgyártásnak és annak külföldi megítélésében, értékesítésében is segíthet. Magyarországon már rég bebizonyosodott, hogy a film sikerei a pénztáraknál is meglátszódnak. A Golden Globe-díj óta újra sikk lett a Saul fiát moziban nézni. Míg a cannes-i bemutató előtt alig pár ezer nézőt jósoltak csak a művészfilmnek, addig most már 150 ezer néző felett jár itthon a Saul fia, amivel simán levert olyan sikeresnek tartott közönségfilmeket, mint a Coming out vagy a Megdönteni Hajnal Tímeát.

Európában eddig Spanyolországban, Olaszországban és Hollandiában teljesített jól a film a boxofficemojo.com adatai szerint, de azért ezeket az adatokat még bőven megdobhatja egy esetleges Oscar-díj. Amerikában pedig eddig egymillió dolláros bevételt hozott a film, és a Saul fia népszerűsége egyértelműen a Golden Globe-siker és az Oscar-jelölés tájékán ugrott meg látványosan.

Az egyik legemlékezetesebb győztes, Roberto Benigni. Az ő holokausztfilmje egészen más volt, mint a Saul fia.
©

Továbbra is ez lesz a legkiszámíthatatlanabb kategória

Hogy ez a díjeső megalapozhat más magyar filmeknek is? Nehéz eldönteni, de Johnson szerint igenis van hatása a díjnak az adott ország filmiparára, még ha az nem is számszerűsíthető. Elmondása szerint Mexikóban például bőkezűbb lett a kormány a filmek támogatásánál egy-egy jelölés után, míg amikor a dél-afrikai Tsotsi nyerte a díjat, Johannesburgban hatalmas parádéval köszöntötték a stábot. Jelzésértékű az is, hogy hivatalosan nem is a rendező, hanem az adott ország kapja a díjat, hiába a rendező veszi át általában a szobrot.

És hogy mikor kerülhet legközelebb a Saul fia után Oscar-közelbe egy magyar film? Ez megjósolhatatlan, utoljára Ausztriának jött össze az ismétlés, a Pénzhamisítók 2007-es győzelme után öt évvel, 2012-ben Michael Haneke Szerelmével. Lengyelországnak viszont kilenc jelölés után jött csak össze a díj az Idával ebben a kategóriában. Ráadásul a mezőny is évről évre nagyobb – főleg ezért is kell  óriási sikernek értékelnünk már magát a jelölést is.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Trump magára hagyja Afganisztánt és Irakot, kerül, amibe kerül

Trump magára hagyja Afganisztánt és Irakot, kerül, amibe kerül

Financial Times: A briteknél már december 7-én beadhatják az első Pfizer-oltásokat

Financial Times: A briteknél már december 7-én beadhatják az első Pfizer-oltásokat

Keresik ezt az aranyszínű Fiat Puntót, mert ma balesetet okozott és elhajtott - fotó

Keresik ezt az aranyszínű Fiat Puntót, mert ma balesetet okozott és elhajtott - fotó