Dobszay János
Dobszay János
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Szokatlan titkolózás övezi a legfrissebb színházi statisztikákat. Ami biztos: a nézőszámok – részben az egyre népszerűbb stadion-előadásoknak köszönhetően – tovább nőttek.

A tavalyi év sorozatban már a negyedik olyan volt, amikor egyre-másra dőltek meg a korábbi színházi rekordok. A színjátszó helyek száma például 10 százalékkal, 356-ra nőtt, amit azonban érdemes némi fenntartással kezelni. A statisztikában mutatkozó impozáns növekedés részben ugyanis annak tulajdonítható, hogy amióta a társulatok előtt megnyílt a lehetőség a most megszűnő/átalakuló tao-támogatások elnyerésére, a különböző szervezeti formákban (állami fenntartású, alapítványi, egyesületi) működő, előadó-művészettel foglalkozó műhelyeknek elemi érdekük volt, hogy magukat, illetve előadásaikat a szaktárcánál regisztráltassák. (Nyílt titok ugyanakkor, hogy akadtak olyan előadások, amelyek csak papíron létezntek, mert így több támogatást lehetett elnyerni.)

A jogszabályi és támogatási környezetből fakadóan a legkülönfélébb teátrumok kerültek azonos kalapba. Az önálló „kőszínházak” mellett – ezek száma tavaly kettővel még csökkent is (173-ra) – megjelentek például alkalmi, produkciós színházak (amelyeknek van ugyan saját társulatuk, ám nincs előadásra alkalmas épületük), és úgynevezett befogadó színházak (amelyeknek van játszóhelyük, viszont nincs társulatuk). A teátrumok számai már csak ezen sajátosságok miatt sem mindig vethetők össze – nem is beszélve az előadások művészi színvonaláról. A nézőszám nagyban függ a helyi adottságoktól, legfőképp a befogadóképességtől.

Hegedűs a háztetőn
©

A szűk keresztmetszetre adott válaszként született meg az a – mostanra elterjedtté, sőt divattá vált – megoldás, hogy egyes előadásokat valamilyen nagy befogadóképességű külső helyszínre, stadionba, szabad térre exportálnak a szervezők. Így persze már néhány fellépéssel is többezres nézőszámot lehet összehozni. A Papp László Sportarénában például tavaly szeptemberben mutatták be Alföldi Róbert rendezésében a Hegedűs a háztetőnt, amely – bár a vidéki turnékkal együtt is csak tíz előadást tartottak  belőle – az összesített nézőszám alapján (több mint 33 ezren látták) mindjárt be is verekedte magát a legtöbb nézőt vonzó előadások top tízes mezőnyébe (lásd táblázatunkat).

©

Ha vannak is a számok értelmezését árnyaló körülmények, az egyértelmű, hogy az évek óta tartó színházi konjunktúra tavaly is folytatódott. 2017-ben összesen 32 ezer színházi előadást tartottak Magyarországon, háromezerrel többet, mint egy évvel korábban, és másfélszer annyit, mint 2010-ben. A produkcióknak több mint 8 millió nézőjük volt, szemben az egy évvel korábbi 7,1 millióval. Mindez olyan körülmények között, hogy a színházigazgatók már tavaly is arra panaszkodtak – vagy inkább dicsekedtek vele –, hogy képtelenek annyi produkciót színpadra állítani, amennyit a nézői igények indokolnának. „Ha éjjel-nappal csak a négy legsikeresebb darabunkat játszanánk, akkor is megtelne a nézőtér, de a szűk repertoár hosszabb távon megbosszulná magát” – fogalmaztak például a budapesti Madáchnál.

A közönségigények változására utal az is, hogy a legtöbb teátrum felhagyott azzal a korábbi stratégiával, hogy szinte kifulladásig játszanak egy-egy sikerdarabot. Inkább – akár még a nyerő széria közepén – leveszik a műsorról a produkciót. A frissítések gyakoribbá válására utal, hogy míg a kétezres évek elején már-már egyhangúvá vált a nézői rekordokról készült top 10-es lista (rajta olyanokkal, mint a Jézus Krisztus szupersztár, a Macskák, A padlás, a Rómeó és Júlia, A diótörő vagy A dzsungel könyve), 2017-ben már a legtöbb látogatót vonzó darabnak több mint a fele vadonatúj produkció volt.

A Pál utca fiúk musical. Abszolút győztes
©

A tavalyi győztes, A Pál utcai fiúk (amit a Vígszínház 2016 végén állított színpadra) a 106 ezres nézettségével olyan rekordot állított fel, ami még az „örökranglistán” – a HVG 2005 óta készülő rangsorai alapján – is abszolút első helynek számít. Ez persze nem csak Molnár Ferenc klasszikussá vált regényének köszönhető: a könyv musicalváltozatát jegyző Dés László–Geszti Péter–Grecsó Krisztián-trió neve is garancia lehetett a sikerre. Hasonlóan közönségvonzó „brand” Alföldi Róbert is. Nem csak az általa rendezett Hegedűs a háztetőn és a Szombathelyen játszott A salemi boszorkányok futott nagy sikerrel. Szinte tutira ment a Centrál is, amikor a kormányzati támadások célkeresztjébe került színész-rendező főszereplésével műsorára tűzte a My Fair Ladyt (amelyre közel 35 ezren váltottak jegyet).

A nézőkért folyó verseny éleződését jelzi, hogy míg 2016-ban már 24 ezres jegyeladással is be lehetett kerülni a top 10-be, tavaly ehhez már legalább 33 ezer fizető nézőre volt szükség. Immár hagyomány, hogy a legtöbben a musical és az operett műfajába tartozó előadásokra kíváncsiak. A tavalyi színházlátogatók 28 százaléka ilyen zenés darabokra váltott jegyet (miközben a bemutatott színházi produkcióknak ennél kevesebb, 19 százaléka tartozott ebbe a műfajba). A változások sebességét jelzi ugyanakkor, hogy például az összetettben egy évvel korábban még dobogós Billy Elliot musical tavaly a 19. helyre csúszott vissza. Igaz, így is több mint 25 ezer néző váltott rá jegyet (egy évvel korábban 42 ezer). A balettos kisfiú történetét feldolgozó, a Magyar Idők által a kultúrkampf jegyében nemrég megtámadott darab esetében így kezére játszott Ókovács Szilveszter Operaház-igazgatónak, hogy az érdeklődés visszaesésével indokolhatta az előadások megritkítását.

©

A színműveknél nehezebb volt, de nem lehetetlen a nagy sikerrel futó musicalekéhez hasonló nézőszám elérése. A Madách Színház Szerelmes Shakespeare-je például (35 ezer nézővel) az összesített mezőny nyolcadik helyén végzett. A színmű kategória másik két dobogós helyén egy klasszikus, illetve egy kortárs darab áll: a  Szentivánéji álomra 27 ezer néző váltott jegyet a Vígszínházba, a Házassági leckék középhaladóknak című „tanfolyamon” 23 ezren vettek részt a Centrálban. Ennél valamivel alacsonyabb nézettséggel lett a komédia, bohózat műfajának győztese a Thália Színház A férfiagy, avagy nincs itt valami ellentmondás? című produkciója (22 ezer néző). Amit – fej fej mellett – ugyancsak egy-egy tháliás, illetve centrálos komédia követett. A Boeing, boeinget és a Ma este megbukunk darabot 16-16 ezer néző látta. Ezt a nézőszámot A bajnok című előadásával már a Pintér Béla és Társulata is megközelítette.

A színházak többsége, amellett hogy bemutatót bemutatóra halmozott (az 1345 tavalyi bemutató egyharmada ősbemutató volt), igyekezett változatos mixet kínálni. A repertoárban szinte minden megtalálható a klasszikusoktól a kortárs darabokig. Utóbbiak azonban a legritkább esetben voltak valamilyen aktuális társadalmi jelenségeket boncolgató művek, sokkal inkább könnyed szórakozást ígérő modern darabok. Például a mozikban korábban nagy sikerrel játszott filmek színpadi változatai. Ilyen volt a Thália Alul semmi vagy a Veszprémi Petőfi Színház Holt költők társasága című sikerdarabja.
Sorban állás színházjegyért. Van rá igény

Összességében a leglátogatottabb színház tavaly is az Opera/Erkel kombó volt, amely annak ellenére megközelítette az 510 ezres látogatószámot, hogy a felújítások miatt az Andrássy úti dalszínház már csak fél gőzzel üzemelt. Az Operettszínház stabilan hozta azt a háromszázezres nézőszámot (tavaly 370 ezer jegyvásárló), amit a nemrég kiírt direktori pályázat szerint az új igazgatónak is teljesítenie kell. A dobogó harmadik fokán álló, Szirtes Tamás vezette Madách 2014 óta több mint 50 ezerrel növelte a nézőszámát (328 ezerre). Akárcsak a Vígszínház (278 ezer), amelyik kétszer annyi nézőt vonzott, mint a Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház. Ráadásul „fiókszínházával”, a Pestivel együtt Eszenyi Enikő társulatára tavaly több mint 400 ezren voltak kíváncsiak. A Jordán Tamás alapította és vezette szombathelyi Weöres Sándor Színház ugyanakkor külön rekordot állított fel azzal, hogy a nulláról indulva tíz év alatt elérte a 64 ezres látogatottságot. Utóbbi teljesítményt a színikritikusok pár hete különdíjjal ismerték el.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Zuckerberg a sajtóból értesült róla, hogy a Facebook Sorost lejárató céggel dolgozik együtt

Zuckerberg a sajtóból értesült róla, hogy a Facebook Sorost lejárató céggel dolgozik együtt

Tizenegy embert gázolt el, száz óra büntetést kapott

Tizenegy embert gázolt el, száz óra büntetést kapott

Orbán: "Ezermilliárdos nagyságrendben gondolkodunk"

Orbán: "Ezermilliárdos nagyságrendben gondolkodunk"

Kockázatos lépés volt, de bejött - így nyitott a Starbucks Olaszországban

Kockázatos lépés volt, de bejött - így nyitott a Starbucks Olaszországban

Titokzatos jótevő tartja lázban a francia nagyváros lakóit

Titokzatos jótevő tartja lázban a francia nagyváros lakóit

Egérürülékkel szennyezett nádcukrot hív vissza a Metro

Egérürülékkel szennyezett nádcukrot hív vissza a Metro