A Sziget az egységesített áraival a kezdetekkor deklaráltan azt biztosította, hogy a magyar pénztárcának is olcsó maradjon bent például a sör, ma már inkább a drágán tartás a monopolárak szerepe.

A bő két eurós (700 forintos) korsó sörnél mondjuk olcsóbban ihatunk szinte bármelyik óbudai kocsmában: a Mókusban például már 490-ért, a Kobuciban 520-ért, a Zöld Kapuban 650-ért kapható egy korsó világos.

Azt most nem találtuk hirtelen, hogy 1993-ban, az első fesztiválon mennyibe került a sör, de az biztos, hogy 1995-ben 160 forint volt egy korsó, 2000-ben 190, 2005-ben 270, 2010-ben 500. Egyszóval, a sörár-grafikon monoton növekvő görbét rajzol ki, amíg elér a mostani 700 forintos szinthez.

Ha, mondjuk a BKV-jegyekhez hasonlítjuk a legolcsóbb Sziget-sör árainak változását, akkor azt láthatjuk, hogy míg 1995-ben még egy korsó árából majdnem öt BKV jegyet vehettünk, rá öt évre  már csak kettőt, majd sokáig annyit sem (azaz a tömegközlekedés gyorsabban drágult, mint a Sziget-sör). Mára újra az az alapképlet, hogy 2 jegy=1 sör.

A Sziget-szervezők ma már nem titkoltan elsősorban a külföldiekre figyelnek, mind a fellépőket, mind az árakat tekintve. Számukra a nagyjából kéteurós korsó bizony olcsónak számít. Azt viszont mi se felejtsük azért el, hogy azt a 700 forintos Drehert, mondjuk Pink vagy Alt-J koncert közben kortyolhatjuk, Európa legjobb nagyfesztiválján, amelynek infrastrukturáját megcsodálni sorra jönnek a fesztiválszervezők a nagyvilágból.