V. FEJEZET
A MŰSORSZOLGÁLTATÁS TÁMOGATÁSÁNAK RENDSZERE
1. Cím
A Műsorszolgáltatási Alap
77. § (1) A Műsorszolgáltatási Alap (a továbbiakban: Alap) olyan elkülönített pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati műsorszolgáltatás, a közműsor-szolgáltatók, a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, a közszolgálati műsorok és műsorszámok támogatása, a kultúra megõrzése és továbbfejlesztése, a műsorok sokszínűségének biztosítása, valamint az e törvényben meghatározott egyéb feladatok támogatása.
(2) Az Alap eszközei kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.
(3) Az Alap forrásai: a műsorszolgáltatási díj, a pályázati díj, a műsorszolgáltatási szerzõdésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, az üzemben tartási díj, valamint e címen az állam által átalány, illetve kiegészítés formájában folyósítandó költségvetési hozzájárulás, továbbá az önkéntes befizetések.
(4) Az Alapba történõ önkéntes befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minõsül.
(5) Az Alap kezelõje a Testület. Az Alap jogi személy, számláját a Magyar Államkincstár vezeti.
(6) Az Alap éves költségvetését - a 32. § (1) bekezdése szerinti önálló törvény mellékleteként - az Országgyűlés hagyja jóvá.
(7) Az Alap kezelésének részletes szabályait - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a Testület határozza meg és a Művelõdési Közlönyben közzéteszi.
78. § (1) Az Alap bevételének évi legalább fél-fél, legfeljebb egy-egy százalékát a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, valamint a közműsor-szolgáltatók visszatérítendõ vagy vissza nem térítendõ támogatására kell fordítani. A támogatás a műsorszolgáltató folyamatos tevékenységének meghatározott idejére folyósítható.
(2) A műsorszolgáltatók által az Alapba fizetett műsorszolgáltatási díj összegének legalább ötven százalékát a műsorszolgáltatók magyarországi gyártású, közszolgálati műsorszámai készítésének visszatérítendõ vagy vissza nem térítendõ támogatására kell fordítani, különös tekintettel a filmgyártással összefüggõ elõírásokra.
(3) A közszolgálati műsorszolgáltatók a (2) bekezdés alapján kiosztásra kerülõ összeg legfeljebb egyharmadáig részesülhetnek támogatásban.
(4) A közszolgálati műsorszámok és műsorok, valamint a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, illetve a közműsor-szolgáltatók támogatását nyilvános pályázat útján kell biztosítani. A pályázatot a Testület írja ki, és a Testület által összehívott eseti bírálóbizottság értékeli.
(5) A bírálóbizottság tagjait a Testület köztiszteletben álló személyek közül választja ki, a Testület tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok alkalmazásával. A bírálóbizottság tagjai nem lehetnek köztisztviselõk. A bírálóbizottságban a műsorszolgáltatási díj fizetésére kötelezettek és a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, valamint közműsor-szolgáltatók szakmai-érdekképviseleti szerveinek képviseletét biztosítani kell.
(6) A Testület a döntését nyilvánosságra hozza.
(7) A 117. § (1) bekezdésében meghatározott műsorszolgáltatások esetében az üzemben tartó helyett az Alap kezelõje az Alapból fizeti meg a szerzõi jogi jogszabályok alapján járó díjazást.
2. Cím
Az üzemben tartási díj
79. § (1) Üzemben tartási díjat köteles fizetni az, aki televízió-műsor vételére alkalmas készüléket (a továbbiakban: televíziókészülék) üzemeltet. Az üzemben tartási díj - ha e törvény másként nem rendelkezik - televíziókészülékenként fizetendõ.
(2) Az üzemben tartási díj összegét évenként a központi költségvetésrõl szóló törvény állapítja meg.
(3) Az üzemben tartási díjat a közszolgálati műsorszolgáltatók versenyképes és takarékos működtetésének, a műsorszolgáltatási rendszer fenntartásának és a közszolgálati műsorok támogatási szükségleteinek figyelembevételével kell megállapítani.
(4) Abban az esetben, ha több magánszemély közös tulajdonában, használatában van a díjfizetési kötelezettséggel járó televíziókészülék, a magánszemélyek a díjfizetési kötelezettség megfizetésére vonatkozóan írásban megállapodhatnak. Ez esetben a bejelentési, bevallási, megfizetési kötelezettség azt terheli, aki a megállapodásban kötelezettként szerepel. A megállapodás tényérõl az adóbevallásban is nyilatkozni kell. Megállapodás hiányában az üzemeltetõk a kötelezettség teljesítéséért egyetemlegesen felelnek.
80. § (1) Nem kell üzemben tartási díjat fizetni
a) a magánszemély - és a vele közös háztartásban élõ személyek - által üzemben tartott második és minden további,
b) az egészségügyi és gyermekintézmények, a fegyveres erõk, rendvédelmi szervek, szanatóriumok, óvodák, oktatási és közművelõdési intézmények, közgyűjtemények, diákszállások (kollégiumok), személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények által ugyanabban az épületben, épületcsoportban használt második és minden további,
c) a bérelt,
d) a legfeljebb tizenöt napra próbára átvett,
e) a műsorszolgáltató, a műsorelosztó, a műsorszétosztó, a műsorszóró rendszer üzemeltetõje, illetõleg a Testület vagy a Hírközlési Fõfelügyelet által üzemi, vétel-megfigyelési és ellenõrzési célból telephelyen, illetve vétel-megfigyelési helyen és gépkocsiban üzemben tartott,
f) az ország területén legfeljebb harminc napig tartózkodó külföldi állampolgár által üzemben tartott,
g) a diplomáciai képviselet, a konzuli képviselet és a nemzetközi szervezet, valamint ezek tagjai, nem magyar állampolgárságú alkalmazottai és családtagjaik, valamint egyéb, nemzetközi szerzõdés alapján díjfizetés alóli mentességre jogosult szervek és személyek által üzemben tartott,
h) a zárt televíziós rendszerben, monitorként üzemeltetett
televíziókészülék után.
(2) Aki
a) televíziókészülék forgalomba hozatalával, bemutatásával foglalkozik, üzemegységenként egy,
b) televíziókészülék bérbeadásával foglalkozik, továbbá az (1) bekezdés b), d), g) és h) pontja alá nem esõ jogi személy és nem jogi személy gazdasági társaság a tevékenységi körébe tartozó minden
televíziókészülék után köteles üzemben tartási díjat fizetni.
(3) A vendéglátóipari (szállodaipari) egységben, más kereskedelmi egységben - a (2) bekezdés a) pontja kivételével - vagy nyilvános területen üzemeltetett televíziókészülék után az üzemben tartási díj háromszorosát kell megfizetni.
81. § (1) Mentes az üzemben tartási díj fizetése alól:
a) az egyedül élõ hetven éven felüli személy,
b) az önálló háztartásban élõ házaspár, illetve az élettársak, ha egyikük hetven, másikuk hatvan éven felüli,
c) az a hatvan éven felüli személy, aki önálló nyugdíjjal, keresettel vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkezõ közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] eltartásáról gondoskodik,
d) a hadirokkant és hadiözvegy,
e) a súlyosan látás- vagy hallássérült, az I. és II. csoportbeli rokkant.
(2) Az éves központi költségvetési törvényben az (1) bekezdésben megjelöltek után átalány formájában meghatározott üzemben tartási díjat kell elõirányozni és azt idõarányosan, havonta az Alapba kell átutalni.
(3) A mentességre jogosult a mentesség igazolását követõ hónap elsõ napjától mentesül a fizetési kötelezettség alól. Nem kell igazolnia a mentességét annak, aki e törvény hatálybalépését megelõzõen már igazolta azt.
82. § (1) A díjfizetési kötelezettség a televíziókészülék üzemeltetésének megkezdését követõ hónap elsõ napján kezdõdik és az üzemeltetés megszűnése hónapjának utolsó napjáig áll fenn.
(2) Ha a díjfizetésre kötelezett a fizetésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elmulasztott díjon felül, a díjjal azonos összegű pótdíjat köteles fizetni.
82/A. § (1) Az üzemben tartási díj az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 3. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában adónak minõsül azzal, hogy az e kötelezettséggel kapcsolatos adóhatósági feladatokat - a helyszíni ellenõrzés és az annak eredményeként megindított adóigazgatási eljárás kivételével - az üzemben tartási díj beszedésével megbízott (a továbbiakban: Megbízott) látja el.
(2) A Megbízott az üzemben tartási díj fizetésére kötelezetteket a bejelentés, az ellenõrzés vagy az adatszolgáltatás adatai alapján nyilvántartásba veszi.
(3) Az Art. 57. §-ának (3) bekezdése szempontjából a lakással mint vagyontárggyal kapcsolatos ellenõrzéssel esik egy tekintet alá a televíziókészülék üzemeltetésének ellenõrzése magánlakásban. A magánszemély lakásába történõ belépésre nem jogosult az adóhatóság az üzemben tartási díjfizetési kötelezettség ellenõrzése céljából, ha az ellenõrzés megkezdése elõtt
a) a díj fizetésére kötelezett a bejelentési kötelezettség teljesítését megfelelõen igazolja, vagy
b) a díjfizetési kötelezettség bejelentésének elmulasztását elismeri.
(4) Az önkormányzati adóhatóság a Megbízott megkeresésére és anélkül is jogosult illetékességi területén azon magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet üzemben tartási díjfizetési kötelezettségének helyszíni ellenõrzésére, aki (amely) nem szerepel a Megbízott által a naptári év október 1. napjáig az önkormányzati adóhatósághoz, annak illetékességi területén bejelentett üzemben tartási díj fizetésére kötelezetteket és az üzemeltetés helyét tartalmazó listán.
(5) Ha az önkormányzati adóhatóság helyszíni ellenõrzése során tárja fel, hogy az adózó az üzemben tartási díjfizetési kötelezettségének keletkezését elmulasztotta bejelenteni, az adóhatóság mulasztási bírság megfizetésére kötelezi, amely a települési önkormányzat bevétele.
(6) A mulasztási bírság mértéke a fizetési kötelezettség elmulasztására, de legfeljebb 30 hónapra számított üzemben tartási díj kétszerese.
(7) A (5) bekezdésben foglaltak esetében a bejelentés elmulasztásával érintett idõszakra adóbírság és késedelmi pótlék, valamint a média tv. 82. §-ának (2) bekezdésében meghatározott pótdíj fizetési kötelezettség nem állapítható meg. Az adóhatóság a feltárt díjeltitkolást és a megállapított mulasztási bírságot tartalmazó államigazgatási határozat egy példányát megküldi a Megbízottnak.
(8) A üzemben tartási díj beszedése érdekében a Megbízott birtokába került adatok adótitoknak minõsülnek, azok felhasználására és más szervek tájékoztatására az Art. 47. §-ának rendelkezései irányadók.
(9) A hálózati műsorszolgáltató, valamint az AM mikro műsorszolgáltató a Megbízottnak negyedévenként, a negyedévet követõ hó 15. napjáig adatot szolgáltatnak a nyilvántartásukban szereplõ elõfizetõk nevérõl és lakcímérõl (székhelyérõl, telephelyérõl).
(10) A díjfizetésre kötelezett
a) magánszemély az adóévrõl benyújtott személyi jövedelemadó bevallásában, illetõleg munkáltatójának adott, az adó megállapítására jogosító nyilatkozatában nyilatkozik arról, hogy üzemeltet-e televíziókészüléket és ez üzemben tartási díjfizetési kötelezettség alá esik-e,
b) jogi személy és egyéb szervezet az Art. 20. §-ának (5) bekezdésében meghatározott éves összesítõ bevallásában nyilatkozik arról, hogy hány és hányszoros üzemben tartási díjfizetési kötelezettség alá esõ televíziókészüléket üzemeltet,
2000/6. APEH iránymutatás üzemben tartási díjfizetési kötelezettség alá esõ televíziókészülékekrõl nyilatkozat a havi és évközi adóbevallóknak
c) az a magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet, akinek (amelynek) adóbevallási kötelezettsége nincs, az a)-b) pontban jelzett kötelezettségét a Megbízotthoz teljesíti.
(11) Az állami adóhatóság a bevallásról az üzemben tartási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó adatokat külön feldolgozza, és a feldolgozást követõ 15 napon belül elektronikus úton vagy mágneses adathordozón átadja a Megbízottnak. A Megbízott az adatokat egybeveti a nyilvántartásában szereplõ, a díjfizetési kötelezettekre vonatkozó adatokkal és a nyilvántartásában korábban nem szerepelt üzembentartóktól a díjat beszedi.
(12) Az Alap kezelõjét a Megbízottal szemben megilleti az Art. 47. §-ának (3) bekezdésében foglalt, az elkülönített állami pénzalapok kezelõit megilletõ tájékoztatás joga, a beszedett díjak alakulásáról, a díjfizetési kötelezettségek teljesülésérõl, és jogosult a Megbízott ellenõrzésére.
(13) A (10) bekezdésében elõírt bevallási kötelezettséget elsõ ízben az 1997. évrõl benyújtandó bevallásban az 1998. január 1-jétõl fennálló díjfizetési kötelezettség tekintetében, a (6) bekezdését pedig az 1998. január 1. napja után megállapított bevallási, bejelentési kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni.
(14) Az üzemben tartási díj beszedésével kapcsolatban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
83. § A díj fizetésére kötelezett
a) a televíziókészülék üzemeltetését, az üzemeltetés megszűnését,
b) a 80. § (2) bekezdésének b) pontjában, illetve a (3) bekezdésében meghatározott tevékenységét, valamint a televíziókészülékek számát, annak növekedését, a díj mértékét a fizetési kötelezettsége megkezdésétõl számított nyolc napon belül a díjbeszedést végzõ szervezetnek köteles bejelenteni.
84. § (2) A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj negyven százaléka a Magyar Televízió Részvénytársaságot, huszonnyolc százaléka a Magyar Rádió Részvénytársaságot, huszonnégy százaléka a Duna Televízió Részvénytársaságot illeti - a tulajdonos közalapítványon keresztül történõ folyósítással -; egy százaléka a Testület, egy százaléka - egymást közt egyenlõ arányban - a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány működési költségeinek fedezetére, hat százaléka a közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál.
(3) Az Alapba valamennyi jogcímen befolyt üzemben tartási díj négy százalékáig terjedõen a Testület, három százalékáig terjedõen a kuratóriumok költségvetését az Országgyűlés az Alap terhére kiegészítheti. A kuratóriumok erre vonatkozó együttes javaslatukat az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottságához terjeszthetik elõ.
VISSZA
A Műsorszolgáltatási Alap
77. § (1) A Műsorszolgáltatási Alap (a továbbiakban: Alap) olyan elkülönített pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati műsorszolgáltatás, a közműsor-szolgáltatók, a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, a közszolgálati műsorok és műsorszámok támogatása, a kultúra megõrzése és továbbfejlesztése, a műsorok sokszínűségének biztosítása, valamint az e törvényben meghatározott egyéb feladatok támogatása.
(2) Az Alap eszközei kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.
(3) Az Alap forrásai: a műsorszolgáltatási díj, a pályázati díj, a műsorszolgáltatási szerzõdésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, az üzemben tartási díj, valamint e címen az állam által átalány, illetve kiegészítés formájában folyósítandó költségvetési hozzájárulás, továbbá az önkéntes befizetések.
(4) Az Alapba történõ önkéntes befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minõsül.
(5) Az Alap kezelõje a Testület. Az Alap jogi személy, számláját a Magyar Államkincstár vezeti.
(6) Az Alap éves költségvetését - a 32. § (1) bekezdése szerinti önálló törvény mellékleteként - az Országgyűlés hagyja jóvá.
(7) Az Alap kezelésének részletes szabályait - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a Testület határozza meg és a Művelõdési Közlönyben közzéteszi.
78. § (1) Az Alap bevételének évi legalább fél-fél, legfeljebb egy-egy százalékát a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, valamint a közműsor-szolgáltatók visszatérítendõ vagy vissza nem térítendõ támogatására kell fordítani. A támogatás a műsorszolgáltató folyamatos tevékenységének meghatározott idejére folyósítható.
(2) A műsorszolgáltatók által az Alapba fizetett műsorszolgáltatási díj összegének legalább ötven százalékát a műsorszolgáltatók magyarországi gyártású, közszolgálati műsorszámai készítésének visszatérítendõ vagy vissza nem térítendõ támogatására kell fordítani, különös tekintettel a filmgyártással összefüggõ elõírásokra.
(3) A közszolgálati műsorszolgáltatók a (2) bekezdés alapján kiosztásra kerülõ összeg legfeljebb egyharmadáig részesülhetnek támogatásban.
(4) A közszolgálati műsorszámok és műsorok, valamint a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, illetve a közműsor-szolgáltatók támogatását nyilvános pályázat útján kell biztosítani. A pályázatot a Testület írja ki, és a Testület által összehívott eseti bírálóbizottság értékeli.
(5) A bírálóbizottság tagjait a Testület köztiszteletben álló személyek közül választja ki, a Testület tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok alkalmazásával. A bírálóbizottság tagjai nem lehetnek köztisztviselõk. A bírálóbizottságban a műsorszolgáltatási díj fizetésére kötelezettek és a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, valamint közműsor-szolgáltatók szakmai-érdekképviseleti szerveinek képviseletét biztosítani kell.
(6) A Testület a döntését nyilvánosságra hozza.
(7) A 117. § (1) bekezdésében meghatározott műsorszolgáltatások esetében az üzemben tartó helyett az Alap kezelõje az Alapból fizeti meg a szerzõi jogi jogszabályok alapján járó díjazást.
2. Cím
Az üzemben tartási díj
79. § (1) Üzemben tartási díjat köteles fizetni az, aki televízió-műsor vételére alkalmas készüléket (a továbbiakban: televíziókészülék) üzemeltet. Az üzemben tartási díj - ha e törvény másként nem rendelkezik - televíziókészülékenként fizetendõ.
(2) Az üzemben tartási díj összegét évenként a központi költségvetésrõl szóló törvény állapítja meg.
(3) Az üzemben tartási díjat a közszolgálati műsorszolgáltatók versenyképes és takarékos működtetésének, a műsorszolgáltatási rendszer fenntartásának és a közszolgálati műsorok támogatási szükségleteinek figyelembevételével kell megállapítani.
(4) Abban az esetben, ha több magánszemély közös tulajdonában, használatában van a díjfizetési kötelezettséggel járó televíziókészülék, a magánszemélyek a díjfizetési kötelezettség megfizetésére vonatkozóan írásban megállapodhatnak. Ez esetben a bejelentési, bevallási, megfizetési kötelezettség azt terheli, aki a megállapodásban kötelezettként szerepel. A megállapodás tényérõl az adóbevallásban is nyilatkozni kell. Megállapodás hiányában az üzemeltetõk a kötelezettség teljesítéséért egyetemlegesen felelnek.
80. § (1) Nem kell üzemben tartási díjat fizetni
a) a magánszemély - és a vele közös háztartásban élõ személyek - által üzemben tartott második és minden további,
b) az egészségügyi és gyermekintézmények, a fegyveres erõk, rendvédelmi szervek, szanatóriumok, óvodák, oktatási és közművelõdési intézmények, közgyűjtemények, diákszállások (kollégiumok), személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények által ugyanabban az épületben, épületcsoportban használt második és minden további,
c) a bérelt,
d) a legfeljebb tizenöt napra próbára átvett,
e) a műsorszolgáltató, a műsorelosztó, a műsorszétosztó, a műsorszóró rendszer üzemeltetõje, illetõleg a Testület vagy a Hírközlési Fõfelügyelet által üzemi, vétel-megfigyelési és ellenõrzési célból telephelyen, illetve vétel-megfigyelési helyen és gépkocsiban üzemben tartott,
f) az ország területén legfeljebb harminc napig tartózkodó külföldi állampolgár által üzemben tartott,
g) a diplomáciai képviselet, a konzuli képviselet és a nemzetközi szervezet, valamint ezek tagjai, nem magyar állampolgárságú alkalmazottai és családtagjaik, valamint egyéb, nemzetközi szerzõdés alapján díjfizetés alóli mentességre jogosult szervek és személyek által üzemben tartott,
h) a zárt televíziós rendszerben, monitorként üzemeltetett
televíziókészülék után.
(2) Aki
a) televíziókészülék forgalomba hozatalával, bemutatásával foglalkozik, üzemegységenként egy,
b) televíziókészülék bérbeadásával foglalkozik, továbbá az (1) bekezdés b), d), g) és h) pontja alá nem esõ jogi személy és nem jogi személy gazdasági társaság a tevékenységi körébe tartozó minden
televíziókészülék után köteles üzemben tartási díjat fizetni.
(3) A vendéglátóipari (szállodaipari) egységben, más kereskedelmi egységben - a (2) bekezdés a) pontja kivételével - vagy nyilvános területen üzemeltetett televíziókészülék után az üzemben tartási díj háromszorosát kell megfizetni.
81. § (1) Mentes az üzemben tartási díj fizetése alól:
a) az egyedül élõ hetven éven felüli személy,
b) az önálló háztartásban élõ házaspár, illetve az élettársak, ha egyikük hetven, másikuk hatvan éven felüli,
c) az a hatvan éven felüli személy, aki önálló nyugdíjjal, keresettel vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkezõ közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] eltartásáról gondoskodik,
d) a hadirokkant és hadiözvegy,
e) a súlyosan látás- vagy hallássérült, az I. és II. csoportbeli rokkant.
(2) Az éves központi költségvetési törvényben az (1) bekezdésben megjelöltek után átalány formájában meghatározott üzemben tartási díjat kell elõirányozni és azt idõarányosan, havonta az Alapba kell átutalni.
(3) A mentességre jogosult a mentesség igazolását követõ hónap elsõ napjától mentesül a fizetési kötelezettség alól. Nem kell igazolnia a mentességét annak, aki e törvény hatálybalépését megelõzõen már igazolta azt.
82. § (1) A díjfizetési kötelezettség a televíziókészülék üzemeltetésének megkezdését követõ hónap elsõ napján kezdõdik és az üzemeltetés megszűnése hónapjának utolsó napjáig áll fenn.
(2) Ha a díjfizetésre kötelezett a fizetésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elmulasztott díjon felül, a díjjal azonos összegű pótdíjat köteles fizetni.
82/A. § (1) Az üzemben tartási díj az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 3. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában adónak minõsül azzal, hogy az e kötelezettséggel kapcsolatos adóhatósági feladatokat - a helyszíni ellenõrzés és az annak eredményeként megindított adóigazgatási eljárás kivételével - az üzemben tartási díj beszedésével megbízott (a továbbiakban: Megbízott) látja el.
(2) A Megbízott az üzemben tartási díj fizetésére kötelezetteket a bejelentés, az ellenõrzés vagy az adatszolgáltatás adatai alapján nyilvántartásba veszi.
(3) Az Art. 57. §-ának (3) bekezdése szempontjából a lakással mint vagyontárggyal kapcsolatos ellenõrzéssel esik egy tekintet alá a televíziókészülék üzemeltetésének ellenõrzése magánlakásban. A magánszemély lakásába történõ belépésre nem jogosult az adóhatóság az üzemben tartási díjfizetési kötelezettség ellenõrzése céljából, ha az ellenõrzés megkezdése elõtt
a) a díj fizetésére kötelezett a bejelentési kötelezettség teljesítését megfelelõen igazolja, vagy
b) a díjfizetési kötelezettség bejelentésének elmulasztását elismeri.
(4) Az önkormányzati adóhatóság a Megbízott megkeresésére és anélkül is jogosult illetékességi területén azon magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet üzemben tartási díjfizetési kötelezettségének helyszíni ellenõrzésére, aki (amely) nem szerepel a Megbízott által a naptári év október 1. napjáig az önkormányzati adóhatósághoz, annak illetékességi területén bejelentett üzemben tartási díj fizetésére kötelezetteket és az üzemeltetés helyét tartalmazó listán.
(5) Ha az önkormányzati adóhatóság helyszíni ellenõrzése során tárja fel, hogy az adózó az üzemben tartási díjfizetési kötelezettségének keletkezését elmulasztotta bejelenteni, az adóhatóság mulasztási bírság megfizetésére kötelezi, amely a települési önkormányzat bevétele.
(6) A mulasztási bírság mértéke a fizetési kötelezettség elmulasztására, de legfeljebb 30 hónapra számított üzemben tartási díj kétszerese.
(7) A (5) bekezdésben foglaltak esetében a bejelentés elmulasztásával érintett idõszakra adóbírság és késedelmi pótlék, valamint a média tv. 82. §-ának (2) bekezdésében meghatározott pótdíj fizetési kötelezettség nem állapítható meg. Az adóhatóság a feltárt díjeltitkolást és a megállapított mulasztási bírságot tartalmazó államigazgatási határozat egy példányát megküldi a Megbízottnak.
(8) A üzemben tartási díj beszedése érdekében a Megbízott birtokába került adatok adótitoknak minõsülnek, azok felhasználására és más szervek tájékoztatására az Art. 47. §-ának rendelkezései irányadók.
(9) A hálózati műsorszolgáltató, valamint az AM mikro műsorszolgáltató a Megbízottnak negyedévenként, a negyedévet követõ hó 15. napjáig adatot szolgáltatnak a nyilvántartásukban szereplõ elõfizetõk nevérõl és lakcímérõl (székhelyérõl, telephelyérõl).
(10) A díjfizetésre kötelezett
a) magánszemély az adóévrõl benyújtott személyi jövedelemadó bevallásában, illetõleg munkáltatójának adott, az adó megállapítására jogosító nyilatkozatában nyilatkozik arról, hogy üzemeltet-e televíziókészüléket és ez üzemben tartási díjfizetési kötelezettség alá esik-e,
b) jogi személy és egyéb szervezet az Art. 20. §-ának (5) bekezdésében meghatározott éves összesítõ bevallásában nyilatkozik arról, hogy hány és hányszoros üzemben tartási díjfizetési kötelezettség alá esõ televíziókészüléket üzemeltet,
2000/6. APEH iránymutatás üzemben tartási díjfizetési kötelezettség alá esõ televíziókészülékekrõl nyilatkozat a havi és évközi adóbevallóknak
c) az a magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet, akinek (amelynek) adóbevallási kötelezettsége nincs, az a)-b) pontban jelzett kötelezettségét a Megbízotthoz teljesíti.
(11) Az állami adóhatóság a bevallásról az üzemben tartási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó adatokat külön feldolgozza, és a feldolgozást követõ 15 napon belül elektronikus úton vagy mágneses adathordozón átadja a Megbízottnak. A Megbízott az adatokat egybeveti a nyilvántartásában szereplõ, a díjfizetési kötelezettekre vonatkozó adatokkal és a nyilvántartásában korábban nem szerepelt üzembentartóktól a díjat beszedi.
(12) Az Alap kezelõjét a Megbízottal szemben megilleti az Art. 47. §-ának (3) bekezdésében foglalt, az elkülönített állami pénzalapok kezelõit megilletõ tájékoztatás joga, a beszedett díjak alakulásáról, a díjfizetési kötelezettségek teljesülésérõl, és jogosult a Megbízott ellenõrzésére.
(13) A (10) bekezdésében elõírt bevallási kötelezettséget elsõ ízben az 1997. évrõl benyújtandó bevallásban az 1998. január 1-jétõl fennálló díjfizetési kötelezettség tekintetében, a (6) bekezdését pedig az 1998. január 1. napja után megállapított bevallási, bejelentési kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni.
(14) Az üzemben tartási díj beszedésével kapcsolatban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
83. § A díj fizetésére kötelezett
a) a televíziókészülék üzemeltetését, az üzemeltetés megszűnését,
b) a 80. § (2) bekezdésének b) pontjában, illetve a (3) bekezdésében meghatározott tevékenységét, valamint a televíziókészülékek számát, annak növekedését, a díj mértékét a fizetési kötelezettsége megkezdésétõl számított nyolc napon belül a díjbeszedést végzõ szervezetnek köteles bejelenteni.
84. § (2) A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj negyven százaléka a Magyar Televízió Részvénytársaságot, huszonnyolc százaléka a Magyar Rádió Részvénytársaságot, huszonnégy százaléka a Duna Televízió Részvénytársaságot illeti - a tulajdonos közalapítványon keresztül történõ folyósítással -; egy százaléka a Testület, egy százaléka - egymást közt egyenlõ arányban - a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány működési költségeinek fedezetére, hat százaléka a közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál.
(3) Az Alapba valamennyi jogcímen befolyt üzemben tartási díj négy százalékáig terjedõen a Testület, három százalékáig terjedõen a kuratóriumok költségvetését az Országgyűlés az Alap terhére kiegészítheti. A kuratóriumok erre vonatkozó együttes javaslatukat az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottságához terjeszthetik elõ.
VISSZA
