szerző:
Szentgyörgyi Rita

A nácizmus és a kommunizmus által üldözött, deportált, megsemmisített zeneszerzők lappangó műveit teszi hallhatóvá a francia karmester-zeneszerző, Amaury du Closel nagyszabású, hiánypótló programja. Szombati, budapesti koncertje előtt beszélgettünk vele.

hvg.hu: Milyen előzmények után kezdte el az 1933 és 1945 között elnémított zeneszerzők munkásságának kutatását?

Amaury du Closel: Miközben karmesteri pályafutásom kezdetén a XX. századi, főként közép-európai zenészek életművét tanulmányoztam, az 1980-as években ismeretlen zeneszerzők csodálatos darabjaira bukkantam, és nem értettem, miért nem játsszák őket. Kiderült, hogy többségük a nácizmus áldozata volt: zsidó zenészek, akiket üldöztek, deportáltak, megsemmisítettek, a zenéjüket betiltották, őket pedig degeneráltnak minősítették Németországban és Közép-Európában. Kötelességemnek éreztem, hogy műsorra tűzzem szerzeményeiket, és lemezfelvételeket készítsek belőlük. Életművük dokumentálására pedig a Harmadik Birodalom elnémított hangjai címmel könyvet írtam. Létrehoztam a strasbourgi székhelyű, Elnémított hangok elnevezésű szervezetet, hogy a nácizmus zeneszerző és zenész áldozatainak munkássága minél szélesebb körben ismertté váljon. Az Európai Unió támogatásával a program kiszélesedett az európai diktatúrák, a totalitarizmus által üldözött zenészek műveinek a bemutatásával.

Amaury du Closel

hvg.hu: Elnyerték 2009-ben az Európai Bizottság kulturális díját, az Arany Csillagot. A koncerteken és az ismeretterjesztő tevékenységen túl mire jogosít fel az európai szervezetek támogatása?

A.d.C.: Az Európa az állampolgárokért program keretében 2008 óta rendszeresen koncertezünk Európában a 12 tagú zenekarommal. Idén külön támogatást kaptunk a zene és a totalitárius rendszerek kapcsolatának kutatására, az erről rendezett strasbourgi kiállítás egy részét most Budapestre is elhoztuk. A zenével sokat tehetünk azért, hogy párbeszéd alakuljon ki a holokausztról, a deportálásokról. Szoros az együttműködésünk az Auschwitz-Birkenau Múzeummal, a városban rendezett koncertjeinken a zenélés mellett az elpusztított zenészekről is tartunk előadásokat, és bizonyos értelemben mi magunk is a soá tanúivá válunk.

hvg.hu: Miért Erwin Schulhoff, Karl Amadeus Hartmann és Mieczyslaw Weinberg műveit választotta a budapesti koncert programjául?

A.d.C.: A három zeneszerző közül ketten az európai zsidóság sorsát testesítik meg. A Prágában született Schulhoff a cseh avantgárd kimagasló képviselője volt, 1941-ben deportálták Wülzburgba, ahol egy évvel később tuberkulózisban meghalt. A lengyel Weinberg a német csapatok megszállása előtt a Szovjetunióba menekült, ahol megtudta, hogy a családját elpusztították Treblinkában. A sztálini antiszemitizmus áldozataként, politikai összeesküvés vádjával, börtönbüntetésre ítélték. Sosztakovics közbejárására szabadult, akinek a hatása, szabad kompozíciós stílusa élteti a zenéjét. Hartmann nem volt zsidó, a nemzetiszocialisták az antifasiszta tevékenysége miatt tiltották be a műveit. Svájcba emigrált, ott komponálta 1939-ben a sötét korszak reménytelenségének emléket állító főművét, a Concerto funebrét. Nevéhez fűződött a bajorországi zenei élet újjászervezése.

Camerata Orphica

hvg.hu: A vészkorszak fenyegetettsége mennyire érzékelhető az elnémított zeneszerzők műveiben?

A.d.C.: A súlyos téma ellenére megannyi csodálatos, szabadon szárnyaló, formailag és tartalmilag is újító alkotás született. A zenészek egész nemzedékét elhallgattatták, ellehetetlenítették esztétikailag, morálisan, emberileg pusztán azért, mert zsidók voltak. A második világháború után a németek elkezdték feldolgozni a nácizmus alatt betiltott irodalmi, képzőművészeti és filmalkotásokat. Valamiért a zene kimaradt ebből, legalább 40 év a lemaradás ezen a téren. A 12 éven át tartó nácizmus következményei máig hatnak, és ugyanez a helyzet a tehetséges zenészeket ellehetetlenítő szovjet totalitarizmussal. Közös feladatunk életben tartani, átmenteni az értékeket különösen a mai, megosztott Európában. A zene a reflexió eszköze, a szabadság megőrzésének módja minden korban, minden körülmények között.

hvg.hu: Mennyire nyitott a közönség az elnémított zenészek műveinek befogadására, a holokausztra való emlékezésre, emlékeztetésre?

A.d.C.: Egyik nehezebb feladat, mint a másik. Franciaországban és más európai országokban is azt tapasztalom, hogy a társadalmi szándék ez ellen dolgozik. A holokauszt másodlagos téma az aktuális politikai-közéleti ügyek árnyékában. Nem része az oktatásnak, a családokban nem beszélnek róla, pedig gigantikus dokumentációs anyag áll rendelkezésre a könyvektől a filmeken át a fotókig. A társadalmat nem érdekli a múlt feltárása, a modernizmus a napi tömegigényeket szolgálja ki. Ausztriában és Németországban szerencsére ma már folyik kutatómunka az elhallgattatott zeneszerzők életművéről. Magyarországon is sok kiváló zenész volt a nácizmus áldozata, és csak kevesek menekültek meg, köztük a Bartók-tanítvány zongoraművész, zeneszerző és zenekutató Weisshaus Imre, aki Párizsba emigrált, majd Paul Arma néven alkotott.

Néma nyitány
Amaury du Closel a XVI. századig visszavezethető nemesi felmenőkkel rendelkező Barbat du Closel család leszármazottja. Apja Versailles polgármester-helyettese volt. A 60 éves karmester-zeneszerző az Arnold Schönberg-növendék Max Deutsch tanítványaként kezdett érdeklődni a nácizmus alatt betiltott zsidó zeneszerzők művei iránt. Szerzeményeikből rendszeresen koncerteket tart Európa-szerte, ezúttal Budapesten lép fel a bécsi Camerata Orphica Kamarazenekarral a Zsidó Művészeti Napok keretében. 
Du Closel Párizsban és Bécsben sajátította el a zeneszerzést és a vezénylést, 1982 óta francia és más európai zenekarok vendégkarmestere, előbb a versailles-i Camerata, a párizsi Opéra, majd 2000-től az Opéra Nomade zeneigazgatója. Zeneszerzőként közel harminc művet jegyez, közülük hármat – Kamarakoncert, A kékszakállú herceg vára Charles Perrault meséje nyomán, Bazar-Express – állami megbízásból készített. Írt dalciklusokat Else-Lasker Schüler és Paul Celan verseiből. Nahem címmel a soá áldozataink emlékére kamaraművet komponált a bécsi Klangforum felkérésére. Némafilmekhez, többek között Abel Gance Tizedik szimfóniájához is készített zenét.

 

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
"Kedves Jani!" - a volt MVM-vezér utolsó figyelmeztetője a Paks 2-ért felelős Süli Jánosnak

"Kedves Jani!" - a volt MVM-vezér utolsó figyelmeztetője a Paks 2-ért felelős Süli Jánosnak

Baka András is a Handó ellen mozgolódó bírók mellé állt

Baka András is a Handó ellen mozgolódó bírók mellé állt

Óriási golfközpontot épít Zalacsányban Széles Gábor

Óriási golfközpontot épít Zalacsányban Széles Gábor

Román buszsofőrök jöhetnek Magyarországra, akkora a hiány

Román buszsofőrök jöhetnek Magyarországra, akkora a hiány

A Lánchidat kémleli a kockásfülű nyúl

A Lánchidat kémleli a kockásfülű nyúl

Miket kérdezhettek Gruevszkitől? A Helsinki Bizottság megpróbálta rekonstruálni

Miket kérdezhettek Gruevszkitől? A Helsinki Bizottság megpróbálta rekonstruálni