Nemcsak fákat vágnak ki a Liget-projekt kapcsán, hanem a Szépművészeti Múzeum - különösen a háború óta romos Román Csarnok - felújítása is megtörténik általa. Minden bizonnyal ezt akarta kommunikálni Baán László főigazgató, a projekt miniszteri biztosa azzal, hogy ma délelőtt néhány újságírónak megmutatta, hogyan is állnak a 2015. február óta zajló, és épp a választásokra megnyíló múzeum munkálatai.

A Román Csarnok ma úgy néz ki, mintha épp uszodát építenének benne, több méteres gödör tátong a padozat helyén. Munkások, munkagépek jönnek-mennek a kopott freskók alatt a mélyben. Ám Baán László szerint a csarnok alatt sajnos nem medence, hanem műtárgyraktár lesz. Ennek elkészülte után kezdenek hozzá a freskók restaurálásához.

Kattintston galériánkért!

Fülöp Máté

A Román Csarnok volt az egyetlen része az épületnek, amit a háborús pusztítás után nem állítottak helyre. A névadó korszak műtárgyait bemutató, dúsan díszített terem restaurálására soha nem volt elegendő pénz, hát műanyag hullámpalával oldották meg a beázást, és ide száműzték a múzeum feleslegessé váló gipszmásolat gyűjteményét.

1902 és 1910 között a Szépművészeti vezetése, más nagy múzeumokhoz hasonlóan, hatalmas összegeket költött műtárgymásolatokra, ami utóbb nem bizonyult jó befektetésnek, ám akkortájt az eredeti művekkel való találkozás lehetőségei korlátozottak voltak: a múzeumlátogatók és a műtárgyak is jóval kevesebbet utaztak, mint napjainkban - idézte fel a HVG 2015/11 Raktárcsarnok című cikke a terem történetét.

Az 1983-mas híres betörés után - amikor időlegesen lába kélt az Esterházy Madonnának is - még egy albérlő érkezett. „Ideiglenesen” itt helyezték biztonságba a Régi Képtár tanulmányi raktárában őrzött képeket, melyek számára egy háromemeletes salgó-tornyot építettek.  A gipszek a komáromi erődbe, a festmények pedig az új, földalatti raktárba nyerik el végső helyüket – mondta a főigazgató.

Kőszegi Antal, az intézmény főmérnöke és Mányi István tervező - Kattintson galériánkért!

Fülöp Máté

A műemlék csarnok sorsa azonban még úgy tűnik nincs eldöntve. Baán erről annyit mondott: valószínűleg a középkori kőtár legszebb darabjai kerülnek ide. Elsőre nagy luxusnak tűnik - nem épp a látogatók kedvencének számító - márvány síremlékekkel telerakni a csarnokot. Ugyanakkor a szinte teljes falfelületet beborító neoromán díszítés alaposan behatárolja a hasznosítási lehetőségeket. Az pedig elég furcsán venné ki magát, hogy azért állítják helyre a freskókat, hogy aztán gipszkarton falakkal ismét eltakarják azokat.

Egyébként ízelítőként a gipszekből is marad valami, ugyanis a csarnok egyik bejáratához a freibergi, a másikhoz a gyulafehérvári katedrális főkapujának másolatát építették be. Ezeket valószínűleg nem lehetne a lebontani a gipsz-másolat pusztulása nélkül.

A Román Csarnokon kívül a 9,5 milliáros projekt részeként korszerűsítik a múzeum fűtési rendszerét, klimatizálják a kiállító terek jó részét, megtörténik az akadálymentesítés, és számos eddig elzárt területet adnak vissza a közönségnek.

Így például a Reneszánsz Csarnokot, amibe a hetvenes években acélból készült galériát építettek, és a kazettás mennyezetű díszes terembe helyezték a bérelszámoló osztályt.  Ennek sincs még pontos funkciója, talán időszaki kiállításokat, vagy múzeumpedagógia foglalkozásokat tartanak itt - mondta a főigazgató.  Utóbbi funkciót látja majd el az egykori könyvtárból később raktárrá avanzsált teremsor is.

Kattintston galériánkért!

Fülöp Máté

Múzeumpedagógiára alkalmas helyiségből ugyanis – érthető okokból – kevés van az épülteben, hiszen megnyitása idején, 1906-ban még nem volt kívánatos a gyerekzsivaj. Ahogy kávézó, és étterem, sőt időszaki kiállító tér sem volt szükséges, hiszen az első időszaki kiállítás a múzeum átadása után harminc évvel nyílt meg – idézte fel Baán. Ezeket a funkciókat később, sok kompromisszummal alakították ki.

Most fenekestől forgatják fel az eddig megszokott rendet.  Az antik kiállítás helyén jön létre egy új időszaki kiállító tér, míg az eddigi két, ilyen funkciójú teremsor más feladatott kap. A föld alatti úgynevezett piramisokba kerül az antik gyűjtemény, a Ion és Pergamon Csarnokba pedig, ahol a nagyszabású időszaki kiállítások voltak, 2018-tól a szárnyasoltárokat állítják ki.

Ugyanis a felújítás után a Szépművészeti Múzeumba kerülnek a Nemzeti Galéria 1800 előtti műtárgyai. Ezzel, Baán interpretációjában helyreáll a múzeum eredeti koncepciója, a magyar és egyetemes képzőművészet együttes bemutatása. Ennek keretében kerül át a Nemzeti Galériába a Szépművészeti jelenkori gyűjteménye, a felszabaduló térbe pedig az egyiptomi kollekció nyomul – és, ha még van, aki tudja követni – annak helyén egy látványkonyhás étterem nyílik.