Amennyiben az Egyetem úgy ítélte volna meg, hogy saját maga nem tudja eldönteni, hogy egy 180 oldal terjedelmű műnek egy másik műben való teljes közlése  – és persze akkor is csak szabályszerű forrásmegjelölés mellett – meghaladja-e az idézés szabályai értelmében a maximálisan elfogadható mértéket, létezik egy Szerzői Jogi Szakértő Testület, amely szerzői jogi ügyekben hivatott szakértői véleményt adni, akár bíróságok vagy más hatóságok, akár magánszemélyek részére – írja a Magyarügyvéd blog.

Az Amerikai Egyesült Államok évente közzéteszi az úgynevezett Special 301 Reportot a kereskedelmi partnerországok, köztük Magyarország szellemitulajdon-védelmi helyzetéről. Ezzel összefüggésben az amerikai hivatal listákat vezet a szellemi tulajdonjogok megsértésében élenjáró országokról. Nincs két éve, hogy Magyarország lekerült erről az úgynevezett Watch List-ről. Ebben nagy szerepet játszott a kormány által 2008-ban létrehozott Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT). A HENT különböző kiemelt területek köré felállított munkacsoportokban (a gyógyszerhamisítástól az interneten elkövetett jogsértéseken át a legújabban megalakult, műtárgyhamisítással foglalkozó munkacsoportig) vizsgálja a hamisítás és kalózkodás jelenségeit, hatásait és keres megoldást az azokkal szembeni hatékonyabb fellépésre. Ezeknek a tevékenységeknek az értékeléseként vette le az Egyesült Államok Magyarországot a Watch Listről, hangsúlyozva a lakossági tudatosságnövelés és az internetes kalózkodás elleni fellépés területén elért eredményeket. Kérdés, hogy az államot megtestesítő közjogi méltóság szerzői jogi szempontból aggályos magatartásának tolerálásával ez az eredmény fenntartható lesz-e – veti fel a blog szerzője.

A teljes bejegyzés itt olvasható.