Olasz Renátó: Nem akarok tovább bántani embereket
Hogyan látják a világot azok a tehetséges huszonéves színészek, akikből a következő évtizedek Kabos Gyulája vagy László Zsoltja lehet? Arcukat filmekből és tévésorozatokból ismerhetjük, néhányuknak nagy számú rajongótáboruk is van már. Érzékenyek, sármosak és kiszámíthatatlanok – őket mutatjuk be közelebbről. A sorrend, mint kolléganőik esetében is, mozgóképes tapasztalataikon alapul.
A legmenőbb fiatal magyar színészek #3
| Név: Olasz Renátó Született: 1992. március 31. Miben láthattuk: Aranyélet Színházban: Jurányi |
Az Aranyélet gengszterpalántájaként ismeri mindenki, Miklósi Márk szerepében az utóbbi idők egyik legélvezetesebb színészi alakítását nyújtotta. A népszerű HBO-sorozatban 24 részen át volt lehetősége a létező összes emberi lelkiállapotot megjeleníteni, kevés színésznek adatik meg ilyen ütős bemutatkozás.
Rossz gyerek volt, azért jelentkezett drámatagozatos gimibe, mert azt hallotta, ott lazábban veszik a tanulást. Érettségi után színházrendező szakra ment volna, de abban az évben olyan nem indult, így Máté Gábor színészosztályába felvételizett, és a cikksorozatunkban korábban szereplő Ember Márkkal, Rujder Viviennel és Waskovics Andreával járt egy osztályba. A gyakorlatát a Radnótiban töltötte, aztán csak egy évig erősítette a Szegedi Nemzeti Színház társulatát, távozásának frusztráló körülményeiről egy nagy port kavaró nyílt levélben számolt be tavaly ilyenkor. Azóta szabadúszó.
Filmszínészi tehetségére az elsők között figyelt fel Csata Hanna rendező, és rakta Renátót egy kádba Gera Marinával a Fürdő című kisfilmben. Játszott bántalmazott autista fiút (A belső oldal), utcagyerekek vezérét (Galloping Mind) és hiszékeny rendőrnyomozót (X – A rendszerből törölve) is. A Szilágyi Fanni által rendezett, Friss Hús-nyertes A kamaszkor végének egyik ikonikus jelenetében tökpucéran, egy tóban álldogálva kiáltja oda a főhősöknek: „lányok, gyertek, én se szégyellem magam előttetek, pedig nem nagy a farkam!”
Számos színházi előadás mellett rendezett két kisfilmet (Az örökség, Közös sziget) és egy Bëlga-klipet, amelyhez az édesanyja varrta a nyuszijelmezeket. A nagyjátékfilm tervei között van orvosi közegben játszódó sötét romantikus dráma és asztal körül beszélgetős kamaradráma, de vászonra vinne egy híres paraszttragédiát is. Tavaly ősszel húsz napot dolgozott világosítóként Hajdu Szabolcs Treasure City című új filmje forgatásán, idén jelentkezni fog filmrendező mesterképzésre. Legközelebb az Aranyélet vezető írójának, Tasnádi Istvánnak az Egy másik életben című tévéfilmjében láthatjuk.
A forgatáson a kamera előtt, mikor először megszületik végre valahára a „jelenet”, rengeteg hónap tervezés, agyalás, próbálgatás után, az mindig a legcsodálatosabb pillanat. Mikor végre ott vagyunk, amiről a minden szól, mikor a papírról a szavak életre kelnek. Itt és most, visszavonhatatlanul, és nem tovább. Egy óra múlva már emlékezni se fogunk rá, mert rég a következő jelenetet rágjuk. Ezekben a pillanatokban mindenki a csúcsformáját hozza, optika előtt és mögött, míg a kamera forog, ez mindennek az epicentruma. Ennek a szentségét fogta fel Renátó az első nap első órájában, és ennek megadva a tiszteletet tette oda magát, szívvel-lélekkel, full gázzal és sziporkázó érzékkel, minden nap, minden percben. Bármit kérhet tőle az ember, mind a drámai, mind a fizikai kihívásoknak parádésan tesz eleget, igazi energiatöltetként szolgálva mindenkinek a szettben. Szó nélkül, de mindent átjárva tette bele magát minden megoldásba, és csak egyszer láttam a sok év alatt, hogy kiesett a szerepéből, mikor egy Ferrarit kellett kétszázig húzatnia egy perc alatt. Ötven másodpercig Miklósi Márk száguldott az erőgéppel, de az utolsó tíz másodpercben Olasz Renátót láttam, a kiskölyköt, aki élete álmát éli épp meg.
– Dyga Zsombor, az Aranyélet rendezője
Melyik a legkorábbi emléked gyerekkorodból?
Bölcsődében volt egy lány, aki nagyon tetszett. Versengtünk érte egy másik fiúval, kergettük az udvaron. Aztán oviba is együtt jártunk, ott is tetszett.
Ha feltámaszthatnál valamit, ami kiveszett a világból, mi lenne az?
Az őszinte kíváncsiságot és az empátiát. Felháborít az egymás iránti érdektelenség. Azt látom, hogy általánosságban inkább félünk megmutatni magunkat és félünk érdeklődni, ismerkedni is. Ez nagyon elszeparál, hideggé és gőgössé tesz – engem biztosan.
Ezt a te életedben próbálod valahogy megvalósítani?
Össze kell szednem minden erőmet, hogy úgy figyeljek egy másik emberre, hogy közben ne véleményezzem, ne azt akarjam kihallani a mondandójából, ami számomra fontos vagy előnyös. Mindenkit elfogadni annak, ami valójában ő.
Melyik volt életed eddigi legkínosabb pillanata?
Első randin projektorról néztünk filmet a későbbi barátnőmmel és ő elaludt a vállamon. Gondoltam, minden sínen van. Akkor berepült egy denevér és körözni kezdett a szobában. Aztán még egy. Mondom, ezt nem hiszem el! Rettegtem tőlük, behúztam a nyakam. Meneküljek el? Nem mertem. Aztán jött a harmadik. Gondoltam, egy életem egy halálom, felkeltettem a lányt és megkértem, hogy kapja már el őket.
Mikor sírtál utoljára, és miért?
Múltkor voltam családállításon, ott sírtam. Másnap olyan érzékeny voltam, hogy beszélgettem valakivel, akinek fekete volt a pulcsija. Mondtam neki, hogy olyan szomorú a pulcsid, és elsírtam magam.
Melyik tulajdonságodat gyűlölöd a legjobban?
Az önzőségemet. Ki tudom használni mások felém irányuló szeretetét. Odamondok valamit, amivel nyerek egy szánalmas pillanatnyi elégtételt, de pontosan tudom, hogy az a másiknak tök mélyre beszúr.
Miről csinálnál filmet, ha megdobnának 500 millió forinttal?
Nem tudom, hogy annyiból kijönne-e, de Balzac Elveszett illúziók című könyvéből. Az egy elég jó kis bonyolult realista történet. Imádom olvasni, ahogy Balzac az életről gondolkodik. Nagyívű és mélyen emberi.
Mikor jöttél rá, hogy jó színész vagy?
Általánosban arra jöttem rá, hogy ha állok egy színpadon, akkor az emberek tudnak rám figyelni. Verset mondtam egy ünnepségen, valami rémes Váci Mihályt, és két embert nagyon mélyen megérintett. Akkor éreztem meg, hogy van ez a képességem, hogy meg tudok hatni másokat. Ezt az érzést aztán, hogy valamire képes vagy, az egyetemen kigyilkolták belőlünk. A Színművészeti után senki nem gondolja magát jó színésznek. Alázatra tanít.
Mi zavar a legjobban a külsődben?
Hogy nem tudok normális szakállat növeszteni.
Mikor kerültél a legközelebb a halálhoz?
Kiskoromban a tengerparton nyaraltam a keresztszüleimmel. Bent voltunk a vízben a keresztapámmal, a keresztanyám bejött, és azt mondta, Renike, most menj ki. Kimentem, és láttam, hogy a tenger közepén sírnak. Ott tisztán éreztem, hogy valamit ők elvesztettek. Az a tekintet, az a görnyedtség. Akkor halt meg a nagybátyám.
A saját halálodhoz kerültél már közelebb?
Volt balesetem, fogtak már a fejemhez gázpisztolyt, de soha nem féltem a haláltól. Ez van, akkor ez lesz. Sokkal jobban félek elveszíteni valakit, akit szeretek. Attól rettegek.
Kit tartasz zseninek?
Buñuel, Rilke, Balzac, Bosch. Azokra is felnézek, akik szeretettel vannak az emberek felé, akik tudják élvezni az életet. Ezek zseniális tulajdonságok a mai világban.
Neveztek már zseniálisnak valamit, amit csináltál?
Tudod, hogy megy ez. Most Nemes Jeles lett a magyar Kubrick, és Hajdu Szabi is mesélte, hogy volt ő már az új Cassavetes és az új Renoir. Van ez a kényszer, hogy kikiáltsunk embereket zseninek, de ezeket nem kell komolyan venni szerintem.
Melyik filmrendező világa áll hozzád a legközelebb?
Paul Thomas Anderson. Nagyon tetszik a nyelv, ahogy mesél. Agyas is, de nagyon sokszor zsigeri, és ettől a kontraszttól jó. Van az egésznek egy nagyon rendezett bolondériája, és mindenben ott van a humor. És persze Bergman, Antonioni, Godard, Fassbinder, Cassavetes, Kaurismäki, Almodóvar, Kusturica. Magyarok közül Maár Gyula, Jancsó, Hajdu Szabolcs és Dyga Zsombor. Amikor gimnáziumban kijöttem a Köntörfalakról, arra gondoltam, hogy csak egyszer hadd dolgozhassak ezzel a rendezővel.
Ha kapnál 100 ezer forintot, és muszáj lenne két órán belül elköltened, miket vennél?
Ha most kapnék, és muszáj lenne elköltenem, különben felég, akkor gyorsan felhívnám valamelyik barátomat. Én most megvagyok.
Milyen kaját tudsz főzni a legjobban?
Rakott tésztát.
Meg szeretnél nősülni?
Hát, ezt a kérdést egyelőre hagyjuk lógva. Most még nehezen tudom elképzelni, de adódhat úgy is.
Megfordult már a fejedben, hogy megkéred valakinek a kezét?
Igen, ilyen bénán maszatolva meg is kértem, aztán megijedtem.
Kitől illetődnél meg a legjobban, ha beszállna melléd a liftbe?
Az általános iskolai matektanáromtól. Hirtelen elgondolkodnék, hogy kész van-e a házim.
És mondjuk egy Kusturica?
Tőle nem. Tök szégyellős vagyok amúgy, nem tudok ismerkedni. Ha velem ismerkednek, akkor tudok nyitott lenni, de én biztos, hogy nem mennék oda Kusturicához. Se fotót kérni, se csak úgy beszélgetni vele. Nem tudom, hogy kell egy ilyen beszélgetést elkezdeni.
Aggaszt az emberiség küszöbön álló kihalása?
Nem. Boltban soha nem kérek zacskót, zsebre teszem a cuccokat, vagy kézben viszem. De dízelautóm van, úgyhogy szennyezem a környezetet alaposan.
Átértékelt benned valamit a #metoo?
Nem. Az szuper, hogy egy hatalommal rendelkező férfi vagy nő most tízszer meggondolja, hogy kihasználja e a beosztottját. Az viszont furcsa, amit egy női ismerősöm mesélt: Dániában segítséget kért, hogy a nehéz cuccait elvigyék. Egy lány jött és mikor a barátnőm mondta, hogy szóljon egy férfinek, a lány leszexistázta. Remélem, kialakul ebből valami építő dolog és, hogy arra is rávilágít ez a megmozdulás, hogy mindenen túl az embert magát tiszteljük a másikban.
Hiszel valami magasabb rendű dologban?
Abszolút. Református vagyok, ha tudok, elmegyek templomba vasárnap Tiszavasváriban. Szoktam imádkozni, meditálok, hiszek energiákban, a természetfelettiben. Ez is egy olyan dolog, ami kiveszett a világból: annak a tudata, hogy nem csak az van, amit látsz.
Mi volt a legemlékezetesebb lázadásod?
Magammal szemben kezdtem el lázadni, hogy nem akarok tovább bántani embereket. Amikor benned motoszkál valami rossz, és azt mondod, ezt tovább nem tűröm, Renátó. Ez nagyon nehéz.
Milyen káros szenvedéllyel élnél, ha nem lenne káros?
Gyorsulási motor és bázisugrás.
Melyik volt az utolsó film, ami baromira felbosszantott?
A ház, amit Jack épített. Pedig annyira vártam.
Mi volt a legnagyobb csalódás eddig az életedben?
Szeged. Sok munkához köthető csalódásom volt. Egy rendezés, ami nem úgy sült el. Vagy a párkapcsolatomban, amikor azt hittem, jó az, amit csinálok, de kiderült, hogy csak megbántottam vele a szerelmem. Az ilyen rádöbbenések nagy csalódások.
Mi a legbűnösebb szórakozásod?
Nagyon szeretek sírós musicaleket hallgatni. A Mozart! musicalben a Van egy hely, hol forog a táncon például tudok sírni. Vagy Rúzsa Magdi Tejút című számán.
Mitől nem tudsz aludni éjszaka?
Az elvégzetlen munkák látszatától. Valójában elvégeztem sok mindent, de nem elég, valamit még kéne csinálni, és nagyon nehéz lenyugtatni magamat. Már nagyon sok mindent kipróbáltam.
Utoljára melyik színészi alakításról jutott eszedbe, hogy ezt te is szívesen eljátszottad volna?
Nagypál Gábor Macbeth-jénél azt éreztem, hogy jó lett volna. Nem helyette, de azt eljátszottam volna.
Mikor szálltál el a legjobban magadtól?
Az Aranyélet első évada után. Az egyetemen be voltam zárva, utána abból kikerültem egy óriási nagy valamibe. Valójában egy felet léptem, de azt képzeltem hirtelen, hogy tízet. Sok pofon kellett utána, hogy azt mondjam, jó, bocs. Például elhanyagoltam fontos dolgokat. Amik fontosabbak, mint mondjuk elmenni a televíziós műsorkészítők gálájára, ahol jelölve vagyok egy díjra. Azon az estén cserben hagytam egy nagyon jó barátomat egy nagyon fontos helyzetben, amit azóta sem tudok magamnak megbocsátani. Szimpatikus, amit Kusturica írt az önéletrajzában: azért nem vette át az első Arany Pálmáját, mert a barátjának megígérte, hogy lecsempézik a konyháját. Lehet, hogy nem így volt, de attól még a hozzáállás tetszik.
Mondj egy nagyon jó színészi alakítást, amit nem dicsérnek eleget!
Három nő jut eszembe. Vicky Krieps a Fantomszálban, Alba Rochrwacher A szent és a farkasban, és Tóth Orsi. Azt érzem, mostanában alig lehet látni ezt a csodás színésznőt. Egy forgatáson volt egy pillanat, ami nagyon tetszett: ahogy Orsinak megváltozott az arca egy pohár vodkától, pedig tudtam, hogy igazából vizet ivott, mert tízszer vettük fel. Amit ő csinál, az számomra valódi színészet.
Melyik filmet láttad a legtöbbször?
A Men in Black 1-2 és A keresztapa 1-2 az öcsémmel, illetve az Amadeust biztos láttam tízszer. Valójában előadás van, amit a legtöbbször láttam: 14-szer a Ledarálnakeltűntemet.
Kire szokták mondani, hogy hasonlítasz rá.
Keresztes Tamásra. Egyszer egy buliban odajött hozzám egy csávó, hogy te vagy a legjobb magyar színész. Mondom, ó, köszönöm szépen. Erre ő: amit ebben a Lajkóban csináltál, az isteni.
Mi a leggyarlóbb dolog magaddal kapcsolatban, amit be mersz ismerni?
Hogy tudok smúzolni. Ha vagyok valahol, és mosolyogni kell, akkor tudok mosolyogni, és eltitkolni azt, amit valójában gondolok. Ez szégyenletes dolog, az ilyet én is köpöm.
Vállaltál már el olyan munkát, amit szégyelltél?
Olyan volt, hogy próbafolyamat közben azt éreztem valamiről, hogy ez végtelenül kínos lesz. Az egyetemen volt egy ilyen előadásunk, a nézőknek tetszett, de mi gyűlöltük.
Milyen legyen az életed 15 év múlva?
Szép. Szeretnék rendező lenni, ez nekem sokkal fontosabb, mint hogy színészként kiteljesedjek. Olyan ember szeretnék lenni, aki érti a világ történéseit. Gondolkodó ember, akit nem lehet átbaszni. Nagyon szeretném ismerni az embereket. Nem kiismerni, nem használni, hanem valamilyen formában segíteni nekik. Szeretnék jóval empatikusabb lenni, szeretnék őszinte lenni, szeretném azt csinálni, amiben hiszek. Nem szeretném eladni magamat.
Hogyan szeretnél meghalni?
A szüleim után. Ha van feleségem, akkor utána. Ha van gyerekem, akkor úgy, hogy neki biztosítva van a jövője. Úgy szeretnék elmenni, hogy megcsináltam, ami feladatom volt.
Cikksorozatunkban az 1990 után született magyar színészek közül választottuk ki azt a tizenötöt, aki eddig a leginkább észrevetette magát mozifilmekben, tévésorozatokban és kisfilmekben, illetve a közeljövőben várható a berobbanása. A sorozat többi részét itt találja, a legmenőbb fiatal magyar színésznőkről szóló korábbi cikksorozatunk pedig erre van.
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
