szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Lánczi András néhány éve a polgári engedetlenség létjogosultságáról beszélt olyan esetekben, amikor a parlamenti többség nem érti, hogy miért nem lehet megcsinálni valamit.

Tüntetéssorozat a túlóratörvény ellen
Évek óta nem látott tüntetési hullámot váltott ki a túlórák növelését célzó, rabszolgatörvényként is emlegetett jogszabály parlamenti elfogadása. Az ellenzék a parlamentben, a diákok az utcákon folytatták a tiltakozást, már-már a 2006-os zavargásokat idéző körülmények között.
Friss cikkek a témában

Egyedül a bátorságot igénylő polgári engedetlenség a rendelkezésre álló végső eszköze az egyénnek a korrupt rezsimmel szemben

– a szerdai nap és a csütörtök éjszaka fényében már-már jövőbe látó élességű ez a mondat, amely egy 2010-es adásban hangzott el.

Lánczi András politológus és filozófus, a Századvég Alapítvány elnöke, a Corvinus rektora 2010 júniusában ült le beszélgetni Veiszer Alindával az akkori M2 Záróra című műsorában, és a beszélgetés vége felé a polgári engedetlenség mibenlétét járták körül. Lánczi mondatai nyolc évvel később különös fénytörést kapnak azok után, hogy szerdán a túlóratörvény ellen tiltakozók utcára vonultak. Lánczi a műsorban arról beszélt, hogy a polgári engedetlenség helytől és időtől független. „Amikor nyilvánvalóan a törvényhozásban valamilyen többség van, és egy bizonyos többség nem érti, hogy miért nem lehet valamit megcsinálni, akkor egy egyénnek a polgári engedetlenség csak akkor értelmes vállalkozás, hogy ha arra számítok, hogy nagyon sokan csatlakoznak” – magyarázta.

A beszélgetésben 46:35-nél merülnek bele a témába.

Ide kattintva eléri a Nyüzsi további cikkeit, azonnali véleményeket, érdekességeket, szórakoztató mémeket, gifeket, videókat.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!