A jegybank ma közleményben tudatta az irányadó kamat fél százalékpontos csökkentését. Az indoklás szerint az Európai Központi Bank december 5-én csökkentette az uniós kamatokat, aminek következtében növekedett a forintbefektetések többlethozama. A múlt héten Koppenhágában megszületett a megállapodás az uniós csatlakozás feltételeiről; ez tovább csökkenti a forintbefektetések elvárt kockázati prémiumát. Mindezek alapján úgy látta a Monetáris Tanács, hogy lehetővé vált a kamatcsökkentés, mivel az alacsonyabb kamatok nem hátráltatják a jegybank fő célját, az infláció további mérséklődését.
 
Az elemzők egy része - bár a kamatcsökkentést a gazdasági környezet alapján indokoltnak találták - nem számított a monetáris politika enyhítésére. Az OTP Bank szakértői úgy gondolták, a jegybank - megerősítve ezzel függetlenségét - a nagy nyomás ellenére sem fog ma kamatot csökkenteni. Az utóbbi időben felerősödtek a jegybankot ért támadások, több iparági szervezet azzal vádolta az MNB-t, hogy erőltetett dezinflációs politikája és a forint erőssége nagyban rontja a termelő cégek versenyképességét, amelyek így kénytelenek munkahelyeket megszüntetni. Az MNB az őt ért vádakra azzal reagált, hogy legújabb tanulmánya szerint a feldolgozóipari cégek versenyképességének romlásában a felértékelődés csupán 30 százalékban játszott szerepet, döntő hatása a vállalati béremeléseknek volt. A jegybank szerint rögzített árfolyam mellett is romlott volna a cégek versenyképessége. A sávszélesítés óta a nominális felértékelődés - vagyis a forint-euró árfolyam alakulása - önmagában a reálfelértékelődésnek, azaz a versenyképesség alakulását jelző mutatónak csupán a 40 százalékát eredményezte.
A jegybanki alapkamattal párhuzamosan a kéthetes futamidejű jegybanki betét kamata december 17-ei hatállyal szintén 8,5 százalékra mérséklődik. Az MNB legutóbb november 15-én mérsékelte 50 bázisponttal a kamatot, amely akkor 9,5 százalékról 9 százalékra csökkent. Korábban, májusban és júliusban kétszer is - 50-50 bázisponttal - emelték a kamatokat. (MTI)