Szövegértésben átlag alatt, számolásban átlag felett vannak a magyarok

A PIAAC felmérésben a kérdőívek szövegértési, számolási feladatokat tartalmaztak, illetve a problémamegoldást vizsgálták számítógépes környezetben. Arra voltak kíváncsiak, hogy az egyes készségeket a válaszadók mennyire tudják a mindennapi életben használni. Példaként az adóbevallás szövegének értelmezését és koncertjegy online vásárlását említette William Thorn, az OECD vezető elemzője.

A szövegértési és a számolási készséget vizsgáló feladatokban egyaránt Japán érte el a legmagasabb pontszámot, a problémamegoldást tekintve viszont már Új-Zéland és Svédország végzett az élen.

Lukács Fruzsina, a PIAAC nemzeti projektmenedzsere elmondta, hogy Magyarországon a 16-65 éves korosztályból 6149 emberrel készítettek sikeres interjút. A felmérés a szövegértési, a számolási és az infokommunikációs készségek felmérése mellett vizsgálta a válaszadók képzettségét, korábbi és jelenlegi munkáját is.

Magyarország nemzetközi összehasonlításban a szövegértési és a problémamegoldó készség vizsgálatában az OECD tagországok átlaga alatt helyezkedik el egy kicsivel. Magyarország felnőtt lakossága szövegértésből 264 pontot ért el, ami 2 ponttal maradt el az OECD országok átlageredményétől. Ugyanakkor kiemelte, hogy a számolási készségben Magyarország meghaladta az OECD átlagát, ugyanis míg utóbbi 262 pont volt, Magyarország felnőtt lakosságának teljesítménye elérte átlagosan a 272 pontot.

A magyar felnőtt lakosság körében a szövegértési feladatoknál a 25-34 évesek teljesítettek a legjobban, a legalacsonyabb átlagpontszámot az 55-65 évesek szerezték. Míg a számolási készség nem mutatott eltérést nemek szerint, a problémamegoldó készséget igénylő feladatoknál a férfiak jobban teljesítettek.