szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Alzheimer-kór az egyik leggyakoribb szellemi leépülést okozó idegrendszeri rendellenesség, amely főként, de nem kizárólag az idős embereket sújtja. A kór legfőbb jele az emlékezet-kiesésen kívül a betegek agyán található amiloid plakkok megjelenése. Ezek ellen védekezhetünk parányi aranylapocskákkal – vélekedik egy spanyol-chilei kutatócsoport.

© beszelo.c3.hu
A 65 év feletti emberek 5 százaléka szenved az Alzheimer-kórtól. A betegség súlyos mentális rendellenességgel jár, amely veszélyezteti az önellátó képességet és a személyiség teljes elvesztéséig fokozódhat. Bár számos kutatócsoport dolgozik a megfelelő kezelés kidolgozásán, jelenleg a leépülési folyamat visszafordíthatatlan. A legújabb kutatásban az idegsejtek megfelelő áramlását gátló fehérjegomolyagokkal kapcsolnak össze nano milliméternyi aranyrészecskéket. Az eljárás sikerét a kutatók eddig csak kémcsőben végzett kísérletekkel igazolták, most azonban arra is kíváncsiak, hogy vajon az élő szervezetben is működik-e. Hasonlóan bizonyítottan sikeres állatkísérleteket végeztek rákos sejtek esetében. Marcelo Kogan, a Santiago de Chile-i Egyetem kutatója és csapata minderről a Nano Letters című szakfolyóiratban publikált.

A kór kialakulásának korai stádiumában beépülnek az agyba az úgynevezett béta-amiloid plakkok (fehéres lerakódások az agykérek idegsejtjeinek felületén). Emiatt hibásan összeállt fehérjemolekulák rakódnak rá az idegsejtekre. Ezek a plakkok felelnek a későbbi idegsejt pusztulásért, és az Alzheimer-kór további szövődményeiért, csakúgy, mint az ezzel gyakran társuló agytérfogat-csökkenésért. Koganék kísérletében néhány milliomod milliméter méretű aranylapocskákat összecsomósodott amiloid-plakkokkal raktak egy edénybe, majd néhány napig állni hagyták. Végül egy órára gyenge mikrohullámú sugárzásnak tették ki a kísérleti oldatot. Az eredmény meggyőző volt: a fehérjecsomók nemcsak feloldódtak, de nem is kapcsolódtak többé újból össze.

A kísérletben használt sugárzás szintje annyira alacsony, hogy az egészséges sejtekre egyáltalán semmilyen hatást nem gyakorol – mondják a kutatók. Ha tehát az állatkísérletek sikeresnek bizonyulnak, akkor érdemes olyan további plakk-képződéssel járó betegségek esetében is megpróbálni az alkalmazását, mint a Parkinson-kór vagy a Huntington-kór.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Belebukhat a mongol kormány egy koronavírusos kismama méltatlan kezelésébe

Belebukhat a mongol kormány egy koronavírusos kismama méltatlan kezelésébe

A Biden pezsgőtől a Harris-tálig

A Biden pezsgőtől a Harris-tálig

Lebontják Milánó legendás stadionját

Lebontják Milánó legendás stadionját