Az 1,2 millió eurós költségvetéssel készült közszolgálati kukkolda, melynek célja a száz évvel ezelőtti élet bemutatása, egy család kéthónapos megpróbáltatásait mutatja be 1902-ben. A hétszáz pályázó közül a mai német társadalomra jellemző politikai korrektséggel kiválasztott főszereplők egy német-török vegyes család tagjai: az egyetemistaként Németországba érkezett, ma fizikusként dolgozó Ismail Boro, felesége és három lánya.
A XXI. század technikai vívmányai közt elkényelmesedett családnak nincs könnyű dolga: mikrohullámú sütő, hűtő, központi fűtés és egyéb kényelmi berendezések hiányában az önellátás létfenntartásra redukálódik. Ráadásul a szereplőknek ez sem igazán megy. A szimulált történelmi helyzetben végzetesnek számító katasztrófákat, mint az élelmiszerek megfelelő tartósítás hiányában történő megromlását a család sikertelen küldetésként éli át, joggal bízva abban, hogy a műsor készítői nem hagyják őket éhenhalni.
“Talán még soha nem múlt ennyi azon, Klaus Schmöllingéknél és Jörg Neubaueréknél hogyan fejik a teheneket” - ironizáltunk nemrégiben az Endemol hamarosan induló, egy kisváros mindennapjaiba betekintést nyújtó televíziós valóságshow-ja főszereplőinek alkalmasságát latolgatva. Ami ott viccnek tűnt, az a német köztelevízió Fekete Erdő-ház 1902 címet viselő műsorában az életben maradás egyik feltétele lehet.
A múlt század eleji parasztházban zajló események népnevelő-oktató jellegét kommentátor segíti, kritikusok szerint gyakran szájbarágó módon. A kereskedelmi televíziók leplezetlen kárörömmel figyelik a közszolgálati vállalkozás főszereplőit, akiket szerintük csupán egy dolog miatt lehet irigyelni: tévékészülék hiányában nekik legalább két hónapig nem kell az ARD adásait nézniük.
Szemle: Kisváros Endemol-módra
Szemle: Akar elnökjelölt lenni? Győzzön valóságshow-ban!
HVG Háló: Jelenlétrevü
HVG: Tanúság és mulatság