Dr. Kamuti Jenő, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára mindkét oldalról szemlélni tudja a helyzetet. Orvosként felállította a jól ismert diagnózist: beteg a magyar sport.

hvg.hu: Erre azért ön sem számított.

Dr. Kamuti Jenő: Persze, hogy nem. Cseppet sem vagyok boldog a vívók teljesítményétől. Meg amúgy sem, mert ezt összességében kell néznünk. Még az olimpia előtt készítettem egy listát. Összeszedtem 18 olyan nevet, akik nem okoznának meglepetést egy arannyal. Ez azt jelenti, hogy a világversenyeken mutatott teljesítménye alapján ezek közül bárki nyerhetett volna. Mégis, ha azt kérték, hogy tippeljek, mindig 5 első helyet említettem.

hvg.hu: Ez még összejöhet.

Dr. Kamuti Jenő: Remélem, is hogy így lesz. A magyar csapat sokszínű, vannak favorit sportágaink, amelyek olimpiáról olimpiára hozzák az eredményeket. Ugyanakkor vannak meglepetések, az ember sejti, hogy vagy egy birkózó vagy egy bokszoló esetleg egy sportlövő behozza a nem várt eredményt.

hvg.hu: És mi van a várt eredményekkel?

Dr. Kamuti Jenő: A mostani csapat, gondolok itt elsősorban a vívókra egy sportértelemben vett „öregedő” társaság, akik a versenyeken folyamatosan elhasználódnak, ráadásul nagy teher nyomja a vállukat azzal, hogy talán ez az utolsó lehetőségük. Magam is tapasztaltam ezt, Montrealban. Hülyére edzettem magam, hogy majd 39 évesen megmutatom, erre kiestem az első fordulóban. Ezt éreztem rajtuk is. Az nem kérdés, hogy jó vívók, hiszen kvalifikálták magukat. Egyre inkább meg kell becsülnünk, hogy egyáltalán valaki kijut az olimpiára.

hvg.hu: A világ meg elrobog mellettünk.

Dr. Kamuti Jenő: Tudomásul kell vennünk, hogy egy tízmilliós nép vagyunk, a merítés olyan, amilyen. Nem akarok beszélni az infrastrukturális problémákról, az oktatásról, nevelésről, támogatásról, mert napokig lehetne. Semmi sem egy okra vezethető vissza. Orvosként tudom, hogy ha valaki beteg, akkor annak nem csak egy oka van. Ugyanez igaz a sportra is. Beteg a magyar sport, de ez az olimpia remélem jó lesz arra, hogy még az utolsó előtti pillanatban felnyissa a szemünket, és megoldást találjunk. Fel kell, hogy nyissa a szemünket, mert különben nagy bajban leszünk.

hvg.hu: Most viszont még itt vagyunk és van egy hetünk.

Dr. Kamuti Jenő: Annak ellenére, hogy nem úgy alakultak a dolgok, ahogy szerettük volna, én semmiféle pánikot nem érzek. Mindenki – remélem ezt a sportolók is így érzik - a lehető legjobbat hozta ki magából a felkészülés és a versenyek során. Igaz, hogy vívó szlenggel élve „nem hánytak a sisakba”, de senkiről nem mondható el, hogy ne küzdött volna.


Kolozsi Ildikó / Peking