szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Míg Szlovákia és Románia esetében e két nemzet ellenkezése hátráltatja a határon túli magyarság érdekeinek szélesebb körű érvényesítését, Szerbia váratlanul ajánlatot tett a vajdasági magyarok jövőbeli utazásait nagyban megkönnyítő kettős állampolgárság bevezetésére. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) a héten aláírásgyűjtést kezdeményezett az ötlet magyarországi elfogadása érdekében. Ön szerint milyen hatásokkal járna a kettős állampolgárság bevezetése Magyarországon?

A délvidéki magyar pártok keddi egyeztetésén egyetértés született arról, hogy legkésőbb augusztus 10-éig közös levelet küldenek Medgyessy Péternek, kérve a magyar kormányfőtől a kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdések "alapos és szakszerű" megvitatásának lehetőségét.
A javaslat támogatói – köztük Ágoston András, az VMDP elnöke – szerint a kettős állampolgárság intézményéből nemcsak a délvidéki magyaroknak, hanem az anyaországnak is származna haszna. Szerinte ugyanis a kettős állampolgárság lehetővé tenné a rossz demográfiai mutatókkal sújtott anyaország kormányának, hogy olyan munkaerő-stratégiát alakítson ki, amely "szavatolná az ország fenntartható gazdasági fejlődését". "A kettős állampolgárság intézménye kiaknázhatóvá teszi mind a magyarországi, mind pedig a határon túli nemzetrészek belső potenciálját" úgy, hogy közben a magyar kormány "tovább viszi a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamatát" – véli a magyar féltől határozottabb lépéseket követelő Ágoston. Ami a másik oldalt, a vajdasági magyarokat illeti, a kettős állampolgárság elsősorban a szabad mozgás lehetőséget teremtené meg, ami a magyar részről november elsejétől bevezetendő vízumkényszert tekintve a legjobbkor jönne a vajdasági magyaroknak.
"Egyetlenegy komoly veszélye van, és ezt leginkább Kasza Józsefnek és a határon túli szervezeteknek kell felmérniük: a kettős állampolgárság milyen eredményt fog szolgálni? A szülőföldön való megmaradást erősíti-e, vagy csábít az áttelepülésre" – nyilatkozta július elején Tabajdi Csaba szocialista politikus a Magyar Rádiónak. S bár magyar részről Tabajdin kívül Kovács László külügyminiszter is megfontolandónak nevezte a magyar-szerb kettős állampolgárság intézményét, komolyabb előrelépés a júniusi szerb felajánlás óta nem történt. A magyar politikai elit "rövidlátó és gyáva, az állami ügyet mindig fontosabbnak tartotta a nemzeti ügynél, a határon túli politizálást pedig csak belpolitikai célokra használta" – összegezte keserűen az MTI-nek az eddigi magyar kormányok határon túli politikájáról alkotott véleményét Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségnek (VMDK) elnöke, hozzátéve: "a kettős állampolgárság annak az ügye, aki adni akarja".
Aki azonban adhatná, attól tart, a kettős állampolgárság intézménye elszippantaná a magyarokat a Vajdaságból, a kivándorlás mértékétől függően lassú vagy gyors fogyásra ítélve az ottani magyar közösséget. A Tabajdi által is megszólított Kasza József, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, szerb miniszterelnök-helyettes szerint azonban túlzott óvatosság ettől félni. A kettős állampolgárság ügyében korábban feltűnően hallgatag Kasza szerint az intézmény bevezetése amellett, hogy a vajdasági horvátokhoz hasonlóan szabadabb mozgási lehetőséget és nagyobb biztonságot nyújtana a délvidéki magyarságnak, elősegítené a vajdasági magyarok szülőföldjükön maradását is. Kasza mondatait támasztja alá az az Ágoston által ismertetett felmérés, mely szerint a megkérdezett délvidéki magyarok kevesebb, mint öt százaléka akar áttelepülni az anyaországba, ellene szól viszont a fent említett vajdasági horvátok példája, akik a kettős állampolgárság megszerzése után tömegesen vándoroltak át a szomszédos anyaországba.
A kettős állampolgársággal kapcsolatos kezdeményezések azután kaptak új erőre, hogy Zoran Zsivkovics szerb miniszterelnök Medgyessy Péter magyar kormányfő vajdasági látogatása során kijelentette: Szerbia és Montenegrónak nem lenne ellenvetése a vajdasági magyarok kettős állampolgárságával szemben. Zsivkovics ezt arra hivatkozva jelentette ki, hogy a közelmúltban maga Szerbia és Montenegró is elfogadott egy olyan törvényt, amely lehetővé teszi a kettős állampolgárság odaítélését. A közép-kelet-európai régióban ez nem ritka megoldás, a különböző országokban azonban más és más jogokat takar. Míg Bulgáriában egy kettős állampolgár akár kormányfővé is választható, Szlovákiában a szlovákon kívül más állampolgársággal is rendelkező személyek nem tölthetnek be olyan funkciót, amely során államtitkokhoz juthatnak. Ennél is szűkebb jogokat gyakorolhatnak a romániai kettős állampolgárok: ők nemcsak közjogi méltóságokat nem tölthetnek be, hanem parlamenti, sőt önkormányzati választásokon sem indulhatnak.
Magyarországon a kettős állampolgárságok - amennyiben állandó bejelentett magyarországi lakcímük van, és idehaza tartózkodnak - ugyanolyan választói joggal rendelkeznek, mint az egyszerű magyar állampolgárok. Érdekes módon azonban ez a lehetőség inkább hátráltathatja, mint segíti a vajdasági magyarok közös ügyét, hiszen – mivel nem valószínű, hogy a kettős állampolgárságú határon túliak közül többen szavaznának a balliberális pártokra, mint a nemzeti érzelműekre – a jelenlegi kormánynak szigorúan saját politikai céljait tekintve nem érdeke precedenst teremteni a kettős állampolgárság szerbiai bevezetésével. Hacsak nem hisznek a jó tett helyében jót várj mondás igazságában. Abban tehát, hogy a határon túli magyarok – és persze az ügyüket pártoló honiak - szavazataikkal jutalmaznák meg azokat, akik nem csak ígértek, hanem tettek is értük valamit.
Sok budapestit húztak már le százezrekkel, ezzel az új trükkel

Sok budapestit húztak már le százezrekkel, ezzel az új trükkel

Szécsi Noémi: Ha író vagyok, felelősséggel tartozom az olvasóimnak

Szécsi Noémi: Ha író vagyok, felelősséggel tartozom az olvasóimnak

Közzétették a videót a Free SZFE-s maszkot viselő nő elleni késes támadásról

Közzétették a videót a Free SZFE-s maszkot viselő nő elleni késes támadásról