Mihalek Zsuzsa egy hirdetési újságban jelentkezett gyakorlatra, most Oscar-díjat nyert
Vasárnap este Mihalek Zsuzsára lehettünk büszkék, aki a legjobb produkciós dizájn kategóriában a Szegény párák című filmért nyert – két brit kollégájával – Oscar-díjat. Pályáját egy Expressz-hirdetésnek köszönheti.
Legutóbb 2022-ben Sipos Zsuzsanna díszlettervező örvendeztette meg a magyarokat Oscar-díjjal, most vasárnap Mihalek Zsuzsa, Siposhoz hasonlóan (aki a Dűnért kapott 2022-ben – Patrice Vermette-el megosztva – Oscart) a „legjobb látvány / produkciós tervezés” kategóriában nyerte el a filmszakma legrangosabb díját a Szegény párákban nyújtott teljesítményéért James Price-szal és Shona Heathszel közösen.
Az Oscar-gálán azonban Mihalek nem volt jelen, de két kollégája nagyon meleg szavakkal méltatta, és azóta az is kiderült, miért nem volt ott a filmünnepen.
„Zsuzsa személyiségéből adódik, hogy szeret inkább a háttérben maradni, visszahúzódó szakember. Sokáig hezitált azon, hogy eljöjjön-e a gálára. Többször beszéltünk erről. Végül úgy döntött, hogy nem szeretne részt venni az Oscaron, mert egy ilyen esemény nem igazán az ő közege”
– mondták a kollégái.
Shona Heath Mihalek Szegény párákban végzett munkájáról így nyilatkozott: „A munka kezdetekor megkapta a hatalmas dossziékat tőlünk a bútortervekkel, amelyeket azonnal interpretált, és sajátjának érzett. Azt hiszem, hogy egy kicsit Zsuzsa ízlése alakította ki a Szegény párák végleges képi világát. Behozott a filmbe személyes tárgyakat. Például, amikor Duncan felfedezi Bella hálószobáját és felemel a földről egy babát, az Zsuzsa saját babája volt. Sőt Bella ágya is Zsuzsa gyűjteményéből származik.”
A visszahúzódó természete miatt („Egyáltalán nem szeretek előtérben lenni. Hamarabb állok bele problémába, mint dicséretbe” – mondta a kultura.hu-nak) túl sokat nem is szerepelt a médiában, nem szívesen ad interjút, pedig az IMDb filmes adatbázis szerint közel ötven produkcióban dolgozott már berendezőként majdnem négy évtizedes pályáján. Többek között az ő világa jelenik meg a Csinibabában, a Kalózokban, a Werckmeister harmóniákban vagy mindkét Argóban.
Mivel egyre több külföldi produkció választja Magyarországot forgatási helyszínnek, így a magyar szakemberek is egyre több lehetőséget kapnak ezekben is bizonyítani. Mihalek nevét olvashatjuk a 2023-as minisorozat, A láthatatlan fény berendezőjeként, de az ő nevéhez fűződik többek közt Tomas Alfredson 2011-es Suszter, szabó, baka, kém, Guillermo del Toro 2008-as Hellboy 2 – Az Aranyhadsereg, vagy David Leitch 2018-as Atomszőke című filmjeinek látványvilága is.
Sok reklámfilmben is közreműködött, de nem ezt tekinti kedvenc műfajának.
Mihalek Zuzsa 1966-ban született Budapesten. „Totál átlagos, középosztálybeli katolikus családból jövök. Szerény, egyszerű felmenőim vannak, szépen éltünk. Anyukám, szegény, akármit ejtettünk ki a szánkon a nővéremmel, megpróbálta teljesíteni. Ez főleg a ruhákra vonatkozott, mert különleges darabokat szerettem viselni. Gimnazistaként még igyekeztem előtérben lenni: szavalóversenyeket nyertem, és előadásokat rendeztünk, amelyekben szerepeltem is. Nem tudom, hol jött az átkattanás, hogy ne legyek a figyelem középpontjában, de azóta jobban szeretek háttérben maradni, úgymond a kamerának ezen az oldalán állni” – mesélte.
Azt már mindenesetre gimnazistaként eldöntötte, hogy filmmel szeretne foglalkozni, eredetileg rendező szeretett volna lenni. Végül egy Expressz-hirdetés révén került a film közelébe.
„1986-ban találtam az akkor még létező Expressz újságban egy hirdetést, hogy a Mafilm berendezőgyakornokokat keres. Gondoltam, ha ez a filmgyárban van, akkor nekem ott a helyem. Elmentem, meghallgattak, és este jött a távirat, hogy felvettek. Összesen tíz embert választottak ki, de sokan lemorzsolódtak” – mesélte a divany.hu-nak pár hete.
Az első perctől megszerette a munkát, pedig azt mondja, a közvélekedéssel ellentétben, a filmes szakma nem könnyű. „Sokan azt hiszik, csupa csillogás, pedig nem így van. Kőkemény fizikai és mentális munka. Ha forgatás van, nincs betegség, fáradtság, menni kell. A 12 óra a minimum munkaidő, de van, hogy ennél többet is ott vagyunk. Ha mi délután öt-hat óra körül hazaérünk, nem is tudjuk, mit csináljunk a nap további részében.”
Az első film, amiben már dolgozott (akkor még gyakornokként), Téglássy Ferenc Soha, sehol, senkinek! című 1988-as alkotása volt, de végigjárta a szamárlétrát. „Először nagynevű berendezők mellett voltam gyakornok, ’92 óta pedig magam dolgozom, és később már hozzám jöttek tanulni.”
Több mint tíz évvel később, a Kalózokban volt először önálló berendező. Nagyon fontosnak tartja egyébként, hogy ne keverjük látványtervezők és a berendezők munkáját. „A látványtervezők azok, akik megálmodják a film világát, mi pedig a bútorokat, a tárgyakat legyártatjuk, beszerezzük.”
Mintegy évtizede dolgozik már Kemény Ildikóval, a Pioneer Production egyik tulajdonosával, az ő révén egyre több külföldi produkcióba kerül be. Mint mondja, „a berendező az előtt dolgozik a helyszínen, mielőtt a kamera forogni kezd, és mire megérkeznek a színészek, mi már a következő helyen dolgozunk”, így nemigen szokott találkozni a filmsztárokkal.
A divany.hu-nak elárulta azt is, hogy hogyan dolgozik. „Van egy raktáram, ahol rengeteg tárgyat felhalmoztam azzal a gondolattal, hogy majd valamelyik forgatáson megtalálja a helyét. És ez legtöbbször így is van. De előfordul, hogy egy váza Indiából érkezik a forgatásra, egy szőnyeg Németországból, de járok galériákba és régiségkereskedésekbe is. A ritkaságokat szeretem, és ez igaz az otthonom berendezésére is. Minden tárgyamnak története van.”
A Szegény párák helyszínei között a párizsi bordélyház díszlete volt a kedvence. „Azt éreztem magamhoz legközelebb, mert csodálatos, dús, részletgazdag helyszín: minden kis tárgy, lámpa a helyén van benne. Ehhez például öt különböző országból érkeztek a tárgyak. Fontosak számomra a részletek, mert azoktól lesz szép a végeredmény. Maximalista vagyok: addig megyek, amíg nem találom meg mindenből a legjobbat. Amikor megkapok egy filmet, és mondjuk az 1700-as vagy 1800-as években játszódik, akkor beleásom magam abba a korba, és olyan filmeket nézek, amelyek segítenek ehhez inspirálódni. Átnézem az akkori bútorstílusokat, alapos kutatómunkát végzek” – mesélte a kultúra.hu-nak.
Sok szex, és még több szabadság – Emma Stone mindent megtett az Oscar-díjért
Budapesten forgatták, és a héten be is mutatják Jorgosz Lantimosz új, ismét határokat feszegető filmjét, melyben többek közt Emma Stone-t és Mark Ruffalót is láthatjuk – a film végén, a stáblistán meg egy csomó magyar filmes szakembert és filmipari munkást. Megnéztük az idei év egyik nagy Oscar-esélyes filmjét.
A BME Baross Gábor Kollégiumában vették fel a lisszaboni bálterem jelenetet. „2021 őszén többhetes előkészítés után került sor a háromnapos forgatásra. Az előkészítő csapat gyönyörű munkát végzett a Díszteremben, még ha kihívást is jelentett az épület eredeti funkciója, hiszen folyamatosan szem előtt kellett tartaniuk, hogy hallgatók ott laknak, tanulnak és pihennek. Emiatt nem lehetett bármikor fúrni, faragni, kopácsolni. A felvételek során természetesen a főszereplő, Emma Stone is megfordult a kollégiumban. A körültekintő előkészítő munkának köszönhetően a levonuló stáb egy felújított és frissen festett Dísztermet adott vissza a kollégium közösségének” – mondta el személyes élményeit Gondolovics-Tarró Anikó a BME Kancellária Értékesítési és Szolgáltatási Igazgatóságának munkatársa.
Az új magyar Oscar-díjas a mai napig izgul minden díszletátvétel előtt, és ez, mint mondja, nem változik az aranyszobortól. „Csak valószínűleg nagyobb lesz rajtam a teher, hogy még inkább bizonyítsam, hogy érdemes voltam rá.”
Az első Oscar-díjas magyar alkotás Rofusz Ferenc A légy (1980) című animációs rövidfilmje volt. Egy évvel később első magyar játékfilmként Szabó István Mephisto című alkotása nyerte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. A kategória 2015. évi győztese Nemes Jeles László Saul fia című alkotása lett, 2016-ban a rövidfilm kategóriában Deák Kristóf Mindenki című alkotása nyert.
Szalay Attila 1995-ben a giroszkóp-stabilizátoros Spacecam kamerarendszer kifejlesztéséért, Jászberényi Márk, Perlaki Tamás és Priskin Gyula 2009-ben a Lustre színkorrekciós rendszer kifejlesztéséért technikai Oscart kapott. A 2013-as technikai Oscar-díj kitüntetettjei között Madjar Tibor, Kőhegyi Csaba és Major Imre egy 3D-modellező szoftver fejlesztéséért kapott elismerő oklevelet.
Böszörményi Zsuzsa Egyszer volt, hol nem volt című 1991-es vizsgafilmjével nyerte el az 1972-ben alapított Diák Oscar-díjat (Student Academy Awards) a legjobb külföldi filmek között. 2018-ban Kovács István az Ostrom című vizsgafilmjéért – bronz fokozatú – Diák Oscart kapott a nemzetközi fikciós rövidfilm kategóriában.
Borítóképünkön Mihalek Zsuzsa
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
