A panaszolt ügyek jelentős részében nem történt sem közvetlen, sem közvetett hátrányos megkülönböztetés - mondta a hatóság elnöke, Demeter Judit Salgótarjánban a helyi tolerancia erősítéséről szóló konferencia sajtótájékoztatóján.

A február óta működő országos hatókörű hatóság elnöke hozzátette: jellemzően jogerős bírósági döntések birtokában fordultak hozzájuk a panaszosok, mert ügyükben nem olyan döntés született, amit ők elvártak. Lezárt ügyekben nem tud eljárni a hatóság.

A legtöbb ügyben, amelyben az EBH eljár, a foglalkoztatás területén éri az embereket hátrányos megkülönböztetés, elsősorban a romákat, a nőket és az 50 év fölötti korosztályt.

A 2003 decemberétől hatályos általános antidiszkriminációs törvény határozza meg az eljárásokat és szankciókat. Megtilthatja a diszkriminációs magatartást, elrendelheti a jogsértő állapot felszámolását, 50 ezertől hatmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, illetve a sértett neve nélkül, nyilvánosságra hozhatja határozatát.

Furmann Imre, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda képviselője azt mondta, hogy bár sokan előszeretettel teszik, a romák problémáját nem lehet a rendőrök és romák ellentétére leegyszerűsíteni, főként azért, mert ez nem is igaz.

„A romákkal kapcsolatos diszkrimináció nem válogat, az élet minden területét átszövi” - tette hozzá a képviselő. „A legtisztességtelenebb azonban a romáknak a munka világából való kiszorítása.”