Mádl Ferenc köztársasági elnök december 23-án megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a törvénycsomagot, mert álláspontja szerint annak életbelépése hátrányosan érintené azokat, akik egyházi szociális intézményben kívánják igénybe venni a szociális alapellátásokat. Az újra elfogadott törvényjavaslatot az alkotmány szerint az államfőnek öt napon belül alá kell írnia: a parlament által megszavazott törvényjavaslatot egy ízben küldheti vissza a képviselőknek.
Kósáné Kovács Magda (MSZP), a szociális és családügyi bizottság alelnöke a szociális törvénycsomag záróvitájában azt mondta: a kormánypártok nem kaptak pontos választ arra, hogy mi a baj a törvénnyel. Az ellenzéki politikusok által felvetett problémák jelentős részével - többek között az egyházak intézményalapítási jogával - a köztársasági elnök által vitatott paragrafusok nem foglalkoznak, s ha a köztársasági elnöknek alkotmányossági aggálya volt a törvénnyel kapcsolatban, úgy az alkotmánybírósághoz kellett volna küldenie a jogszabályt - vélte. Kósáné a kormánytöbbség nevében hangsúlyozta: a szociális alapellátás biztosítása az önkormányzatok kötelezettsége, az egyházakra kötelező feladatot kiróni "alkotmányellenes" lenne.
Szászfalvi László, a bizottság MDF-es elnöke szerint ezzel szemben a módosítás "kiszolgáltatott helyzetbe hozza" az egyházakat, és egyúttal precedenst teremt; a következő a közoktatás rendszerének megváltoztatása lesz - vélte. Surján László (Fidesz) szerint az Országgyűlés alkotmányellenes ügyrendi eljárás keretében tárgyalja újra a szociális törvényeket: semmilyen norma nem írja elő, hogy a köztársasági elnök által visszaküldött törvényt csak záróvita keretében, néhány paragrafusra korlátozódva lehessen tárgyalni - mondta. Az alapellátást végző intézmények gyakran nem csak egy településen, hanem kistérségeket átfogva végzik tevékenységüket, ezért nem lehet elvárni az intézményfenntartóktól, hogy néhány gondozott miatt több önkormányzattal kelljen szerződniük - jelentette ki az ellenzéki képviselő.
Az alkotmányügyi bizottság többségének véleményét tolmácsoló Wiener György (MSZP) kifejtette: álláspontjuk szerint az egyházak intézménylapítási joga nem sérül, a szerződéskötés illeszkedik a kötelező önkormányzati feladatok ellátásának rendszeréhez, s a módosítás garantálja az egyházi szolgáltatóknak, hogy a szerződés alapján megkapják az intézmény fenntartásához szükséges pénzt. Béki Gabriella (SZDSZ) kiemelte: a köztársasági elnök "szűkszavú" levele számos félreértésre alapot adott. A szociális intézményi ellátás finanszírozása nem szektorsemlegesen történik, azaz az egyházi fenntartók az alapnormatíva 147,7 százalékát kapják; a kiegészítő normatívát a kormány az elmúlt évhez képest 11,4 százalékponttal emelte, s ez minden eddigi emelésnél magasabb volt - jelentette ki. (MTI)
Korábban: Három egyház üdvözli a szociális törvénycsomag elutasítását