szerző:
Ligeti Nagy Tamás

A budapesti XII. kerületben parkoló van a főváros ostroma alatti véres megtorlások helyszíne, az egykori nyilasház helyén. Egy új regény, az Orgia megkísérli rekonstruálni az ott történteket. Interjú a szerzővel, Zoltán Gáborral.

A regény munkacíme Véresmajor volt. Mi inspirálta a megírásra?

A Városmajorban nőttem fel, és azokról a meghatározó élményekről akartam írni, amelyek itt rám ragadtak. Rátaláltam egy keresztény gyáros történetére, akit a nyilasok zsidóbújtatás miatt elfogtak, a városmajori nyilasházban megkínoztak, majd rákényszerítették, hogy tartson velük véres útjaikon. Története foglyul ejtett, és egy idő után beláttam, hogy meg kell írnom. Ebből lett az Orgia.

Mit csináltak 1944 októbere és 1945 februárja között a városmajori nyilasok?

Miután sokáig ugrásra készen várták a hatalomátvételt, közreműködtek a kivitelezésében. A soraikból került ki az új főpolgármester és a nemzeti bank elnöke is. Aztán hozzáláttak az ellenállók, a bujkáló katonaszökevények, a csillagos házakba be nem vonult zsidók begyűjtéséhez. Razziáztak utcán, lakóházakban és kórházakban, az elfogott embereket kirabolták és kínozták, sokakat megöltek. Keresztény férfiak ezreit kényszerítették arra, hogy harcoljanak a szovjetek ellen.

A tényekhez vagy a legendához áll közelebb, hogy a nemzetiszocialista mozgalom jelszórendszerében akkor történt változás, amikor Szálasi Ferenc a Városmajor utcai otthonában felkereste Szabó Dezső írót?

1936. május 19-én este történt. Erről Sombor-Schweinitzer József, a budapesti rendőrfőkapitány-helyettes jelentése tudósít. Korábban, német és olasz mintára, többen is alakítottak Magyarországon nemzetiszocialista mozgalmakat, de nem értek el tömegbefolyást. Az egymással rivalizáló nemzetiszocialista pártvezérek, gróf Pálffy és gróf Festetics, a Horthy-korszak maintstream politikájának frázisait használva, öregurasan szólaltak meg. A hadsereget elhagyó, politikai pályára lépő Szálasi, sok más korabeli szélsőségeshez hasonlóan, felfigyelt Szabó Dezső írásaira, akinek írói nyelve ősi ízeket idézett meg, ugyanakkor expresszíven modern volt. Szálasira hatott ez a beszédmód, ő másképpen szólt a tömegekhez, mint elődei. A polgárok kinevették, de célcsoportjára, az elégedetlen kispolgárokra, munkásokra és parasztokra nagy hatást gyakorolt. Más kérdés, hogy Szabó utóbb elhatárolódott tanítványától.

Páter Kun 1944 októberében. Kedvére való

Kikből kerültek ki, ahogy a regényében írja, a „Tizenkétker” nyilasai a Városmajor utca 37.-ben? Mégiscsak egy olyan városrészről van szó, amelyet megállapodott, jólétben élő polgárok laktak.

Otthon, édes otthon

Saját közlése szerint városmajori úrigyerekből lett a „nemzet ellensége”, és ezen már érdemes volt elgondolkoznia az 56 éves Zoltán Gábornak. Mi az, hogy ellenség? Mi az, hogy nemzet? És főként: mi az, hogy Buda? Erről is szól Orgia című regénye, amely az 1944 októbere és 1945 februárja között, a XII. kerületi nyilasházban történt atrocitásokról, perverz szeánszokról, kínzásokról, kivégzésekről és megszégyenítésekről szóló – levéltári és korabeli bírósági anyagok felhasználásával született – fikciós történet. Az Orgia előtt négy könyve jelent meg, két novelláskötet (Vásárlók könyve, Erények könyve), a Szőlőt venni című regény, valamint a Fekete bársony, amelyről Márton László így vélekedik: „Faust és az ördög viszonyán keresztül fergeteges szatírát varázsol arról a világról, melyben mindennapi életünk napjai peregnek.” A Színművészeti Főiskola rendező szakán szerzett diplomát, ezt követően vidéki színházaknál, Nyíregyházán és Szolnokon dolgozott, alternatív művészeti csoportok szervezésében vett részt. Volt a Magyar Rádiónál külsős rendező, később az Irodalmi Szerkesztőség és a Rádiószínház munkatársaként dramaturg és irodalmi szerkesztő is, mígnem 2010-ben az MTVA megszüntette munkaviszonyát.

         

Rengeteg kis keresetű vagy munkanélküli, napszámos, hivatalnok is tengődött a kerületben. Sokan vidékről jöttek fel, és kitaszítottnak érezték magukat Budapesten. Amikor színre lépett a tehetséges szervező, Gál Csaba, vezetése alatt felduzzadt a nyilaskeresztesek tábora, és a Tizenkétker lett az egyik leginkább szervezett, legfélelmetesebb csoport, a Városmajor pedig a budai nyilasok szívcsakrája. Bővelkedtek rátermett hangadókban és lelkes pártszolgálatosokban. Színre lépésüket kevés ellenszenv, több helyeslés fogadta. A bosszú a zsidókkal szemben, akikről úgy vélték, hogy elvették tőlük az érvényesülés lehetőségeit, nem egy szűk csoport magánügye volt. A város szovjet körülzárása előtt sok nyilas lelépett, de a XII. kerületiek tovább harcoltak. Átmenetileg Pestre költöztek, ők kapták meg a Hűség Házát, az Andrássy út 60.-at. Budapest ostroma alatt tovább nőtt a számuk, mert az utolsó hetekben csepeli és kőbányai munkások csapódtak a XII. kerületiekhez.

A városmajori nyilasok lelki vezetője páter Kun volt, a Tizenkétker sámánja. Hogy került a kerülethez?

A városmajori templom plébánosa a nyilas hatalomátvételt követő vasárnapon mutatta be a kerület hívőinek Kun Andrást, az erdélyi Kézdivásárhelyről érkezett minorita szerzetest, lehetővé téve, hogy a szószékről beszéljen a hívekhez. A rendtől eltávolodott Kun 1944-ben felkereste Szálasit, és egyeztették elképzeléseiket a nemzet és a vallás ügyeit illetően, majd a Pasaréti úti titkos bázison a XII. kerületiekkel együttműködve részt vett a hatalomátvétel forgatókönyvének kidolgozásában. Színpadias gesztussal újra magára öltötte a csuhát, övéről pisztoly és kézigránát lógott, reinkarnálódott Kapisztrán Jánosként szólította harcba a népet. Fegyveresek kíséretében betört a Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezetének irodájába, és átvette a vezetést. Közben a Propagandaminisztériumban is feladatot kapott. A XII. kerületi nyilasház pedig szülei akkori lakásának közvetlen közelében volt. Későbbi vallomása szerint ott látott először lefogott, menetben hajtott zsidókat. És kedve telt benne. Rövid időn belül alakítója és inspirálója lett a nyilasházban történt tombolásnak. Tekintélyt adott neki, hogy pap volt, aki az isteni felhatalmazás birtokában bármit megtehetett. Közreműködésével az együvé tartozást manifesztáló közösségi események is történtek: a páter hegedült a testvéreknek, s egymás után adta össze a nyilas testvéreket és testvérnőket.

Az Orgiában többnyire a nevükön szerepelnek a gyilkosságok és perverziók elkövetői, megváltoztatott névvel az áldozatok. Miért?

Megszégyenítésük után nem akartam meghempergetni őket egy újabb megszégyenülésben.

Többen azt állítják, a regény olvashatóságának korlátja lehet, hogy eszközeit tekintve számos helyen már-már pornográf. Az olyan jelenetek, mint az egyik fontos szereplő barátnője megerőszakolásának precíz leírása, beleférnek az irodalmi ízlésébe?

Vas István mindössze ennyit írt: „szégyenhalál”. Muszáj volt továbbmennem. Mi az a szégyen pontosan? Hogyan képzeli el egy Városmajor utcai cipész? Egy Győri úti festő? Mire számíthat tőlük egy értelmiségi? Egy tanult fiatal lány?

Hogyan rekonstruálta a kor nyelvezetét? A könyv tele van morbid jelző-beszélgetésekkel. „Úgyse bírsz olyan gyorsan futni, amilyen gyorsan én lövök.” Az egyik szereplő ezt mondja a Duna-parti kivégzésekről: „Erzsi nénihez vittük őket, ő dajkálja őket mostantul.” Az olvasó biztos lehet abban, hogy ezek így hangzottak el?

Minden közösség megteremti a saját rituáléjához illő nyelvi környezetet, és ennek nyoma maradt a periratokban, újságcikkekben.

Egy írótársa azt mondta, ennek a könyvnek fel kellene robbantania az egész magyar irodalmi közéletet. Lát erre esélyt?

Szeretném, ha rátalálnának a könyvre. Ha megérintené az embereket.

Az egykori nyilasház helyén ma egy elhanyagolt lakóház és a posta épülete közötti lebetonozott, csupasz parkoló terül el. Így van jól?

Az üresség jelzi, hogy nem létezik közös trauma. A városmajori gyilkosságok és kínzások sohasem számítottak az egész itteni lakosság traumájának. Még az áldozatok és túlélők meg a velük együttérző emberek leszármazottainak emlékező közössége sem jött létre. Ugyanakkor biztosan megvan az elkövetők utódainak és a történteket annak idején passzív helyesléssel szemlélők utódainak emlékező közössége. Ennek jelenléte egyre érezhetőbb.

Miért ajánlotta az Orgiát a Dunának?

A Duna a mi folyónk. A gyilkosok általa szabadultak meg a hulláktól. Mindent mégsem tüntetett el.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Mfor: A hulladéklerakókat is államosítani akarják

Mfor: A hulladéklerakókat is államosítani akarják

Beszóltak Észak-Koreából Pompeónak: mérgező növénynek nevezték

Beszóltak Észak-Koreából Pompeónak: mérgező növénynek nevezték

Most szaladjon a strandra, ha még napozni akar ezen a nyáron

Most szaladjon a strandra, ha még napozni akar ezen a nyáron

Gyanúsítottként hallgatták ki Demeter Mártát

Gyanúsítottként hallgatták ki Demeter Mártát

Huszadjára is benyújtja az LMP az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló törvényjavaslatát

Huszadjára is benyújtja az LMP az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló törvényjavaslatát

A brazil elnök szerint civil szervezetek okozzák az erdőtüzeket

A brazil elnök szerint civil szervezetek okozzák az erdőtüzeket