Hamvay Péter
Hamvay Péter
Tetszett a cikk?

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tulajdonába kerül a Magyar Építészeti Múzeum.

A csütörtökön megjelenő HVG kormányzati és MMA-s forrásból úgy értesült, hogy a múzeum gyűjteménye a mostani gazdájától, a Forster Központtól a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez kerül át, majd az átadja azt az MMA-nak. Minderről egy várhatóan a napokban napvilágot látó kormánydöntés rendelkezik.

A kiállítóhely nélküli múzeum gyűjteménye 264 polcfolyóméter kéziratot, 20 ezer darab fotónegatívot, 34 polcfolyóméter archív épületfotót, 280 polcfolyóméter építészeti szakkönyvet, és a magyar építészet legfontosabb részét lefedő sok ezer darabot számláló tervtárat tartalmaz.

Nem ez az első eset, hogy a köztestület állami vagyont kap, de eddig csak ingatlanokat és gazdasági társaságokat adott át az állam (Pesti Vigadó, Hild-villa, Műcsarnok, ill. a Műcsarnok Nonprofit Kft.), ez az első eset, hogy egy muzeális gyűjteménnyel gazdagodik a Fekete György által vezetett szervezet.

 

©

A döntés nem előzmény nélküli, Fekete Györgyöt régóta foglalkoztatja a múzeum, tagja volt annak a szakmai bizottságnak, mely a Liget-projekt részeként előkészítette a múzeum építészeti kiírását, illetve kidolgozta a szakmai programot.

Amikor a végül a Liget-projektből a Fotográfiai Múzeummal együtt kikerült az Építészeti Múzeum – mert a miniszterelnök tetszését nem nyerte el a két kockára hajazó épület – vetődött fel Feketében, hogy segítő kezet nyújt – legalábbis ezt állítják forrásaink. Ezzel a kézzel pedig a régi ellenfélnek, L. Simon Lászlónak is borsot tudott törni az orra alá, hiszen az ő felügyelete alá tartozó Forster Központból szakít ki egy – ha nem is túlságosan nagy és édes – falatot.

Forrásaink egy része attól tart, hogy Makovecz Imre szelleme, és az építész tagok között többségben lévő organikus iskola képviselői miatt az MMA képtelen lesz a magyar építészet tárgyilagos bemutatására.

Ezt látszik megerősíteni a MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének, a HVG egy korábbi számában bírálat tárgyává tett tanulmányai közül Csernyus Lőrinc MMA-tag munkája is. Az építész szerint: „El kell felejteni a 'modernizmus' fogalmát kisajátító korai Bauhaust és mai formalista követőit. A modernizmust a népművészettől eredeztető és a szerves vagy organikus építészetben folytatódó sajátos magyar és egyszersmind nemzetközi építészeti folyam mentén kell vizsgálni a kortárs magyar építészetben.”

Ahogy az MMA eddigi kiállításainak technikai és szakmai színvonala sem sok jóval biztat. Mások szerint azért nem annyira egyszínű az MMA, hiszen számos modernista építész is a tagja, mint Bán Ferenc, Finta József vagy Zoboki Gábor. Ahogy a Műcsarnokban megrendezett építészeti szalonban is megjelent a modernista hagyomány is. Illetve minden bizonnyal a helyén marad a kiváló művészettörténész, Ritoók Pál eddigi igazgató. MMA-s forrásaink szerint még nincs konkrét elképzelésük, hogyan sikerül az alapítása óta raktárban sínylődő gyűjteményt láthatóvá tenni. Ám, ha valakik, ők biztosan tudnak hozzá pénzt szerezni.

Zádor Anna és Rados Jenő unszolására 1968-ban alapították meg az Építészeti Múzeumot az egykori Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) egyik szobájában, két munkatárssal. Az anyag gyorsan gyarapodott, 1975-ben országos gyűjtőkörű szakmúzeum lettek. Fenntartója az OMF, majd annak jogutódai, így a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) mostanáig pedig a Forster Központ voltak.

©

A második Fidesz-kormány, mielőtt megszüntette volna a KÖH-öt, az Építészeti Múzeumot mint kutatóhelyet is ellehetetlenítette, 9 munkatársból 8-nak kellett távoznia. Majd egyik raktárától is megfosztották a közgyűjteményt. 2013-ig ugyanis két helyszínen őrizték az anyagot: egy igen rossz körülményeket biztosító albertfalvai ipari területen, illetve Óbudán, a Mókus utcában, egy 200 éves egykori lakóházban. Utóbbit azonban vissza kellett adni az önkormányzatnak, hogy oda egy zenei iskolát költöztethessen.

A gyűjtemény legértékesebb darabjait, nagyjából a gyűjtemény egynegyedét ekkor ideiglenesen a Forster Központ Táncsics Mihály utcai aulájában helyezték el. Hamar kiderült, hogy ez még ideiglenes megoldásnak sem jó, az aula ugyanis beázott. Jelenleg három részre van szabdalva a gyűjtemény, de úgy tűnik, hamarosan a Nemzeti Múzeum és a Forster Központ kielégítő körülményeket biztosító Daróczi utcai raktárbázisra költözik a teljes anyag.

Számos elképzelés született korábban a kollekció elhelyezéséről, 2004-ben a Divatcsarnokot adta volna át a kormány a múzeumnak, de egyebek mellett felmerült az Óbudai Gázgyár területe, a Gödöllői Királyi Kastély, egy Üllői úti ház, a későbbi Design Terminál épülete, a Millenáris, és a mellette található, nemrég elbontott M csarnok is. A legtovább a Liget-projekt kapcsán jutottak, aztán amikor ez is kútba esett, felmerült, hogy az üresen álló Ráth György Múzeumba kerüljön a gyűjtemény. Az épületet az Iparművészeti Múzeum kezeli, az ajánlotta fel az építészetinek ideiglenes jelleggel, de végül az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem járult hozzá az amúgy is túl kicsi épület átadásához.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Rendkívüli uniós csúcs lesz ma a járványról

Rendkívüli uniós csúcs lesz ma a járványról

Élményvárossá tennék Budapestet, 3 milliárdot már kaptak hozzá az államtól

Élményvárossá tennék Budapestet, 3 milliárdot már kaptak hozzá az államtól

Szennyezés miatt hív vissza egy sajtot a Lidl

Szennyezés miatt hív vissza egy sajtot a Lidl