Bár a huszonegyedik században már nincs akkora divatja a filmes betétdaloknak, azért még mindig vannak olyan rendezők, akik szívesen veszik, ha egy-egy nagyobb név, vagy akár egy dalszerző barát zenét ír a filmjükbe. És persze ott vannak a musicalek, és a zenei témájú filmek, amelyek akkor igazán erősek, ha egy slágerük túl tud lépni a mozi keretein.

A harmincas-negyvenes évektől kezdve olyan populáris dalszerzők fordultak a filmek felé, mint Cole Porter, Henry Mancini vagy az Over the Rainbow-val a zenetörténet egyik legismertebb darabját létrehozó Harold Arlen – ebben az időszakban, sőt egészen a hetvenes évek elejéig még szorosan összefüggtek a betétdalok az aláfestő filmzenével, gyakran a klasszikus score-ok szerzői írtak egy-két fülbemászó slágert a filmekhez.

A musicaleken kívül már a franchise elejétől filmzene-aranybányának számítottak a James Bond-filmek, valamint a Disney-rajzfilmek, de a nagyzenekarra, zongorára és gitárra épülő klasszikus, romantikus betétdalok után először 1971-ben robbant be olyan szerzemény, amely merőben eltért attól, amit addig szabályszerűnek véltek egy filmslágerrel kapcsolatban. Ez volt a soul- és funkpápa, Isaac Hayes Oscar-díjas dala a Shaft című gettófilmhez.

Nem is kellett sokat várni, hogy olyan nevek csatlakozzanak be a mozis őrületbe, mint a Paul McCartney-féle Wings, a Bee Gees, vagy Carly Simon, de az igazi filmsláger-dömpingre a nyolcvanas évekig kellett várni.

Aki hallgatott az utóbbi egy-két évtizedben rádiót, az filmes ismeretek nélkül is kívülről fújja a korszak legnagyobb betétdalait: Maniac, What A Feeling, Ghostbusters, I Just Called to Say I Love You, La Bamba, Nothing's Gonna Stop Us Now, Say You Say Me, Footloose, Danger Zone, Take My Breath Away, Purple Rain, Eye of the Tiger – hogy tényleg csak a legismertebbeket említsük.

Aztán futott még egy nagy kört Bruce Springsteen, Bryan Adams és Elton John is, de valahol a Titanic és a Tarzan körül mintha csúcsra járatták volna a filmes megaslágereket, és az új évezredre már úgy fordult rá Hollywood, hogy simán a legjobb eredeti betétdal Oscar-kategóriájának jelöltjei és nyertesei közt találhatta magát Björk, Eminem vagy M.I.A. is.

A film és a zene kapcsolatát boncolgató Sound & Vision sorozatunk negyedik részében a 2000 óta kiadott betétdalok közül válogattunk – kivételt jelentettek a Disney-slágerek, amelyekkel külön cikkben foglalkozunk majd.

25. Young Fathers - Only God Knows (T2 Trainspotting)

Igaz, csak a film vége felé csendül fel, de a rendező, Danny Boyle szerint ez a szám volt a Trainspotting folytatásának lelke. A filmtől magától nem ájultunk el annyira, de a hiphopot az alapjaiig leromboló, majd onnan újra felépítő Young Fathers a maga karcosságával tényleg tökéletes választás volt Begbie-ék nosztalgikus visszatéréséhez.

24. A.R. Rahman & M.I.A. – O... Saya (Gettómilliomos / Slumdog Millionaire)

Már megint egy Danny Boyle-rendezés, ebből is látszik mennyire fontos a rendezőnek a zene: a Gettómilliomos ikonikus jelenetei sokkal kevesebbek lettek volna a multikulti, nagyrészt indiai alapokból kiinduló számok nélkül. A zenéjében szintén a lehető legtöbb helyről érkező hatást egybegyúró M.I.A. szerepvállalása pedig üzenetértékű volt már a film sikere előtt is.

23. Lucero – Midnight Special (Éjféli látomás / Midnight Special)

A country és punk rock elemekkel dolgozó Lucero frontembere, Ben Nichols nem először szerzett zenét testvére, Jeff filmjéhez, de a Mudhoz írt rövid darabok után most tényleg ütős záródallal ajándékozta meg a tesó nosztalgikus sci-fijét. Ezt a számot tényleg jó hallgatni a film végi nagy rácsodálkozás után.

22. Nick Cannon – Pray 4 My City (Chi-Raq)

Spike Lee zenés szatírája a dél-chicagói bandaháborúkat dolgozta fel a hiphop segítségével, és bár sokan úgy vélték, hogy Mariah Carey ex-férje, Nick Cannon nem elég autentikus figura a gengszter főszerepéhez, Cannon simán helyt állt Lee újkori remekművében. Ez a dal nagyjából össze is foglalja, milyen égető problémákról szól a film.

21. Trey Parker – America, Fuck Yeah (Amerika Kommandó: Világrendőrség / Team America: World Police)

A South Park alkotóinak bábfilmje az egyik legabszurdabb dolog, ami a kétezres években a mozikba került, ennek megfelelően számtalan felejthetetlen jelenetet köszönhetünk neki – elég a kitörölhetetlen emlékű szexmontázsra, Kim Dzsongil magányos balladájára vagy a hazafias country paródiájára gondolni. Az túltolt patriotizmust persze semmi sem írja le jobban, mint a film sokat mondó címmel ellátott himnusza.

20. Adam Levine / Keira Knightley – Lost Stars (Szerelemre hangszerelve / Begin Again)

A zenés filmek császára, John Carney (Egyszer, Sing Street) hollywoodi debütálása ugyan elsősorban Keira Knightley és Mark Ruffalo filmje, de a Maroon 5-frontember Adam Levine nélkül nem lenne ugyanaz. A film legnagyobb slágere két változatban is elhangzik, de mivel mi képesek vagyunk falra mászni Levine hangjától, inkább a Knightley-verziót mutatjuk.

19. Peter Gabriel – Down to Earth (WALL-E)

Az egykori Genesis-vezér sosem idegenkedett a filmvilágtól, Alan Parker Madárkájához és Scorsese Krisztus-filmjéhez teljes filmzenét szerzett, de több mozihoz (Mondhatsz bármit, Philadelphia, Babe, Snowden) hozzájárult egy-egy dallal. Legnagyobb sikerét, és egyetlen Oscar-jelölését viszont ez a Pixar-sláger hozta.

18. Devotchka – Till the End of Time (A család kicsi kincse / Little Miss Sunshine)

A road movie-k és a családi dramedyk egyik legfényesebb darabja zeneileg is meg volt áldva: a Pi életéért később Oscart kiérdemlő Mychael Danna mellett a folkos elemekkel játszadozó indie-banda, a Devotchka is írt zenét a filmhez. Az egyszerre melankolikus és felszabadító Till the End of Time tökéletes aláfestése ennek az örökérvényű sztorinak.

17. Jon Brion – Here We Go (Kótyagos szerelem / Punch-Drunk Love)

Mielőtt Paul Thomas Anderson és Jonny Greenwood teljesen megváltoztatta, amit a filmzenéről addig gondoltunk, a kultrendező egy másik zsenivel, Jon Brionnal dolgozott együtt. Utolsó közös munkájuk az Adam Sandler színészi tehetségének megmutatásáról is híres Punch-Drunk Love volt, amelyhez a teljes score mellett még ezt a gyönyörű dalt is megírta Brion.

16. Stephen Rennicks (The Soronprfbs) – I Love You All (Frank)

Stephen Rennicks korábban hagyományosabb filmzenéket írt, ám ebben a moziban a történet középpontjában álló különc, fiktív bandának kellett hangot adnia. A The Soronprfbs névre keresztelt banda pedig tényleg kellőképpen excentrikus számokkal rukkolt elő a filmben, valahol félúton a krautrock bandák és a brit The Fall között.

15. Emma Stone & Ryan Gosling - City of Stars (Kaliforniai álom / La La Land)

A Kalifornia álom esszenciája, a mólón táncoló Ryan Goslingtól a dalba belenevető Emma Stone-ig. Az a pár perc a filmben, amikor megérted, mit neveznek kémiának két színész között.

14. Jon Brion – Knock Yourself Out (Multik haza! / I Heart Huckabees)

Brion nem csak PTA-filmekben dolgozott, és az ő tehetségét támasztja alá, hogy még akkor is kiemelkedőt tudott alkotni betétdalaival, amikor maga a film nem volt túl nagy szám. David O. Russell ambiciózus, de kissé keszekusza filmje, az I Heart Huckabees akkor működik a legjobban, amikor Brion dalai szólnak – közülük is az alábbi a kedvencünk.

13. Common & John Legend – Glory (Selma)

Az amerikai polgárjogi mozgalmat, az MLK-LBJ csatározást és a Selmától Montgomeryig tartó 1965-ös felvonulásokat különös érzékenységgel megjelenítő Selma elkészülte becsületbeli ügy volt, és ebből a két alapvetően fekete műfaj, a hiphop és az R&B népszerű képviselői sem maradhattak ki. A Glory minden előadása euforikus élmény volt.

12. Bruce Springsteen - The Wrestler (A pankrátor / The Wrestler)

Ki más foglalhatná jobban dalba a macsó, de belül a múlt fájdalmaitól majdnem összecsukló férfi érzelmeit? „Have you ever seen a one-legged dog making his way down the street? If you've ever seen a one-legged dog then you've seen me” – tökéletes.

11. Eminem – Lose Yourself (8 mérföld / 8 Mile)

Egyértelmű volt, hogy ez a detroiti nyomortörténet csak igazi raphimnuszokkal működhet, és ennek eleget is tettek: a soundtrack teli van 50 Cent-, Xzibit- és Jay-Z-számokkal, de természetesen ez a főszereplőként is megjelenő Eminem filmje, aki a Lose Yourselfnek köszönhetően Oscar-díjasnak is mondhatja magát.

10. Sex Bob-Omb – We Are Sex Bob-Omb (Scott Pilgrim a világ ellen / Scott Pilgrim vs The World)

Az utóbbi évek legjobb képregény-adaptációjához igazi dream team szolgáltatta a dalokat: a Radiohead producereként világhírűvé váló Nigel Godrich és a pályája során műfajok között cikázó Beck dugta össze a fejét a film kedvéért. Már a nyitódal rendesen megadja az egész film őrült hangnemét.

9. Björk & Thom Yorke – I've Seen It All (Táncos a sötétben / Dancer In The Dark)

A korszak talán két legmeghatározóbb, pályája csúcsán álló előadója összeáll egy Lars Von Trier-film kedvéért, vajon mi sülhet ki ebből? Van, akit valószínűleg a világból ki lehet űzni Björkkel és Thom Yorke-kal, de ezt a dalt akkor sem lehet napokig kiverni a fejből.

8. Randy Newman – We Belong Together (Toy Story 3)

A Pixar egyik kedvenc dalszerzője sosem hagyta cserben a játékokról szóló franchise-t: a You’ve Got a Friend in Me és a When She Loved Me után harmadjára is megénekelte az ember-játék barátságot, és Oscar-jelölést érő dalt fabrikált a népszerű meséhez, ezúttal ráadásul meg is kapta a díjat.

7. Tegan and Sara & The Lonely Island – Everything Is AWESOME!!! (A Lego kaland / The LEGO Movie)

Óriási meglepetés volt, amikor a legnépszerűbb építőkockák alapján készült filmről kiderült, hogy nem a könnyű utat választották, és egyszerűen csak eladtak egy olcsó sztorit a vonzó névvel, hanem egy valódi filmes remekművet készítettek a legóvilágban. De a színes, okos, ironikus és fordulatos mozi kevesebb lett volna, ha nincs az itthon Minden szupi szuperként ismert, a főszereplő pozitivizmusát két kézzel alátámasztó sláger.

6. Sing Street – The Riddle of The Model (Sing Street)

John Carney, a film rendezője és a nyolcvanas években több sikeres skót popbandában zenélő Gary Clark csodálatosan megidézte a filmbeli zenekar számaiban korszak naiv, new-waves-es hangulatát. Amikor ez a dal megszólal a filmben, a szándékosan béna klippel együtt, már tudod, hogy nehéz lesz nem rajongani Dublin új fiúcsapatáért.

5. Eddie Vedder – Guaranteed (Út a vadonba / Into The Wild)

Aki látta a filmet, garantáltan libabőrös lesz, ahogy a Pearl Jam frontemberének dala megszólal valahol. Elkeseredettség, elszántság, melankólia, magány, megkönnyebbülés – ez mind együtt, és külön-külön is felfedezhető Vedder dalában, aki minden idők egyik legjobb filmzene-lemezét hozta össze Sean Penn mozijához.

4. Anthony Hamilton & Elayna Boynton – Freedom (Django elszabadul / Django Unchained)

Tarantino filmje 2012-ben jött ki, amikor az indie-R&B épp egyre erősebben kopogtatta a mainstream ajtókat, így a kultrendező jó érzékkel gyűjtötte maga köré a műfaj legtehetségesebb arcait a filmzenéhez, akik így megérdemelten Amerikán kívül is megtalálták közönségüket.

3. Jack White & Alicia Keys – Another Way to Die (Casino Royale)

Minden idők egyik legvalószerűtlenebb párosa, sokaknál ki is ütötte a biztosítékot, hogy mit keres a nagyívű, lírai dalok helyett ez a furcsa, fúvósokkal megtámogatott rockszám egy James Bond-filmben. Annyira nem jött be a White zenekarait (The Dead Weather, The Raconteurs) idéző szám, hogy az ezután következő Bond-filmek meg is kapták a szokásos (értsd: dögunalmas) zenei kíséretet. De kit érdekel, ha ez még mindig egy marha jó szám?

2. Emma Stone – Audition (Kaliforniai álom / La La Land)

Lehet, hogy a City of Stars lett a nagyobb sláger, lehet, hogy a kettő közül végül az nyeri majd az Oscart, de Emma Stone megrendítő szólója nemcsak színészileg, hanem zeneileg is az Oscar-rekorder esélyes film csúcspontja. Amikor megszólal a csendesen, néhány zongoraakkorddal kezdődő, majd elsöprő szimfóniává épülő dal, érdemes előkészíteni a zsebkendőket.

1. Karen O – Moon Song (A nő / Her)

Többféle verzióban is elérhető ez a dal, a filmben Scarlett Johansson és Joaquin Phoenix, a stúdiófelvételen Karen O és a Vampire Weekend frontembere, Ezra Koenig duettezik, sőt, egy ízben még a rendező, Spike Jonze is előadta a számot, a dal lényege azonban egyetlenegyszer sem változik. Nem is nagyon kell magyarázni mi is az, hiszen ebben a sorban úgyis ott van: „It's a dark and shiny place / But with you my dear / I'm safe and we're a million miles away”.

Az életünk is menőbb lenne, ha John Williams írná a zenéjét

A cápában két hang kellett neki, hogy örökre megváltoztassa a filmzenét - a 85 éves John Williams ötven Oscar-jelöléssel, ebből öt díjjal büszkélkedhet, na meg olyan ikonikus filmszériák témáival, mint a Star Wars, az Indiana Jones, a Jurassic Park vagy a Harry Potter.

Kultúra – frissen, első kézből. Kövesse a HVG Kult Facebook-oldalát!