Mi ebben az évadban már nem nyitunk ki. Már március elején kimondtuk, hogy bárhogy is lesz, ezt a tavaszi évadot már elengedjük, hiszen a színházat két hónapra előre kell egyeztetni. Attól, hogy vannak színészek és kihirdetjük a műsort, még nem biztos, hogy néző is lenne: a közönséget is időben el kellene érni

– mondja a hvg.hu-nak Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a független színház egyik legfontosabb bázisának, a Jurányi Inkubátorháznak vezetője, amikor arról érdeklődünk, kinyitnak-e, amit lehet. Azaz várhatóan már a jövő héten, csaknem fél év kényszerszünet után.

A felelősség mostantól a színházaké

Noha érdeklődésünkre kedden a színházi szakmából mindenki, még a kormánnyal jó viszonyt ápoló, Vidnyánszky Attilához kötődő Magyar Teátrumi Társaság képviselője is azt nyilatkozta, semmiféle egyeztetés nem zajlott a szakmával, Orbán Viktor pénteken reggel bejelentette: amint négymillió magyar ember megkapta legalább az első adag oltását, védettségi igazolvánnyal újra látogathatóak lesznek a november óta zárva tartó színházak is.

Az azonban, hogy ennek pontosan mik lesznek a feltételei, senki nem tudja: Fekete Péter kulturális államtitkár még egy nappal a miniszterelnök bejelentése előtt is csak arról tájékoztatta a kulturális szféra intézményvezetőit, hogy a titkárság milyen javaslatokat juttatott el a minisztériumhoz és a kormányfőhöz, de hogy ezek közül mik kerülnek majd be a nyitási tervbe, azt még ő sem tudta megmondani. Fekete mindenesetre akkor azt mondta: szabadtéri kulturális eseményeken vélhetően maszkviselés és távolságtartás mellett szabadon részt lehet majd venni, azonban

a zárt térben tartott színházi előadásokon várhatóan mind a nézők, mint pedig az alkotók és háttérmunkások csak beoltva, védettségi igazolvánnyal vehetnek majd részt.

Ez azonban számos létfontosságú kérdést felvet, és ahogy az a járvány alatt kivétel nélkül minden esetben megtörtént, a miniszterelnök bejelentése most is megelőzte a vonatkozó rendelet megjelenését. Így viszont érthető módon egyetlen, általunk megkérdezett színházvezető sem tudott pontosan válaszolni arra, mikor és hogyan terveznek nyitni.

Jászai Mari Színház / Facebook

„Jelenleg a legnagyobb kihívás az, hogy nem tudunk semmit a szabályozásról, a keretekről, sem pedig a nézők színházlátogatási hajlandóságáról, csak a nyitási szándékról és a védettségi igazolvány funkciójáról értesültünk. A védettségi igazolvány eleve számos orvosszakmai kérdést is felvet a tényleges védettség szempontjából, amit felelős intézményvezetőként nem lehet figyelmen kívül hagyni” – mondja Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója, utalva arra, hogy noha a kormány védettségi igazolványnak nevezi a kártyát, amelyet a beoltottak az első oltás után megkapnak, a tudományos konszenzus valójában egyértelműen kimondja, hogy az első dózistól még senki nem válik védetté, az csak a második oltást követő harmadik hét környékén alakul ki.

Márpedig Fekete Péter államtitkár csütörtökön egyértelműen fogalmazott a felelősséget illetően. Kijelentette: az egészségügyi dolgozók után a következő fázisban a kulturális élet munkatársainak feladata az emberek lelki egészségének helyrebillentése, ugyanakkor mivel

a magyar egészségügy nem élné túl, ha berobbanna a járvány negyedik hulláma,

a szféra munkatársaié a felelősség, ha a nyitás miatt ez mégis megtörténik, így visszafogottságot vár el a színházaktól is. (Volt olyan, neve elhallgatását kérő, a hvg.hu-nak nyilatkozó színházigazgató, aki felháborítónak nevezte, hogy a kormány nyakukba varrná a felelősséget.)

„Minden bizonnyal kinyitunk. Már korábban összeállítottunk egy tervet a Lear király május végi bemutatójával; ezt fogjuk revideálni a szabályozás részleteitől és a fenntartó álláspontjától függően” – mondja Máté Gábor, és visszautal Fekete Péter szavaira: „Az elhangzottak szerint az intézmények kiemelt felelőssége a biztonságos színházlátogatás megteremtése. Erre megfelelő felkészülési időt kell hagyni.”

Jegyeket, bérleteket, védettségi igazolványokat

Ami a legtöbb fejfájást okozza a nekünk nyilatkozó igazgatóknak, az a védettségi igazolás problémája. Komoly adatvédelmi kérdéseket vet fel ugyanis már az igazolvány ellenőrzése is: a kártyára is rányomtatott szabály szerint az igazolvány kizárólag személyivel együtt érvényes, azt viszont kizárólag hatóságnak van joga elkérni az emberektől, nézőtéri munkatársnak nem. Nem világos az sem, mi lesz a helyzet a 18 vagy 16 év alattiakkal, amely korcsoportot nem oltják be. „Vajon el kell küldenünk minden diákmunkában nálunk dolgozó nézőtéri munkatársat, vagy épp ellenkezőleg, csak őket dolgoztathatjuk majd biztosan?” – kérdezi csak félig komolyan a már idézett, névtelenséget kérő igazgató.

A nézők védettségének kérdése ugyanakkor más problémát is felvet, főképp a vidéki színházak számára, amely intézményekben bevett hagyomány a bérletrendszer, amely révén a néző már az évad elején pontosan tudja, akár nyolc hónappal később melyik előadást nézheti majd meg. Addigra ugyanakkor lejárhat a védettségi igazolvány, és momentán a kutatók sem tudják, pontosan meddig is biztosít védettséget az oltás. „Hogy ígérjem így meg a nézőimnek, hogy ha megveszik a bérletet, biztosan el is jöhetnek vele az előadásokra?”

Mesebolt Bábszínház / Facebook

Ennél is nehezebb kérdés viszont a színházi dolgozók és színészek védettségének kérdése.

Volt, aki sírva jött oda hozzám, hogy ő nem akarja beoltatni magát, akkor most elveszíti az állását?

– mondja az igazgató, hozzátéve: ő mindenkit megnyugtat, hogy emiatt nem fognak kirúgni senkit. Már csak azért sem, mert a jelenleg érvényes törvények alapján sokaknak nem egyértelmű, egy munkáltató kötelezővé teheti-e az oltást a beosztottainak, de még ha teheti is, akkor is lehetnek, akik például egészségügyi okból nem tudják beoltatni magukat, illetve jelenleg még olyanok is sokan vannak, akik regisztráltak ugyan, de egyelőre hiába várnak az oltásra. „Ha egy előadásban ilyen színészek is játszanának, akkor azokat az előadásokat le kell mondanunk?”

Máté Gábor elmondása szerint a Katonában jelenleg még csak 50 százalék körüli az átoltottság; a Jurányiban most, a bejelentés nyomán kezdték el felmérni a helyzetet. „Még nem világos az sem, hogy a színházak speciális munkakörülményei miatt a dolgozókra vonatkoznak-e külön szabályok. Bízunk benne, hogy a szabályozás megfelelő kereteket és kapaszkodókat fog tartalmazni ezekben a kérdésekben” – mondja Máté Gábor.

Vannak viszont olyan intézmények is, ahol tovább bonyolítja a helyzetet, hogy nem egy állandó gárdáról van szó; ilyen például a saját társulattal nem rendelkező, befogadószínházként működő, budapesti Trafó is.

A mi stábunk több mint kétharmada egyszer már kapott valamilyen oltást, de a hozzánk érkező csapatok oltottsága, na, az egy másik kérdés

– fogalmaz Barda Beáta ügyvezető igazgató. „Egyeztetünk a fenntartóval is, de még nincs pontos információnk arról, lesz-e egy központi szabályrendszer, vagy mi állítjuk majd fel a saját protokollunkat.”

A legáltalánosabb válasz a „nyitni vagy nem nyitni” kérdésre mindezeken túl a miniszterelnök bejelentésének napján mégiscsak az volt, hogy „fogalmunk sincs”: mindenki abban bízik, ha majd megjelenik a rendelet, az több fogódzót ad. „Nyitási szándékunk van, viszont csak akkor fogunk tudni válaszolni a kérdésekre, ha minden kérdés jogilag is tisztázottá válik” – közölte például a Radnóti Színház. Az Örkény Színházban – ahol a második hullámban elsőként álltak át online előadásokra még akkor, amikor szabad volt élőben játszani – ezúttal is azt mondják, a legfontosabbnak a közönség és a munkatársak biztonságát tartják, így májusban még biztosan nem nyitnak majd, utána viszont gyakorlatilag vége is az évadnak. Az pedig elég általános vélekedés, hogy ilyen hirtelen, pár napos határidőkkel lehetetlen tervezni.

Mert hát per pillanat még az sem derült ki, mikor fog bármi is kiderülni. Még jó, hogy a legtöbbeknek van gyakorlata az improvizációban.

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: