A repülésirányító toronyból nem a teljes hazai légteret, hanem a reptér 10 kilométeres körzetét és a reptéri repülőgépek és kiszolgáló járművek földi mozgásait irányítják. Ehhez előírás szerinti szögben el kell látni a kifutópálya végéig, ez határozta meg a speciális építmény magasságát. Elhelyezését is ez döntötte el: egy kisebb dombra, kimagasodó pontra telepítették. A tervezés során tanulmányutakra is elmentek, többek között Frankfurt, Helsinki és Burgas repterein jártak.
A földszinti talapzatba telepített akkumulátorok és generátorok áramkimaradás esetén is képesek üzemben tartani az irányítótornyot. A talapzat kavicságyra betonozva készült el, amely egyrészt szétosztja a két lábról érkező terhelést, másrészt ellenáll az esetleges szeizmológiai mozgásoknak.
A torony két "lábon", azaz pilonon áll, ezekben helyezték el a függőleges közlekedés lehetőségeit (lift, lépcsőház) és az ide befutó rengeteg kábel is az egyik lábban fut fel - írta a blogger az építmény történetéről.
Hogyan épült meg a torony? Milyen repülőgépet irányítottak a földre az elkészült új toronnyal? Kik dolgoznak benne? A Fővárosi blog friss bejegyzéséből megtudhatja.
Túry Gergely
