"Rendkívül jó volt a tavalyi év" - lelkendezett Timothy Balding, a Lapkiadók Világszervezetének (WAN) igazgatója a nemzetközi napilappiacról készült jelentésük minapi ismertetésekor. Első ránézésre valóban reménykeltő a tavalyi teljesítmény: 6600 orgánumból napi 395 millió darab fogyott világszerte, és a napilapok összpéldányszáma 2,1 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

Az évek óta tartó példányszámesés miatt aggódó amerikai és európai napilapkiadók azonban nem tudtak együtt örülni Baldinggal, a konjunktúra ugyanis szinte kizárólag a fejlődő, azon belül is az ázsiai és a dél-amerikai térség országaira jellemző. Olyannyira, hogy a világ száz legnagyobb példányszámú napilapjának háromnegyede Ázsiában jelenik meg. Különösen a kínai piac - 3,7 százalékos - előretörése szembetűnő, de a trend Japánban is érezhető, ahol megtört az évek óta tartó visszaesés.

Ezzel szemben az amerikai és az európai piac továbbra is eladási gondokkal küszködik. A "visszaesők" között Szlovákia áll az élen 5,1 százalékkal, de nem sokkal marad el mögötte az egykor sajtó-világhatalomnak számító Nagy-Britannia, ahol 4,4 százalékkal apadt az érdeklődés. Évek óta tartó agóniájából a német piac sem lábalt ki: napilapokból tavaly 2,2 százalékkal kevesebb fogyott. A vén kontinensen egyedül a lengyelek mutattak komoly érdeklődést a napi sajtó iránt, az eladások ott 15 százalékkal múlták felül a 2003-ast.

HVG

Az internet és az ingyenes napilapok egyre nagyobb kihívást jelentenek a nyomtatott sajtó számára. Látványosan bővült tavaly a világhálón napilapot olvasók tábora, a WAN adatai szerint 32 százalékkal többen keresték fel az ilyesfajta honlapokat. A minőségilap-piac egyik meghatározó termékének számító londoni The Times esetében is meglepő adat látott napvilágot: a lap internetes portálját naponta átlag 1,4 millióan látogatták, miközben az eladott példányszám 1,1 millió volt.

Egyre vonzóbb a világhálón való megjelenés a hirdetők számára is. A napilapok internetes oldalai tavaly 21 százalékkal növelték hirdetési bevételeiket. A sajtóban világszerte elköltött hirdetési pénzeknek azonban még mindig csak a 3,6 százalékát teszi ki az internet.

Megállíthatatlannak tűnik az ingyenes napilapok terjedése is, különösen Európában. Arányuk Spanyolországban a legmagasabb, ahol a napilappiac közel 40 százalékát fedik le, Olaszországban, Dániában és Portugáliában pedig a naponta olvasott sajtóorgánumok közel harmadát adják. A legendás újságolvasónak számító briteket is könnyen rá lehetett venni arra, hogy megszokott napilapjaikat az Európa-szerte azonos tördeléssel és formátumban megjelenő, három perc alatt elolvasható ingyenes Metro újságra és társaira cseréljék.

A hagyományos, köztük a minőségi újságok kiadói a támadás láttán olvasóbarátabbá próbálják alakítani lapjaikat. Tavaly 56 napilap váltott a kisebb - a bulvárlapok méretével megegyező -, ezért könnyebb olvasást jelentő, és nem utolsósorban takarékosabb, úgynevezett kompakt formátumra. Olyan legendás, nagy múltú napilapok is kénytelenek voltak behódolni az új stílusnak, mint a minőséginapilap-piac meghatározójának tartott The Times vagy a The Guardian és a The Independent. A változás eredménnyel járt, a The Independent esetében például 20 százalékos példányszám-emelkedést ért el, a hagyományos formátum mellett párhuzamosan a kompakt változattal is próbálkozó német Die Welt pedig 10 százalékosat. Az európai riválisok sikerén felbuzdulva a hirdetési bevételek megcsappanása miatt pénzügyi gondokkal küszködő amerikai The Wall Street Journal pénzügyi napilap kiadója, a Dow Jones a Brüsszelben megjelenő európai, valamint a Hongkongban készülő ázsiai kiadás kompakt formátumra való átállítását fontolgatja.

Hiába mutatják azonban a tapasztalatok a méretcsökkenés jótékony hatását a példányszámra, nem ennyire egyértelmű a hirdetési bevételek alakulása. A reklámozók ugyanis a bulvárnapilapban megjelenő - méretéből adódóan kisebb felületű - hirdetésért általában 10-15 százalékkal kevesebbet fizetnek. Ennek ellenére Malajziától Svájcon át Bulgáriáig számtalan sajtóorgánum tért át a kompakt méretre, és a WAN szerint az idén a napilapoknak már a 40 százaléka ebben a formátumban kerül majd a standokra.

TÁLAS ANDREA