"A hétfő reggel is úgy indult, mint a legtöbb reggel. Morcos ébredés, gyors kávé, rutinszerű pancsolás a fürdőszobában, aztán irány a villamos. Normál esetben, mivel kissé kényszeres vagyok, nem fogdosom össze a kapaszkodókat, inkább csak támaszkodom. Ezúttal azonban a kézmeleg csöveket markolva, enyhe undorral az arcomon zötyögtem munkába..." - írja a delmagyar.hu oldalon megjelent beszámolójában Bálint Csaba, a lap munkatársa.
A vállalkozó szellemű újságíró, miután mindent jól összetapogatott, elment az ÁNTSZ-hez, hogy kiderítse, mi tapadt a kezére. Ott kiderült, a felületekről csak a baktériumokat tudják kimutatni, kézmosás után is megismételték a tesztet.
Az eredmény szerint még egy elkóborolt szalmonellabaktériumot sem szedett össze a tesztalany a villamoson. Miután két napig szaporodtak a kórokozók a szelészerű anyagban, valójában csak a kéz természetes baktériumflóráját sikerült kimutatni a mintából.
A vírusokat pedig, ahogy az már kiderült, nem tudják így kimutatni. Persze a vírusok terjedésének nem is ez a leggyakoribb módja. A tömegközlekedési eszközök levegője sokkal több veszélyt rejt, mint a felületek. A zárt légtérben a különféle részecskékre tapadva lebeghetnek a vírusok, amelyek így könnyedén juthatnak a szervezetünkbe. Az ilyen zárt helyeken, ahol sok ember fordul meg, sokan tartózkodnak egyszerre, mint például a zsúfolt tömegközlekedési eszközökön, ajánlatos ezért gyakran szellőztetni, hogy a lebegő veszélyt elhárítsuk - idézte a lap Fekete Judit laboratóriumi szakorvost.
