Tetszett a cikk?

"Minden háznál Diana sósborszesz legyen!" - hirdették a plakátok a húszas években a nagyvárosokban és a legkisebb faluban is.

A Dianát ugyan csak a század elején kezdték gyártani, ám a sósborszesz már évtizedekkel korábban elengedhetetlen kelléke volt a magyar háztartásoknak. Meghonosítása Brázay Kálmán nagykereskedő nevéhez fűződik, aki európai tanulmányútjai során ismerkedett meg a francia parasztok által az 1700-as évek óta használt "csodaszerrel", amelyet továbbfejlesztett: finomszeszbe növényi olajokat, aromákat kevert, amit sós vízzel hígított, s az elegyet elnevezte sósborszesznek.

Az 1865-ben, az Országút (ma Múzeum körút) 23. alatt nyitott fűszeráru-nagykereskedésében - ahol gyarmatárukat, rumot, teát, likőröket és gyerektápszereket kínált - egyre nagyobb népszerűségnek örvendett a csodaszer, amely bedörzsölés útján frissített, de a fájdalmat is enyhítette, reumatikus panaszokra, fejfájásra és fertőtlenítésre is használták. A csodaszer hamarosan háziszerré vált, a legkisebb falusi szatócsboltban is árulták.

Elterjedéséhez a gyér orvosi ellátás és a kozmetikai készítmények hiánya legalább annyira hozzájárult, mint a Brázay által folytatott látványos reklámhadjárat. A kiegyezés után kötelezővé vált cégbejegyzések között Brázay az elsők között szerepelt, s neve hamarosan országosan ismertté vált. "A Brázay Kálmán féle sósborszesz" az emigrációban élő Kossuth Lajoshoz is eljutott, akinek köszönő levele megjelent az akkori lapokban, s ez a sósborszeszt egy csapásra "nemzeti háziszerré" avatta. Brázay - aki a század végén vegyi üzemében már különféle szappanokat (Salvus, Bálvány, Cocus), fogkrémet, kölniket, krémeket, púdereket (Kalogén, Najád) is gyártott - érdemeiért megkapta a Ferenc József-rendet és nemesi előnévvel is kitüntették, az üzlettől 1900-ban vonult vissza.

A sósborszesz népszerűsége nyomán mások is próbálkoztak hasonló készítményt előállítani, a legsikeresebben Erényi Béla gyógyszerész, aki mentolos változatot készített, amelyet Diana márkanéven hozott forgalomba, 1907-ben védjegyeztetett és "Diana sósborszesz és kozmetikai cikkek" névre hallgató üzletében árult. Erényi amerikai stílusú reklámkampányt indított a Diana népszerűsítésére, amely végül ki is szorította a piacról a Brázay-féle készítményt. A Diana Ipari és Kereskedelmi Rt. 1910-ben - a gyártási jogokkal együtt - megvásárolta Erényi boltját, s ettől kezdve a zuglói Angol utcai üzemben készült a Diana sósborszesz, valamint egy sor vegyészeti, gyógyszerészeti, kozmetikai cikk és cukorka. Valószínűleg onnan került ki először a szemenként külön csomagolt "Dianás cukorka" is. A cég 1912-ben bukaresti fiókteleppel bővült, majd 1915-ben leányvállalatot alapított, amely néhány évvel később átalakult és felvette a Panacea Gyógyszervegyészeti Rt. nevet. Az államosítás után az üzem a Magyar Likőripari Vállalat, majd a Budapesti Szeszipari Vállalat (Buszesz) gyáregysége lett, utóbbi 1989-ben létrehozta az egyebek mellett a Dianát is készítő Royal Likőrgyárat, amely a Buszesz 1991-es privatizációja óta az osztrák Mauthner-Markhof cég tulajdona.

További magyar márkák története itt
Vatikán: Ferenc pápa klinikai állapota stabil

Vatikán: Ferenc pápa klinikai állapota stabil

Donald Trump szerint transznemű egerek létrehozására költötték az amerikai adófizetők pénzét

Donald Trump szerint transznemű egerek létrehozására költötték az amerikai adófizetők pénzét

Munkaadói márkaépítés és gyors toborzás: ezt adja a legnagyobb állásbörze a cégeknek

Munkaadói márkaépítés és gyors toborzás: ezt adja a legnagyobb állásbörze a cégeknek

A GVH-nak meglehetősen egyedi elképzelései vannak a verseny fogalmáról és a versenytörvény értelmezéséről

A GVH-nak meglehetősen egyedi elképzelései vannak a verseny fogalmáról és a versenytörvény értelmezéséről