1. Cím
 
Az Országos Rádió és Televízió Testület jogállása és szervezete

31. § (1) Az Országos Rádió és Televízió Testület védi és elõmozdítja a szólásszabadságot a műsorszolgáltatók piacra lépésének elõsegítésével, a tájékoztatási monopóliumok lebontásával és újak létrejöttének megakadályozásával, a műsorszolgáltatók függetlenségének védelmével; figyelemmel kíséri a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését, errõl tájékoztatást ad az Országgyűlésnek.
(2) A Testület és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók.
 
32. § (1) A Testület az Országgyűlés felügyelete alatt álló, önálló jogi személy, amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik, ideértve, hogy számláit a Magyar Államkincstár vezeti. A Testület költségvetését az Országgyűlés önálló törvényben, a 77. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére, a 84. § (2)-(3) bekezdése szerinti keretek között hagyja jóvá. A törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a tárgyévet megelõzõ év október 31-éig - a Testület augusztus 31-ig megküldött javaslata, ennek hiányában a bizottság által felkért szakértõ(k) szakértõi véleménye alapján - nyújtja be az Országgyűlésnek. A Testület gazdálkodását az Állami Számvevõszék ellenõrzi.
(2) A Testület az új költségvetés jóváhagyásáig a korábbi jóváhagyott költségvetése alapján működik.
(3) Az Országgyűlés - az (1) bekezdésben leírt eljárás szerint elõterjesztett - zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával dönt az (1) bekezdésben meghatározott önálló törvény végrehajtásáról, ideértve a 77. § (6) bekezdése szerinti mellékletet is. E törvény esetében a benyújtási határidõk minden év május 31., illetve augusztus 31.
(4) A Testület székhelye Budapest.
(5) A Testület irodája a Testület hivatali szerve.
(6) A Testület tagja megbízatásának idõtartama a megbízatás megszűnését követõen mindenkor munkaviszonyban, illetve közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban töltött idõnek számít.
(7) A Testület tagját a Testület megalakulásától a munkáltató - a Testület tagja kérelmének megfelelõen - a megbízatás idõtartamára vagy annak egy részére köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. A fizetés nélküli szabadság idõtartama nyugdíjra jogosító szolgálati idõnek számít.
(8) Ha a Testület tagja megválasztása elõtt munkaviszonyát, illetve közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyát, szolgálati jogviszonyát, bíróságnál és ügyészségnél fennálló szolgálati viszonyát az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok miatt szüntette meg, megbízatása megszűnésétõl számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére õt eredeti munkakörébe, illetõleg szolgálati viszonyába vissza kell helyezni.
(9) A Testület tagja társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy illetménye társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére az 1996. évi LXXXVIII. törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A járulék-, illetve hozzájárulás fizetést, továbbá az elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást a Testület Irodájának az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatósággal kötött megállapodásában kell rendezni.
(10) Az iroda alkalmazottai köztisztviselõk, reájuk a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Ktv.) kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel. Az iroda vezetõjét a Testület elnöke nevezi ki és õ gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az iroda vezetõjének a jogállása a helyettes államtitkáréval azonos.
(11) Az iroda megbízás alapján külsõ szakértõket is alkalmazhat.
 
2. Cím
 
A Testület választása

33. § (1) A Testületet az Országgyűlés - a képviselõk több mint felének szavazatával - négy évre választja. A Testület elnöke és tagjai (a továbbiakban együtt: a Testület tagjai) nem hívhatók vissza.
(2) A Testület létszáma legkevesebb öt fõ.
(3) A Testület elnökét a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen jelöli.
(4) A Testület többi tagját az Országgyűlési képviselõcsoportok jelölik. Minden képviselõcsoport egy-egy tagot jelölhet. Ha a kormánypárti vagy ellenzéki oldalon csak egy képviselõcsoport van, az a képviselõcsoport két tagot jelölhet.
(5) A jelöltekre a javaslatot a Testület megválasztására irányuló eljárás megkezdését követõ nyolc napon belül kell megtenni. A jelölteket az Országgyűlés kulturális és sajtó ügyekben hatáskörrel rendelkezõ bizottsága - szavazás nélkül - meghallgatja. Azt a jelöltet, akit sikertelen választás után a képviselõcsoport újra jelölt, nem kell ismét meghallgatni.
(6) A választást a jelöltállítástól számított tizenöt napon belül meg kell tartani. A meg nem választott jelölt helyére új jelöltet kell állítani tizennégy napon belül. Nem jelölhetõ újra az a személy, aki az elõzõ választás során nem kapta meg az összes képviselõ szavazatainak legalább tíz százalékát.
(7) A Testület akkor alakul meg, ha valamennyi tagját megválasztják. Nem akadálya a Testület megalakulásának, ha valamelyik képviselõcsoport az (5) bekezdésben írt határidõn belül nem állít jelöltet; ha a képviselõcsoport a jelölés jogát a Testület megalakulása után gyakorolja, ennek alapján - a Testület megbízatásának hátralévõ idejére - az Országgyűlés új tagot választ a Testületbe.
(8) Ha a Testület megválasztását követõen új képviselõcsoport alakul, e képviselõcsoport jelölése alapján - a Testület megbízatásának hátralévõ idejére - az Országgyűlés új tagot választ a Testületbe.
 
3. Cím
 
Összeférhetetlenség

34. § (1) A Testület tagjává az a büntetlen elõéletű, felsõfokú végzettségű magyar állampolgár választható, aki legalább ötévi szakmai gyakorlattal rendelkezik. Szakmai gyakorlatnak tekintendõ különösen a tájékoztatási, műsorszerkesztési és -készítési, a műsorszolgáltatási, a távközlési, a frekvenciagazdálkodási, továbbá az ezekkel összefüggõ műszaki, jogi, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvélemény-kutatási tevékenység.
(2) A Testületnek nem lehet tagja
a) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, fõpolgármester, polgármester, megyei közgyűlés elnöke és ezek helyettese, országgyűlési képviselõ vagy fizetett alkalmazottja, köztisztviselõ, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselõje,
b) a műsorszolgáltató, a műsorterjesztõ, a lapkiadó, a lapterjesztõ vezetõje, vezetõ testületének tagja, ügyvezetõje, illetõleg, aki műsorszolgáltatóval, műsorterjesztõvel, lapkiadóval vagy lapterjesztõvel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
c) a műsorszolgáltató, a műsorterjesztõ, a lapkiadó, a lapterjesztõ, illetõleg, aki ilyen gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,
d) a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja vagy a közalapítványok alkalmazottja.
(3) Nem lehet a Testület tagja a (2) bekezdés a)-c) pontjai alá esõ személynek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója.
(4) A jelölt köteles megválasztása elõtt írásban nyilatkozni arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok, illetõleg, hogy megválasztása esetén az összeférhetetlenségi okot haladéktalanul megszünteti.
 
35. § (1) A Testület tagja
a) műsorszolgáltatóval, műsorterjesztõvel, hetilap vagy napilap kiadójával, lapterjesztõvel nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban,
b) nem lehet az a) pontban felsorolt szervezet tulajdonosa (tagja, részvényese, igazgatósági vagy felügyelõ bizottsági tagja, ügyvezetõje, továbbá könyvvizsgálója), ideértve az alapítvány kezelõ szervezetének tagját.
(2) A Testület tagjának a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója nem lehet az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt szervezet tulajdonosa (tagja, részvényese), kuratóriumi, igazgatósági vagy felügyelõ bizottsági tagja, ügyvezetõje, továbbá könyvvizsgálója.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi elõírásokat, a testületi tagsági megbízatás megszűnését követõ hat hónapban is alkalmazni kell.
(4) A Testület tagja a műsorszolgáltatási jogosultság idõtartama alatt, a Testület tagjának a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója pedig a jogosultság idõtartamának elsõ fele alatt nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt olyan műsorszolgáltatóval, amely az õ megbízatási ideje alatt kapott műsorszolgáltatási jogosultságot. A műsorelosztóként történt nyilvántartásba vétel tekintetében ezek a határidõk a Testület tagja esetén négy év, a közeli hozzátartozó esetén két év, a testületi tagsági megbízatás megszűnésétõl számítva.
(5) A Testület tagja pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, pártpolitikai nyilatkozatot nem tehet.
(6) A Testület tagja tudományos, oktató, irodalmi, művészeti és más szerzõi jogvédelem alá esõ tevékenység kivételével egyéb keresõ foglalkozást nem folytathat, tudományos, oktató, irodalmi, művészeti és más szerzõi jogvédelem alá esõ tevékenységért műsorszolgáltatótól díjazást nem fogadhat el.
 
4. Cím
 
A Testület tagjainak kötelezettségei

36. § (1) A Testület tagja a feladata ellátása során tudomására jutott államtitkot, szolgálati és üzleti titkot köteles megõrizni.
(2) A Testület tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke elõtt a törvény melléklete szerinti szövegű esküt tesz.
(3) A Testület tagja hivatalba lépésekor, illetve megbízatása megszűnésekor köteles vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés elnöke õrzi.
 
5. Cím
 
A Testület tagjai megbízatásának megszűnése

37. § (1) A Testület tagjainak megbízatása megszűnik:
a) a Testület megbízatási idejének lejártával,
b) lemondással,
c) összeférhetetlenségi okból,
d) felmentéssel,
e) kizárással,
f) a megbízatás elvesztésével,
g) a tag halálával,
h) a tagot jelölõ képviselõcsoport megszűnésével,
i) a Testület megbízatása megszűnésével [45. § (1) bekezdés c) pont]
(2) A Testület tagja megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés b), valamint f)-i) pontja esetében a Testület elnöke, az (1) bekezdés c), d) és e) pontja esetében a Testület teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki. A Testület elnöke megbízatásának megszűnését - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen állapítja meg.
(3) Ha a Testület tagjával vagy elnökével szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétõl, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés idõpontjától számított tíz napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Testület teljes ülése határozatban megállapítja, hogy a tag vagy az elnök testületi tagsága megszűnt. A Testület tagja, illetõleg elnöke az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának idõpontjától a tisztségébõl eredõ jogkörét nem gyakorolhatja.
(4) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Testület tagja több mint három hónapon át folyamatosan, neki fel nem róható okból nem képes ellátni a megbízatásából eredõ feladatait.
(5) Kizárással szűnik meg a megbízatás, ha a Testület tagja
a) neki felróható okból több mint három hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredõ feladatainak,
b) bűnösségét - szabadságvesztés kiszabásával - jogerõs ítélet állapította meg.
(6) A Testület tagjával vagy elnökével szemben indult büntetõeljárásról a nyomozó hatóság a Testületet értesíti. A Testület teljes ülése többségi szavazattal a Testület tagját, kétharmados szavazattal a Testület elnökét a tisztségébõl eredõ jogköre gyakorlása alól a bűncselekmény jogerõs elbírálásáig felfüggesztheti.
(7) Ha valamelyik képviselõcsoportnak megszűnik a joga a két testületi tag jelölésére, a képviselõcsoport tizenöt napon belül nyilatkozhat, hogy az azonos idõpontban megválasztott tagok közül melyik tag megbízatását tartja fenn. Ha a képviselõcsoport nem nyilatkozik, az azonos idõpontban megválasztott tagok megbízatása egyszerre vész el és a képviselõcsoport újra élhet a jelölés jogával. Ha a két tag nem egy idõben került megválasztásra, a késõbb megválasztott tag megbízatása vész el.
(8) Ha a Testület ülése összeférhetetlenségrõl, felmentésrõl vagy kizárásról dönt, az érintett tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekrõl megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Testület elnöke az Országgyűlésnek javasolja a döntés meghozatalát. Ebben az esetben az összeférhetetlenségrõl, a felmentésrõl vagy a kizárásról a jelenlévõ képviselõk kétharmadának szavazatával az Országgyűlés dönt.
(9) A Testület elnöke esetében a (3), (6) és (8) bekezdése szerinti eljárásokban az elnök jogkörében az ügyrend szerint meghatározott tag jár el.
 
38. § (1) A Testület tagja megbízatásának megszűnése esetén a jelölési eljárást nyolc napon belül meg kell kezdeni. Az új tag személyére az a képviselõcsoport tesz javaslatot, amely a megüresedett hely betöltésére korábban javaslatot tett.
(2) Az új tag megbízatása annyi idõre szól, amennyi a Testület megbízatásából hátravan.
 
6. Cím
 
A Testület tagjainak díjazása

39. § (1) A Testület elnöke a miniszter, tagja a közigazgatási államtitkár illetményével azonos összegű díjazásban, valamint az e tisztségeket betöltõ személyt megilletõ járandóságban részesül. A Testület elnökét és tagját naptári évenként negyven-negyven munkanap szabadság illeti meg.
(2) A Testület tagját és az elnököt megbízatási idejének lejártát követõen - amennyiben nem választják meg újra - további hat hónapon keresztül a havi díjazásának megfelelõ összegű ellátás illeti meg.
(3) A Testület tagját egészségügyi ok miatt történõ felmentése esetén végkielégítés illeti meg, amelynek összege a hathavi - ennél kevesebb ideig tartó megbízatás esetén legfeljebb a megbízatás ellátásának idõtartamára járó - díjazása mértékének felel meg.
(4) Összeférhetetlenségi okból történõ felmentés, illetõleg kizárás esetén a tagot vagy elnököt végkielégítés nem illeti meg.
 
7. Cím
 
A Testület működése

40. § (1) A Testület maga határozza meg ügyrendjét, amelyet a Magyar Közlönyben közzétesz.
(2) Az ügyrend tartalmazza a tagok és az elnök tevékenységével kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdéseket.
(3) Ha a Testület elnöke a Testület ülésén akadályoztatása miatt nem vesz részt, az elnöki feladatokat a testület tagjai az ügyrendben meghatározott sorrendben, egymást követõen látják el. Az elnöki feladatokat ellátó tag a szavazásban részt vehet.
 
8. Cím
 
A Testület feladatai

41. § (1) A Testület feladatai:
a) ellátja a műsorszolgáltatási jogosultság és a kormányzati rendelkezésben lévõ műsorszolgáltatás céljára biztosított műholdas csatornák pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát;
b) ellátja a törvényben elõírt felügyeleti és ellenõrzési feladatokat;
c) Panaszbizottságot működtet az eseti bejelentések kivizsgálására;
d) műsorfigyelõ és -elemzõ szolgálatot működtet; e szolgálat által végzett vizsgálatok és értékelések rájuk vonatkozó teljes anyagát a Magyar Rádió Közalapítványnak, a Magyar Televízió Közalapítványnak, a Hungária Televízió Közalapítványnak, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaságnak, valamint a közszolgálati műsorszolgáltatóknak folyamatosan és térítésmentesen átadja. A vizsgálati szempontokra a Közalapítványok és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság javaslatot tehetnek;
e) véleményt nyilvánít a frekvenciagazdálkodással és a távközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetérõl;
f) külön törvényben meghatározott számú tagot jelöl a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsba;
g) ellátja a műsorszolgáltatási szerzõdésekkel összefüggõ feladatokat;
h) nyilvános nyilvántartást vezet a műsorszolgáltatási szerzõdésen alapuló, illetõleg a nyilvántartásba vett műsorszolgáltatásokról és műsorelosztókról;
i) rendszeresen ellenõrzi a vele kötött műsorszolgáltatási szerzõdések megtartását;
j) állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar műsorszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan, ideértve a sokcsatornás vezetékes rendszereket, valamint az audiovizuális ágazattal való összefüggéseket is, és részt vesz e területtel kapcsolatos döntések elõkészítésében;
k) kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat;
l) biztosítja a központi költségvetés tervezéséhez és végrehajtásának ellenõrzéséhez szükséges információkat;
m) megállapítja a műsorelosztással, valamint a műholdas terjesztéssel történõ műsorszolgáltatás díjának mértékét (mértékeit), és ezt közzéteszi;
n) ellátja e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.
(2) Az (1) bekezdés i) pontjában megjelölt feladatát a Testület a műsor vétele és rögzítése vagy a műsorszolgáltató által rögzített műsor vizsgálata, továbbá hatósági megkeresés útján látja el.
 
42. § (1) A Testületnek a műsorszolgáltatást érintõ frekvenciagazdálkodás koncepciója kialakításakor a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatás szükségleteire tekintettel kell lennie.
(2) A Testület a Művelõdési Közlönyben közzéteszi a műsorszolgáltatást érintõ frekvenciakészlettel való gazdálkodásra vonatkozó koncepcióját.
 
9. Cím
 
A Testület beszámolója

43. § (1) A Testület minden év március 1-jéig az Országgyűlésnek megküldi a megelõzõ évi tevékenységére vonatkozó beszámolóját. A beszámolóban különösen értékelnie kell
a) a véleményszabadság, a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának helyzetét,
b) a műsorszolgáltatók és az azokhoz e törvény VIII. fejezetében meghatározottak szerint kapcsolódó napilapok, hetilapok, lapterjesztõk, műsorelosztók tulajdoni helyzetének alakulását,
c) a műsorszolgáltatási szükségletek kielégítésére szolgáló frekvenciagazdálkodás helyzetét,
d) a műsorszolgáltatás gazdasági helyzetét, pénzügyi feltételeinek alakulását; kezdeményezi a törvény esetleges módosítását.
(2) A beszámolót a Művelõdési Közlönyben közzé kell tenni.
 
10. Cím
 
A határozathozatal szabályai

44. § (1) A 45. és 46. §-okban meghatározott esetekben az elnök nem szavaz.
(2) Az elnök szavazati jogának mértéke az alábbiak szerinti törtszám értékével azonos:
a) ha a kormánypárti és ellenzéki képviselõcsoportok által jelölt tagok száma egyenlõ, akkor a törtszám számlálója egy, nevezõje a tagok számának összege plusz egy,
b) ha a kormánypárti és az ellenzéki képviselõcsoportok által jelölt tagok száma nem egyenlõ, a törtszám számlálója egy, nevezõje pedig a kormánypárti vagy ellenzéki képviselõcsoportok által nagyobb számban jelölt testületi tagok számának kétszerese plusz egy.
(3) A Testület tagjai szavazati jogának mértékét az alábbiak szerint kell kiszámítani:
a) ha az elnök a szavazásban részt vehet, a szavazatok összességébõl le kell vonni az elnök szavazatának mértékét, az így kapott szavazatok ötven százaléka egyenlõ arányban oszlik meg a kormánypárti képviselõcsoportok által jelölt tagok között, másik ötven százaléka egyenlõ arányban oszlik meg az ellenzéki képviselõcsoportok által jelölt tagok között;
b) ha az elnök a szavazásban nem vehet részt, a szavazatok ötven százaléka egyenlõ arányban oszlik meg a kormánypárti képviselõcsoportok által jelölt tagok között, másik ötven százaléka egyenlõ arányban oszlik meg az ellenzéki képviselõcsoportok által jelölt tagok között.
(4) A Testület a döntéseit a (2) és (3) bekezdés szerint számított szavazatok alapján - a 45. és 46. §-okban foglaltak kivételével - egyszerű többséggel hozza.
 
45. § (1) Az országos rádió és televízió műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálásának módja a következõ:
a) a szavazás elsõ fordulójában a Testület elnöke nem jogosult szavazni. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges;
b) ha a szavazás elsõ fordulójában nem született határozat, a Testület legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart. Ebben a fordulóban az elnök is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges;
c) ha a b) pontban jelzett szavazás is eredménytelen, a Testület megbízatása - az elnök megbízatásának kivételével - megszűnik. A megbízatás megszűnését követõ harminc napon belül az Országgyűlés új testületi tagokat választ az 33. §-ban leírt jelölési és választási rend szerint, azzal az eltéréssel, hogy ennek során az elõzõ Testület tagjai nem jelölhetõk.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerint megválasztott Testület - új pályázat kiírása nélkül - az alábbiak szerint dönt a benyújtott pályázatokról:
a) a szavazás elsõ fordulójában az elnök is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges;
b) ha a szavazás elsõ fordulójában nem született határozat, a Testület legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart. Az elnök ebben a fordulóban is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak egyszerű többsége szükséges. Ha ekkor sem születik döntés, hatvan napon belül új pályázatot kell kiírni.
 
46. § (1) Az általános pályázati feltételek, továbbá az országos és a körzeti műsorszolgáltatási pályázati felhívás meghatározása, valamint a körzeti rádió és televízió műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálása az alábbiak szerint történik:
a) a szavazás elsõ fordulójában a Testület elnöke nem jogosult szavazni. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges;
b) ha a szavazás elsõ fordulójában nem született határozat, a Testület legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart. Ebben a fordulóban az elnök is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges;
c) ha az általános pályázati feltételek vagy a pályázati felhívások tárgyában a szavazás második fordulójában nem született határozat, a Testület legkevesebb harminc, legfeljebb hatvan nap elteltével új szavazást tart. Az elnök ebben a fordulóban is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak egyszerű többsége szükséges;
d) ha a körzeti rádió és a körzeti televízió műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálása során a szavazás második fordulójában sem született döntés, hatvan napon belül új pályázatot kell kiírni.
(2) A helyi rádió és televízió műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálásának módja:
a) a szavazás elsõ fordulójában a Testület elnöke jogosult szavazni. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges;
b) ha a szavazás elsõ fordulójában nem született határozat, a Testület legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart. Az elnök ebben a fordulóban is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak egyszerű többsége szükséges.
(3) Ha a pályázatok elbírálása során nem született döntés, hatvan napon belül új pályázatot kell kiírni.
 
11. Cím
 
A Panaszbizottság

47. § (1) A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének (4. §) megsértése miatti panaszokat a Testület Panaszbizottsága (a továbbiakban: Panaszbizottság) bírálja el. A Panaszbizottság tagjait - öt évre szólóan - a Testület bízza meg.
(2) A Panaszbizottság tagjai függetlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve, tevékenységük végzése során nem utasíthatók.
(3) Nem lehet a Panaszbizottság tagja a Testület, továbbá a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja, illetve az sem, aki a Testületnek sem lehetne tagja. A Panaszbizottság tagjai megbízatásának részletes szabályozását a Testület ügyrendje tartalmazza.
(4) A Panaszbizottság tagja az összeférhetetlenségi okot haladéktalanul köteles bejelenteni a Testület elnökének. Ha a Panaszbizottság tagjával szemben büntetõeljárás indul, errõl a nyomozó hatóság a Testületet értesíti. A Testület a Panaszbizottság tagját jogköre gyakorlása alól erre tekintettel felfüggesztheti.
(5) A Testület a Panaszbizottság tagjának megbízatását megszünteti összeférhetetlenség esetén, továbbá akkor, ha a bíróság a Panaszbizottság tagját szándékos bűncselekmény miatt jogerõsen szabadságvesztésre ítélte.
 
48. § (1) Az egyes ügyekben háromtagú tanács jár el. Az eljáró tanács egyik tagja jogi végzettségű személy.
(2) A Panaszbizottság ügyrendjét és az egyes ügyekben eljáró tanácsok eljárási rendjét - ideértve az eljáró Panaszbizottság tagjának elfogultság miatti kizárására vonatkozó szabályokat is - a Testület állapítja meg. Ennek során figyelemmel kell lenni a felek egyenlõsége, a nyilvánosság és a pártatlanság elvének érvényesítésére.
(3) A Panaszbizottság ügyrendje tartalmazza a 4. §-a alá nem tartozó panaszügyek elintézésének rendjét is. Az ilyen ügyekben a Panaszbizottság a panaszt megvizsgálja és állásfoglalásáról tájékoztatja a panaszost, az érintett műsorszolgáltatót, továbbá - ha ezt szükségesnek tartja - a közvéleményt.
(4) A Panaszbizottság működésével kapcsolatos hivatali feladatokat a Testület irodája látja el.
(5) A Testület legalább félévente megvitatja és értékeli a Panaszbizottság által hozott állásfoglalásokat.
 
49. § (1) Ha a műsorszolgáltató a vételkörzet lakosságát foglalkoztató társadalmi kérdésben egyoldalúan tájékoztat, különösen ha a vitatott kérdésben egyetlen vagy egyoldalú álláspont megjelenítésére vagy kifejezésére ad lehetõséget, vagy ha egyéb módon súlyosan megsérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselõje vagy a sérelmet szenvedett (a továbbiakban: kifogást tevõ) kifogásával a műsorszolgáltatóhoz fordulhat.
(2) A kifogást tevõ a kifogásolt közlés megjelenésétõl, többszöri közlés esetén az utolsó ismétléstõl számított negyvennyolc órán - a Magyar Köztársaság határain kívül élõ (tartózkodó, működõ) személy esetében nyolc napon - belül írásban kérheti a műsorszolgáltatótól álláspontjának - a kifogásolt álláspont megjelenéséhez hasonló körülmények közötti - ismertetését. Nem élhet a kifogásolás jogával a kifogást tevõ, ha az ismertetésre nem juttatott álláspontja ismertetésére ezen álláspont más képviselõje már lehetõséget kapott, vagy ha e lehetõséget a kifogást tevõ kapta, de azzal nem élt.
(3) A műsorszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról, annak kézhezvételétõl számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésrõl a kifogást tevõt haladéktalanul értesíteni kell. A kifogást tevõ a döntés közlésétõl számított negyvennyolc órán belül - a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett megjelenítéstõl számított hat napon - külföldi esetén tizenkét napon - belül a kifogásolt műsorszám és a műsorszolgáltató pontos megnevezésével írásban panaszt nyújthat be a Panaszbizottsághoz. A Panaszbizottsághoz akkor is benyújtható a panasz, ha a műsorszolgáltató a kifogást elfogadó nyilatkozata ellenére a kifogásban foglaltakat nem teljesíti. Ebben az esetben a Panaszbizottsághoz a kifogás teljesítésére vállalt határidõ lejártát követõ negyvennyolc órán belül kell a panaszt benyújtani.
(4) A Panaszbizottság a panasz benyújtásától számított tizenöt napon belül állást foglal a kifogást tevõ által elõterjesztett kérdésekben.
(5) A műsorszolgáltató a Panaszbizottság felhívására haladéktalanul a Panaszbizottság rendelkezésére bocsátja a vitatott műsorszámot rögzítõ anyagot, és megadja a Panaszbizottságnak az üggyel kapcsolatban kért felvilágosítást.
(6) A Panaszbizottság a műsorszolgáltatót és a kifogást tevõt meghallgathatja. A meghallgatástól való távolmaradás az állásfoglalásnak nem akadálya.
 
50. § (1) A Panaszbizottság az alaptalan, illetve az e törvényben meghatározott feltételeknek nem megfelelõen benyújtott panaszt elutasítja.
(2) Ha a Panaszbizottság állásfoglalása szerint a műsorszolgáltató megsértette a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát, a műsorszolgáltató a Panaszbizottság által megjelölt idõpontban és módon - a Panaszbizottság állásfoglalásában foglaltaknak megfelelõen - értékelõ magyarázat nélkül közli a Panaszbizottság állásfoglalását, vagy lehetõséget ad a kifogást tevõnek álláspontja megjelenítésére.
(3) A tájékoztatás kiegyensúlyozottságának súlyosabb vagy ismételt sérelme esetén a Panaszbizottság kezdeményezheti, hogy a Testület bírságot szabjon ki.
 
51. § (1) A Panaszbizottság állásfoglalása ellen jogorvoslati kérelemmel a Testülethez lehet fordulni az állásfoglalás közlésétõl számított negyvennyolc órán belül. A műsorszolgáltató jogorvoslati kérelme halasztó hatályú.
(2) A Testület a jogorvoslati kérelemrõl nyolc napon belül határoz. A Testület elmarasztaló határozatát, illetve ha a Testület a műsorszolgáltató kérelmét elutasítja, a Panaszbizottság állásfoglalását azonnal teljesíteni kell.
(3) A Testület határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a polgári perrendtartásról szóló - többször módosított - 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének szabályai szerint jár el. A bíróság a Testület határozatát megváltoztathatja.
(4) Az alaposnak bizonyult kifogásnak a műsorszolgáltató műsorában történt közlésén túlmenõen a műsorszolgáltatót marasztaló jogerõs határozatot a Művelõdési Közlönyben is közzé kell tenni.
 
12. Cím
 
A Testület és a Hírközlési Fõfelügyelet kapcsolata

52. § (1) A műsorszolgáltatási pályázatok elõkészítése érdekében a Testület a műsorszolgáltatási lehetõségek jegyzékének és az ehhez tartozó frekvenciatervek kidolgozására kéri fel - a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter útján - a Hírközlési Fõfelügyeletet.
(2) Ha a Hírközlési Fõfelügyelet a Testület által megjelölt idõpontban nem képes eleget tenni a felkérésnek, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határidõ-hosszabbítást engedélyezhet.
(3) Az (1) bekezdés szerinti felkérésben a Testület meghatározza:
a) a műsorszórási célú frekvenciatervezéshez szükséges elvi szempontokat, különösen a frekvenciahasználat célja tekintetében;
b) a műsorszórási célú frekvenciatervezésben alkalmazandó preferenciákat;
c) a műsorszórási célú frekvenciatervezés ütemezését és irányelveit.
(4) A Hírközlési Fõfelügyelet által kidolgozott frekvenciatervnek tartalmaznia kell:
a) a műsorszóró adók névleges telephelyeit - földfelszíni műsorsugárzás esetén -, valamint a telepítés egyéb műszaki követelményeit;
b) az adókkal várhatóan besugározható ellátottsági körzetet;
c) a Nemzetközi Rádiószabályzat jelölései szerinti frekvenciasávot.
(5) A Testület a frekvenciatervet módosításra visszaadhatja.
(6) A Testület a frekvenciatervet jóváhagyás elõtt legalább tizenöt napra közszemlére bocsátja. A közszemlére bocsátásról és annak helyérõl a kezdõnapja elõtt
legalább két héttel, legalább két országos napilapban a Testület felhívást tesz közzé, amelyben megjelöli a közszemle lezárását követõen legkorábban tíz nap múlva megtartandó nyilvános meghallgatás helyét és idõpontját. A nyilvános meghallgatásra a 94. §-t kell alkalmazni.
(7) A frekvenciatervek és a tervezés elvi szempontjai nyilvánosak, azokat a Hírközlési Fõfelügyeletnél bárki megtekintheti.

VISSZA