Bush Bagdad megállításáról, Blix javuló iraki együttműködésről beszélt
A játszma véget ért, Szaddám Huszeint meg fogjuk állítani - jelentette ki George Bush amerikai elnök csütörtökön este a Fehér Házban. Az elnök szerint az ENSZ-határozatok semmit nem érnek, ha nincs mögöttük valódi eltökéltség, és az USA az ENSZ felhatalmazása nélkül is intézkedni fog. Bush beszédét követően emelkedni kezdett a nyersolaj világpiaci ára. Oroszország jelenleg nem lát okot arra, hogy az ENSZ BT áldását adja egy katonai beavatkozásra - jelentette ki pénteken Moszkvában Igor Ivanov orosz külügyminiszter. Közben Hans Blix, az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek vezetője bejelentette: javuló együttműködést tapasztal Bagdad részéről.
Bush elnök Colin Powell külügyminiszterrel az oldalán a sajtó képviselői előtt nyilatkozva jelezte, hogy az Egyesült Államok üdvözölne és támogatna egy új BT-határozatot, ha a világszervezet vezető testülete abban egyértelművé teszi, hogy ragaszkodik követelései teljesítéséhez. "A határozatok nem sokat jelentenek eltökéltség nélkül. A testületnek meg kell mutatnia, hogy szavainak súlya van. Nem hátrálhat meg, ha követeléseivel szembeszegül és gúnyt űz belőle egy diktátor" - tette hozzá az amerikai elnök. George Bush leszögezte, hogy ha az ENSZ tétlen marad, az Egyesült Államok egy szélesedő koalícióval összefogva fogja lefegyverezni a bagdadi rezsimet. "Az iraki elnök országát börtönné, méreggyárrá, hazafiak és másként gondolkodók kínzókamrájává változtatta. Szaddám Huszeinnek megvan az indítéka, az eszközei, az elvetemültsége és gyűlölete, hogy fenyegesse az amerikai népet" - érvelt Bush.
A Fehér Ház ugyanakkor csütörtökön megerősítette, hogy az Egyesült Államok folytatja diplomáciai megbeszéléseit Colin Powell külügyminiszter szerdán elhangzott beszéde után is. "A diplomáciai szakasz folytatódik" - mondta Ari Fleischer fehér házi szóvivő, aki annak időtartamával kapcsolatban csekély támpontot adott. "Az elnök csak annyiban állapított meg menetrendet, hogy kijelentette: hetekről, nem pedig hónapokról lehet szó" - emlékeztetett a szóvivő. A Perzsa-öböl térségében jelenleg már 200 ezer amerikai és 40 ezer brit katona állomásozik.
Hans Blix, az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek vezetője szerint Bagdad igyekszik nagyobb mértékben együttműködni a világszervezet ellenőreivel. Erre vall, hogy az ellenőrök végre meghallgathattak egy iraki tudóst helyi hatósági "felvigyázók" jelenléte nélkül - mondta Blix a bécsi ENSZ-központban, ahol meglátogatta az oktatáson részt vevő leendő újabb ENSZ-ellenőröket. Hangsúlyozta azonban, hogy ez még önmagában nem elég, sokkal nagyobb együttműködő készséget vár el az arab országtól, és nagyon határozottan figyelmeztetni is fogja erre Szaddám Huszein iraki elnök rendszerét a hét végén, amikor a bagdadi hatóságok meghívására Mohamed el-Baradeivel, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával Irakba látogat.
Oroszország jelenleg nem lát okot arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa áldását adja egy katonai beavatkozásra - jelentette ki pénteken Moszkvában Igor Ivanov orosz külügyminiszter. Ivanov pénteki közlése válasznak tekinthető George Bush csütörtöki nyilatkozatára, amelyben az amerikai elnök újabb BT-határozatot szorgalmazott annak megerősítésére, hogy a Biztonsági Tanács elszánta magát az iraki tömegpusztító fegyverek leszereltetésére. Moszkva meggyőződése szerint folytatni kell Irakban a nemzetközi ellenőrzéseket. Ha arról lenne szó, hogy a világszervezet egy újabb határozat formájában adjon további támogatást az ENSZ-ellenőröknek, azt nem elleneznénk - mondta az orosz diplomácia vezetője.
Bush szavaiból mindenesetre az árutőzsdék olajkereskedői azt olvasták ki, hogy a háború nem hónapokon, hanem néhány héten belül megkezdődik, így emelkedett a nyersolaj ára. A brókerek attól tartanak, hogy háború esetén megszakadhat az olajszállítás Irakból, a világ nyolcadik legnagyobb olajexportőr országából és a Közel-Keletről, amely a világ olajexportjának egynegyedét adja. A nyugati féltekén irányadó amerikai West Texas Intermediate könnyűolaj a legközelebbi, márciusi határidőre közép-európai idő szerint péntek reggel 34,32 dollár volt, 16 centtel drágább a csütörtöki New York-i záró árnál. Az ólmozatlan normálbenzin a legközelebbi, márciusi határidőre péntek reggel 1,0305 dollárba került gallononként a szingapúri ACCESS-ben, 0,22 centtel többe, mint csütörtökön New Yorkban. Az északi-tengeri Brent könnyűolaj a legközelebbi, márciusi határidőre szerdán hordónként 8 centtel, 31,45 dollárra emelkedett a londoni Nemzetközi Olajtőzsdén. (MTI)
Hírek A NATO a jövő hét elején megkezdheti a felkészülést a háborúra
Hírek Amerikai politikusok élesen bírálják az USA Irak-politikáját ellenző európai államokat
Hírek Annan szerint még elkerülhető a háború; folytatódik az amerikai csapatösszevonás