Még a Liget-projekt legaktívabb kritikusai is számos értékes elemet látnak a Néprajzi Múzeum és a kertépítészeti a héten nyilvánosságra került pályázat eredményében. Bardóczi Sándor tájépítész a Népszabadságnak azt nyilatkozta,   kimagasló tervnek tartja a Néprajzi Múzeum tervezett épülteét,  „főleg ahogy a liget egykori főbejáratánál lévő körsétányra reagál, itt ugyanis az épület a föld alá bújik, szabad belépést engedve a parkba.”  Az arányokkal viszont  gondja van, az épület ugyanis hosszabb lenne, mint a Parlament, amit túlzásnak tart. A kertépítészeti pályázatról szólva pedig azt mondta, hogy a győztes elképzelés igyekszik visszaidézni a Városliget eredetileg a XIX. század elején Heinrich Nebbien tervei szerint kialakított sétányszerkezetét, a körüljárhatóságát, vagy a városligeti tó mára eltűnt Páva-szigetének rekonstrukcióját, a vízszint megemelését, valamint a szintén eltűnt kis Nebbien-tó visszaállítását. Jó gegnek tartja a léghajó-felszállóhelyet, amely a hajdani Mimóza-domb helyén létesül a Hermina út és a Kós Károly sétány találkozásánál. Jónak tartja a belső utak szűkítését is, amellyel zöld terület nyerhető, bár kételkedik abban, hogy a Kós Károly sétány átmenő erős autóforgalmának csökkentésébe a főváros belemegy. Ugyanakkor hangsúlyozta a pályázók legtöbbje – maga a nyertes is – beadott egy alternatív pályaművet, amelyet úgy alkotott meg, hogy az új épületek helyén is parkot képzelt el. Janesch Péter, aki főként  a meg nem valósult új kormányzati negyed társtervezőjeként ismert, olyan átfogó, átgondolt rehabilitációnak tartja, amihez hasonlót a város több, működési problémákkal küszködő területén is jó lenne látni. Bachman Gábor építész szerint a Zene Háza, a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum, ahogy azt a nemzetközi zsűri döntése is tartalmazza, megfelelően ad választ az építészeti össz­hangot illetően is.  Dévényi Tamás építész a lapnak nyilatkozva azonban azt mondta: az új múzeumépületek  nem kommunikálnak egymással. Zoboki Gábor építész szerint nem az építészeti minőséggel van a baj, hanem az aránytévesztéssel. Úgy véli, az épületek nem igazodnak ahhoz a XIX. századi léptékhez, amely a világ első tudatosan tervezett közparkjának arányait jellemzi. A Magyar Kerékpárosklub pedig azért bírálja a kertépítészeti terveket, mert megszünteti az egyik legfontosabb bringás útvonalat,  az Olof palme sétányt.

A szakemberek mérsékeltsége nem ragadt át  a ligetvédőkre. A Parlament előtt is tiltakozó civilek minta új erőre kaptak voltak. Sikerült megakadályozniuk a Néprajzi Múzeum és a kertépítészeti pályázat keddi sajtónyilvános eredményhirdetését azzal, hogy egy zöldre festett betonkocka átadásával meg akarták zavarni az eseményt. Ezért mindkettőre szűk körben került sor, utóbbit el is halasztották csütörtökre. Ez előtt is volt egy zavaró körülmény, többen egy hamis levelet kaptak, amiben a Városliget Zrt. azt közölte, hogy a tiltakozások hatására eláll az építkezésektől. A ligetvédőknek március 17 óta sikerül  megszállva tartaniuk az egykori  Hungexpo telket, ahol a Zene Háza épülne. Kérdés, hogy ha a beruházó megijed egy zöldre festett betonkockától, felvállalja-e  a tiltakozók kidobását a telekről?