Észbontó fotókat várhatunk a Curiosity kameráitól

A Curiosity által küldött első színes fotó egy két megapixeles (1600x1200px) felbontású kamerával készült, amit makró felvételek készítésére fejlesztettek, és landoláskor a robot "hasán" pihent. Egy ilyen lencse teljesen más optikai tulajdonságokkal rendelkezik, mint egy nagylátószögű optika, amivel a tájat fotózhatták volna le, ez volt az oka a gyenge képminőségnek.

Infografikánkat teljes méretben is megnézhetik!

A rover, vagyis a marsjáró rendszereit fokozatosan indítják be a földi irányítók, és amíg a "nagyágyúkat" nem kapcsolják be, addig az alacsony felbontású kamerákkal lehet a legegyszerűbben képet kapni és továbbítani a marsjáró helyzetéről.

Szintén biztonsági intézkedéssel magyarázható, hogy a kép a szélek felé egyre homályosabb: a lencsékről nem került még le a védőréteg, ami a leszállás idején védte a sérülékeny üvegeket a fizikai hatásoktól. Ereszkedés közben egyedül a rover alján található MARDI kamera üzemelt a biztonságos landolás (és a közvetítés) érdekében. Ha a mérnökök biztonságosnak ítélik a marsjáró helyzetét, lekerül a védelem mindegyik rendszerről, és kezdődhet a munka.

Az első színes fotó

space.com

Az első fekete-fehér képek is alacsony felbontású kamerákkal készültek. A "Hazcam" rendszer 1 megapixeles kameráinak lencsepárjából érkezek azok az első, nagylátószögű készült képek, amelyeket a Curiosity közvetlenül a landolás után küldött vissza. A Hazcam rendszer a veszélyes tereptárgyakra figyel a navigációs kamerák kiegészítőjeként.

Milyen felvételeket várhatunk majd a komoly kameráktól?

A Curiosity fedélzetén 17 kamerarendszer található, köztük az elsődleges képalkotó páros a Mastcam, tőlük várhatjuk a leglátványosabb fotókat. A MAST kamerákon 100mm-es tele- és 34mm-es gyújtótávolságú normál látószögű objektívek vannak. A teleobjektív újdonságnak számít a Marson, az eszköz ugyanis hiányzott a Spiritről és az Opportunityről is. A teleobjektívek segítségével közepesen távoli tárgyakra is ráközelíthet majd a marsjáró, a 34mm-es objektív nagyjából olyan perspektívában mutatja majd a tájat, ahogy szabad szemmel is láthatnánk.

A Mastcam kamerái 360 fokban forgathatók, 3D felvételek és 10fps-es HD videók készítésére is alkalmasak. Mindkét kamera valós színeket rögzít majd, de egy speciális filterrel infravörös tartományban is használhatók lesznek. Ugyancsak filterekkel korrigálják majd a vöröses színeltolódást a marsi tájon, hogy a visszaküldött képek a valós állapotokat tükrözzék.

A Navcam négyes kameráin keresztül navigál majd a robot, és innen tájékozódik majd a rover helyzetéről a földi irányítás is. A Navcam kamerái fix (f12) blendével dolgoznak majd a nagy mélységélesség érdekében, és a Hazcamhoz hasonló képet közvetítenek.

AP / NASA

Élőképet vagy fotókat nem közvetít majd, de a geológiai és biológiai kutatásokban kulcsfontosságú szerepet kap a Chemcam, ami a kis területre fókuszált lézersugarának adatait elemzi majd.

A MAHLI a Curiosity robotkarjának szeme lesz, ez a kamera küldte vissza az első színes felvételt a Marsról. A robotkaron négy LED és két UV-lámpa biztosítja a makró felvételekhez szükséges fényeket, a MAHLI kamera a marsi homokot és a karok által begyűjtött anyagokat tanulmányozza majd.

Tehát jó előre dörzsölhetjük a tenyerünket, mert fantasztikus fotókra számíthatunk a marsi tájról.