Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A héten jelent meg a 100 leggazdagabb magyar idei listája, mely szerint továbbra is Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar, sőt, az Orbán Viktorral szoros barátságot ápoló felcsúti milliárdos vagyona a tavalyai 990 milliárdról 1422 milliárd forintra nőtt. A sorrend a lista első hét helyén nem változott, a vagyona azonban mindenkinek nőtt: a második továbbra is Csányi Sándor bankár, immár 820 milliárdos vagyonnal (tavaly ez még csak 700 volt), a harmadik pedig Felcsuti Zsolt. Az első tízben egy újonc van: elképesztő mértékben gyarapodott Jászai Gellértnek, a 4iG elnök-vezérigazgatójának a vagyona, a tavalyi 138 milliárdról csaknem duplájára, 264 milliárdra. Orbán Viktor veje, Tiborcz István továbbra is ott van a leggyorsabban gazdagodók között: tavaly még kereken 100 milliárdosra taksált vagyona idénre szintén csaknem kétszeresére, 188 milliárdra nőtt.
Az Europion a lista apropóján országosan reprezentatív gyorsfelmérést végzett 1200 válaszadó részvételével. A 100 leggazdagabb megítélését vizsgálták a magyar társadalomban.
A főbb eredmények:
Mészáros Lőrinc, Csányi Sándor, Gattyán György: ők azok a leggazdagabb magyarok listájának első 10 helyéről, akiknek tevékenységével a 16 év feletti magyar társadalom jelentős része (76%, 68%, 30%) tisztában van. Rajtuk kívül még Garancsi István és Szijj László tevékenysége örvend 20% körüli ismertségnek, Felcsúti Zsolt és Veres Tibor tevékenységét ellenben alig ismerik (8, illetve 7 százalék).
Mészáros Lőrinc kormányközeli mivoltával kapcsolatban kevés kétely él a magyar közvéleményben: többen (82%) vannak tisztában a NER-ben betöltött szerepével, mint ahányan ismerik a tevékenységét. Csányi Sándort is a magyarok kb. fele (47%) kormányközelinek tartja, rajta kívül még Garancsi Istvánt érzékelik sokan (32%) a kormányhoz közel állónak.
Általánosan elmondható – Csányi Sándor és Gattyány György kivételével –, hogy a 10 leggazdagabb magyart többen tartják kormányközelinek, mint ahányan a tevékenységükkel tisztában lennének.
Jellemző továbbá, hogy a Tisza-szavazók és az egyéb ellenzéki pártok szavazói sokkal nagyobb aránya érzékeli a 10 leggazdagabb magyart kormányközelinek, mint a kormánypárti szavazók. Részleges kivétel Mészáros Lőrinc személye, róla még a kormánypárti szavazóknak is közel háromnegyede (73%) gondolja, hogy kormányközeli.
A magyarok 77%-a szerint a gazdagok jellemzően tisztességtelen módon gazdagodtak meg, 70% szerint egy egészséges társadalomban nincs helye „szupergazdagoknak”, 76% támogatná a gazdagokra vonatkozó különadó valamilyen formáját, 70% szerint szoros NER-es kapcsolatok nélkül lehetetlen meggazdagodni ma Magyarországon és 76% szerint a politika mindig is a gazdagok érdekeit helyezi előtérbe.
Politikai blokkok szerint vizsgálva a kérdést a leginkább előítéletesek e tekintetben a Tisza-szavazók csoportja, a demográfiai csoportok között pedig az alacsony jövedelműek azok, akikben a legerősebb az ellenérzés a gazdag magyarokkal szemben.
A magyarok relatív többsége (40%) 500 milliós–1 milliárdos vagyonra (ingatlanokkal, ingóságokkal, pénzügyi vagyonnal együtt) teszi azt a szintet, amely fölött ma jelenleg gazdagnak tekinthető valaki, azonban a magyarok 12%-a szerint már 50 millió forint is elég a gazdagsághoz.
Az alacsony jövedelműek körében nem túl meglepő módon valamivel alacsonyabban van a gazdagság mércéje (34%-uk szerint 50, vagy 100 millió forint feletti vagyonnal tekinthető már valaki gazdagnak).
Ennél meglepőbb, hogy a fővárosiak az országos átlagot messze meghaladó aránya (38%) teszi erre az 50-100 millió forintos szintre a gazdagság belépési küszöbét.
Hasonló eloszlások születtek arra a kérdésre adott válaszoknál is, hogy mi az a vagyoni szint, amivel elégedettek lennének már a magyarok. Ebben a megközelítésben azonban markánsabban kirajzolódik, hogy az alacsonyabb státuszúak (iskolázottsági és jövedelmi kategóriákban vizsgálva a kérdést) kevesebbel is beérnék: a gimnáziumi érettségivel nem rendelkezők és az alacsony jövedelműek 39%-a már az 50-100 milliós vagyoni szinttel elégedettek lennének a diplomások 18 és a magas jövedelműek 16 százalékához képest.
