Szerdán Hamburgban 15 év börtönbüntetéssel sújtották Munir el-Motaszadeket, akit az októberben kezdődött perben azzal vádoltak, hogy terrorista szervezkedés tagjaként része volt több mint háromezer ember meggyilkolásában.
A 28 éves, marokkói származású fiatalember ellen az volt a vád, hogy bűnrészes volt a 2001. szeptember 11-i Amerika-ellenes terrortámadás előkészítésében, s ezzel a merényleteknek áldozatul esett több mint háromezer ember erőszakos halálában. Az október 22-én kezdődött per az első volt a világon, amelyet a New York-i és washingtoni célpontok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadással kapcsolatban rendeztek.
A vád képviselői tizenöt év börtönbüntetés kiszabását kérték, a védők el-Motaszadek felmentését sürgették. Albrecht Mentz elnöklő bíró az ítélet indoklásában egyebek között elmondta, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadás előtti években Hamburgban hat főből álló sejt alakult ki. Munir el-Motaszadek kezdettől fogva tagja volt a csoportnak, s nagy vonalakban ismertek voltak előtte a készülő terrorcselekmények tervei. A vád képviselőinek szemében nem volt kétséges, hogy el-Motaszadek "a gépezet apró kerekeként" logisztikai feladatokat látott el a Mohammed Atta köré szerveződő al-Kaida-csoport számára, egyebek közt pénzátutalásokkal segítette a csoport egyes tagjainak pilótakiképzését.
Egybehangzó felfogások szerint Mohammed Atta és társai ültek azokon az elrabolt utasszállító gépeken, amelyekkel nekihajtottak a New York-i Világkereskedelmi Központ kettős tornyának, valamint Washingtonban a Pentagonnak. Egy negyedik eltérített gép, úton a célpontja felé, lezuhant.
Munir el-Motaszadek, egykori műszaki egyetemi hallgató a per során végig ártatlanságát hangsúlyozta. Nem tagadta ugyan, hogy ismerte Attáékat, de ezek a kapcsolatok szerinte teljesen magánjellegűek voltak. A perben elmondta, hogy járt az al-Kaida egyik afganisztáni táborában. El-Motaszadek védői azt hangoztatták, hogy az államügyészség képviselői értelmezésekkel, spekulációkkal és gyanúsítgatásokkal éltek, bizonyítékokkal nem álltak elő. Utaltak arra, hogy számos tanúvallomás kulturális félreértéseken alapult. A védők "jogállamiságba ütköző eljárásról" is beszéltek, mivel véleményük szerint el-Motaszadeket tisztázó anyagot tartottak vissza. Szerették volna a bíróság elé idéztetni a hamburgi csapat egyik tagját, a Karacsiban elfogott, majd az Egyesült Államoknak kiadott Ramzi bin al-Sibot, aki szerintük elmondta volna: az amerikai merényleteket nem Hamburgban, hanem Afganisztánban tervelték ki. (MTI)
